A szünidő első napjai leginkább alvással indulnak, és jó is, ha a gyerekek elegendő időt töltenek szundikálással a szünidő egésze alatt. Arra is nyújtsunk lehetőséget, hogy szabadon választhassanak tevékenységeket — ha nem akarnak táborba menni, vagy inkább olvasnának, mint a szabadban játszanának, mindenképp tartsuk tiszteletben.

Egyesek szerint a gyerekeknek nyáron is tanulniuk kellene, hogy ne jöjjenek ki a gyakorlatból, pedig a tudás leginkább pihenés közben raktározódik el, és a nyári szünet alatt mélyül el. Az, aki egész nyáron gyakorol, fáradtan kezdheti a tanévet, míg a pihenő gyerekek újult erővel indulnak neki az iskolának. És valóban, a hosszú szünet alatt a gyermekek elveszíthetik az év közben megszerzett tudás egy részét. Ezt a jelenséget summer slide-nak nevezik, és különösen a matematikai és az olvasási készségek terén észlelhető. Az oktatási szakemberek szerint a nyári olvasási programok és tanulási tevékenységek segíthetnek minimalizálni ezt a veszteséget. Ezért a tanulás és a szórakozás kombinálása hatékony módja lehet a tanulási veszteség minimalizálásának. A nyári olvasóprogramok, oktatási játékok és interaktív tanulási alkalmazások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermekek szellemileg aktívak maradjanak.

A gyors tempójú iskolarendszer és a sok különóra miatt a nyári szünet különösen fontos a feltöltődés szempontjából. A gyerekek ilyenkor lazíthatnak, és élvezhetik a szabadidőt. A szülőkkel való közös időtöltés azt az érzést nyújtja, hogy figyelmet kapnak, és számítanak. Az érzelmi jelenlét és az odafigyelés biztonságérzetet, magabiztosságot ad.

Örök mumus az unalom jelensége, mely valójában arra ad lehetőséget, hogy porontyaink kreatívabbá váljanak, és megtanulják, hogyan foglalják el magukat. Ha a szülők folyamatosan kitöltik a gyerekek idejét, azok nem tanulják meg önállóan strukturálni a szabadidejüket. Sőt, az unalom segíti a gyerekeket abban is, hogy megtalálják, mi érdekli őket igazán. A strukturálatlan időszakokban könnyen elveszthetik az időérzéküket, ami a tanév kezdetén nehézségeket okozhat.

A nyári táborok hasznosak, hiszen társasági életet, új élményeket kínálnak, és gyakran a nyarak centrális programjai, melyekre egész évben várnak a gyerekek. Ám érdemes úgy beosztani a szünidőt, hogy táborokkal se legyen túlzsúfolt. Ne feledjük ugyanis, a gyerekeknek szükségük van arra is, hogy otthon, családi környezetben töltsenek időt — a szüleikkel együtt. Az otthon szeretetét a szülők tanítják meg, és ez később is fontos lesz számukra. Arról nem is beszélve, hogy a szülők számára is fontos a pihenés nyáron. A közös nyaralást — ha lesz — tervezzük meg úgy, hogy mindenki megtalálja benne a maga örömét. A nyaralásnak nem a túlélésről kell szólnia, hanem az együtt töltött idő élvezetéről. A közös élmények, mint például a nyaralás, kirándulások és közös étkezések, növelik a családi összetartozás érzését, ami hosszú távon pozitívan befolyásolja a gyermekek érzelmi fejlődését.

Néhány gyermek számára pszichológiai és érzelmi nyomást is hozhat ez az időszak. Ha például egy család anyagi helyzete nem teszi lehetővé a nyaralást vagy a különleges programokat, a gyermek úgy érezheti, hogy kimarad valamiből, amit kortársai megélhetnek. Ma már számos minőségi és ingyenesen elérhető programot kínálnak a gyermekeknek, érdemes szemfülesnek lenni, és tájékozódni ezen a téren.

Természetesen a nyári szünet végén nem szabad elrontani az iskolakezdési kedvet azzal, hogy feladatokat, kötelezettségeket helyezünk előtérbe. Próbáljuk meg az iskolakezdést/-folytatást egy új(abb) kalandként beharangozni, hogy a lurkók izgatottan várják.

A szünidőben — jó esetben — a gyermekek többet mozognak, hiszen több időt töltenek a szabadban játszva, sportolva. A fizikai aktivitásról pedig tudjuk, hogy nemcsak az egészségünket javítja, hanem a mentális egészségünkre is pozitívan hat, csökkentve a szorongás és a depresszió kockázatát.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy maradhat-e egy gyermek egyedül otthon a nyári szünidő alatt. Nos, ez számos tényezőtől függ. Általános iránymutatás szerint a tizenkét év alatti gyermekek számára nem ajánlott, hogy hosszabb időre egyedül maradjanak otthon. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) szerint a tizenkét évnél idősebb gyermekek már képesek lehetnek rövidebb időszakokra egyedül maradni, de ez nagymértékben függ az egyéni érettségtől, felelősségtudattól. Fontos, hogy a gyermek tisztában legyen a biztonsági szabályokkal, és képes legyen kezelni a váratlan helyzeteket. A szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a gyermek ismerje a vészhelyzeti elérhetőségeket, tudja, hogyan kell segítséget kérni, és hogyan kerülje el a potenciálisan veszélyes helyzeteket. Emellett a szülők felelőssége, hogy az otthon biztonságos környezet legyen, zárható ajtókkal és ablakokkal, valamint a veszélyes tárgyak (például gyógyszerek, vegyszerek) elérhetetlenségével. Ha a szülők úgy döntenek, hogy gyermekük egyedül maradhat otthon, fontos, hogy előre megtervezzék a gyermek napirendjét, és gondoskodjanak arról, hogy a gyermek tudja, hogyan kell magát biztonságosan elfoglalnia.

S végül ne feledjük: a gyermekkor fontos ágensei a családon belül a nagyszülők, akiket nyaranta gyakrabban látogathatunk, akiknél olyan élményekre tehetünk szert, például falun, amelyekre a városban sohasem lenne lehetőségünk. Ők azok, akiktől az unokák olyasmit tanulhatnak, ami hosszú távon visszacsenghet az emlékezetükben, és gondoljunk csak bele, mekkora élmény a nagyszülőnek is lehetőséget kapni kapcsolódni az unokákkal.