A listát az ENSZ kezdeményezésére megalakított Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) az egy főre jutó GDP, valamint a várható élettartam alapján állította össze.

A GDP és a várható élettartam mellett a boldogságindex kiszámításakor kikérik és figyelembe veszik néhány ország lakosainak véleményét is négy témában: mekkora társadalmi támogatásra és szolidaritásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, mekkora szabadságot engedhetnek meg maguknak az életük fontos döntéseiben, mennyire tartják korruptnak a társadalmat, melyben élnek, valamint hogy mennyire gondolják nagylelkűnek önmagukat. Dánia volt éveken át a listavezető, az idén azonban Norvégia megelőzte. A Közép-afrikai Köztársaság pedig a sereghajtó a listán. Norvégia annak ellenére 1., hogy a gazdaságában a bevételek tekintetében kulcsszerepet betöltő olajár volt már sokkal magasabb is. Dánia most a 2. helyre szorult. Az elsők között sorrendben Izland, Svájc és Finnország szerepel még. 6. Hollandia, 7. Kanada, 8. Új-Zéland, 9. Ausztrália, a 10. pedig Svédország.

Az elmúlt évtizedben Venezuela és a Közép-afrikai Köztársaság esett vissza a legjobban, Nicaragua és Litvánia javított a legtöbbet a helyezésén. Ausztria a 13., az USA a 14., a németek a 16. helyen vannak, megelőzve a 19. helyen levő briteket. Oroszország a 49., Kína a 79., Észak-Korea pedig nem szerepel a listán, talán nem nehéz kitalálni, miért. Szerbia a 73., Magyarország a világ 75. legboldogabb országa, ami középhelyezésnek számít mindkét ország esetében, és az index alapján alig van eltérés. Érdekes, hogy például Románia a viszonylag előkelő 57. helyre tornázta fel magát az utóbbi évek figyelemre méltó gazdasági teljesítményének köszönhetően. Megemlíthető még, hogy a volt szocialista országok közül Csehország a szintén előkelő 23.

A horvátok a 77., a koszovóiak a 78., Montenegró polgárai a 83. helyen állnak az aktuális listán. Bosznia-Hercegovina a 90., Macedónia a 92, és hiába uniós tagállam, Bulgária csak a 105. Albániáé a 109. helyezés lett. Az egykori jugoszláv tagállamok közül — talán mondani sem kell — a szlovének a legboldogabbak (62. hely). Szerbia 2014-ben és 2016-ban a 73., 2013-ban és 2015-ben viszont a 86. helyen állt a boldogságindex alapján kialakított ranglistán.

Az efféle indexek természetesen nem minden esetben tükrözik hűen a valóságot, viszont sokat elmondanak arról, hogy egy-egy ország polgárai hogyan érzik magukat. Azt is joggal feltételezhetjük, hogy nem csupán a pénz az, ami boldoggá tesz. Ha ugyanis így volna, azoknak az országoknak a polgárai volnának a legboldogabbak, ahol a legmagasabb az átlagbér. A horvátok például átlagban jóval többet keresnek, mint Szerbia lakosai, a boldogságindexük azonban mégis alacsonyabb. Skandináviában az egy főre jutó átlagjövedelem a legmagasabbak, a korrupció mértéke viszont a legalacsonyabbak közé tartozik. Ez teheti boldogabbá az északiak életét. Ezekben az országokban a polgárok hétköznapokon maximális teljesítménnyel dolgoznak, ezért pedig nem töltenek el pluszórákat munkával, és másodállás sincs. A legboldogabb dánok például heti 37 órát dolgoznak. Péntekenként a legtöbben korábban befejezik a munkát, és a hétvégére elutaznak valahová. A dánok, akik egyébként más indexek, felmérések alapján is az élvonalban tartózkodnak, valószínűleg már megtanulták, hogy a pénz nem boldogít.

Dániában ingyenes és magas színvonalú az egészségügy, valamint az oktatási rendszer. Az állam jelentős összeggel járul hozzá a gyerekneveléshez, és a méltányos nyugdíj kifizetéséről is gondoskodik. A dánok ezért is érezhetik úgy, hogy gondoskodnak róluk. Mindennek a viszonylag magas adó az ára, de a helyiek mégis boldognak vallják magukat. Ebben nagyon különbözünk tőlük, hiszen nálunk sokakat az adózás elkerülése tesz boldoggá. 

Nyitókép: Pixabay.com