A nyuszi ajándéka

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A nyuszi ajándéka

Bánáti rózsaszálak - Bakator János fotójaA jobb időket is megélt torontálvásárhelyi József Attila Művelődési Otthon ezúttal is tárt karokkal fogadta a húsvéti műsor fellépőit, vendégeit. A szürke háttérfüggöny stilizált, tojás alakú gyermekrajzokkal volt díszítve. Egy kis ünnepi tarkaság az...

Bánáti rózsaszálak - Bakator János fotója

A jobb időket is megélt torontálvásárhelyi József Attila Művelődési Otthon ezúttal is tárt karokkal fogadta a húsvéti műsor fellépőit, vendégeit. A szürke háttérfüggöny stilizált, tojás alakú gyermekrajzokkal volt díszítve. Egy kis ünnepi tarkaság az egyébként gazdátlan épületben. A falakon az egyre feljebb kúszó salétrom, málló vakolat, a táncos lábak alatt pedig ütemre hajladozó pódium. Csak a Gondviselés a megmondhatója, meddig bírja még a strapát. A tulajdonos továbbra is (1952 óta) a helybeli földműves-szövetkezet (annak a telkén épült ugyanis fel). Illetve a község. Pontosabban a tartomány. Azazhogy az állam. Ennél az oknál fogva az elnökség egyetlen alapítványhoz sem fordulhat pályázattal. És a Ház gyakorlatilag tengődik. Önkéntes adományokból, községi ,,alamizsná"-ból, és a Fesztivál utáni dáridók maradékából. Hála a ,,nyuszi"-nak, vagyis az Ausztráliába szakadt falubelieknek, az idén már új mikrofonokon és hangszórókon át volt élvezhető a torontálvásárhelyi és a botosi egyesült szerb népi zenekar produkciója, az óvodások csokorba kötött szavalata, az alsósok locsolkodó versikéi és a tavaszt köszöntő szép időt, napsugarat csalogató dallamai. Virágom, virágom...
Tatár Ilona gyermekcsoportjának, sajnos, ezúttal sem volt zenei kísérete. Pedig vannak jó hangúak is a csapatban. És még a lelkesedés is megvan bennük. Elvégre még alsósok. A gondok általában úgy a hatodik osztály körül jelentkeznek. Ekkor csappan meg az érdeklődés a néptánc iránt. Meg minden iránt, amibe a puszta jelenlétnél egy kicsit több lendületet, önfeláldozást is bele kell vinni. Egyelőre a Kőketáncra készülnek dicséretes szorgalommal.
Ðorðe Nað tanítványai ezúttal négy koreográfiát hoztak. Tavaly ősztől a közép- és a haladó csoport mellett a hajdani táncosok, az ún. veteránok is újra magukra öltötték a viseletet. Heti két alkalommal tartanak próbát a valamikori Ipartestületi Otthonban. És persze, az utánpótlás sem maradt el. Még jóformán meg sem száradt hátukon a tojáshéj, mint mondani szokás, máris magabiztosan kommandíroztak a zenekarnak. Kitörő tapsvihar üdvözölte őket. Akárcsak a botosi fellépésen és a közelmúltban lebonyolított nagylajosfalvi (Padina) községi szemlén. És ez még csak a kezdet.
Azt is illetlen lenne elhallgatni, hogy a negyedikes magyar színjátszók, a Manók társulata, valóban egyedülálló a község területén. A Sosem volt király bánata című színdarab, amelyet Móra Ferenc azonos című meséje alapján Bakator János osztálytanító írt és rendezett, nemcsak a szakzsűri dicséretét érdemelte ki, hanem a rendezvény nézőinek a szívébe is belopta magát. Ők is egyfajta főpróbát tartottak az idei vajdasági Suliszínház-fesztiválra készülve, amelyet április 25-én tartottak Muzslyán, és nagy bizakodással néztek elébe.
A ,,húsvéti (kultúr)fészek” ezúttal gyermekzsivajjal lett bélelve. Kötőelem ez, de vajon elegendő-e, hogy legalább megzabolázza a nagy múltú bánsági Thalia-(paraszt)szentély felgyorsult pusztulását? Ki emeli fel a szavát az érdekében? Egyének ügye-e vajon, vagy mindnyájunké, akik valaha is kiléptünk lámpalázasan ezekre az életet jelentő deszkákra? Vagy netán valóban csak a ,,nyuszi”-é, aki talán jövőre is hoz majd valamit?! No persze csak akkor, ha jók leszünk...

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink