home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A nyugdíjasok szabadkai közgyűléséről
(b. s.)
2014.04.02.
LXIX. évf. 14. szám

Immár aligha múlhat el úgy értekezlet az ország idős polgárai kapcsán — tartományi vagy városi szinten —, hogy ne hangozzon el dicsérő mondat vagy jelző a szabadkai nyugdíjas-egyesület munkájára, eredményeire vonatkozóan. Így tehát nem meglepő, hogy a szabadkai közgyűlés minden vendége elmondta: ez az egyesület nemcsak a legjobbak közé tartozik az országban, hanem a legjobb is.

A minap megtartott közgyűlésen a szervezet tartományi vezetőségén és az alap országos elnökségi tagjain kívül a városi önkormányzat, a jótékonysági és a szociális táraságok, intézmények jeles vezetői is megjelentek.

Íme a neves vendégek listája:

Szabadka polgármestere, Maglai Jenő elnézést kért a küldöttektől, amiért nem tehetett eleget meghívásuknak egy országos közgazdasági fórumon való részvétel miatt — őt a városi tanács szociális-védelmi ügyekkel megbízott elnöke képviselte, Milan Nenadić, a Tartományi Nyugdíjasszövetség elnöke, Svetlana Marić, a nyugdíjalap szabadkai fiókjának igazgatója, aki a köztársasági alapot képviselte, dr. Nenad Ivanišević, a szabadkai Gerontológiai Központ igazgatója, Stanko Nimčević, a rokkantnyugdíjasok városi szervezetének elnöke, Pecze Mihály, a Vöröskereszt szabadkai szervezetének titkára, Milka Erkman, a Vöröskereszt szakmunkatársa, dr. Börcsök-Cservenák Tünde, a Katolikus Caritas elnökségi tagja, Sreten Pavlović műépítész, Dragan Marković, a belügyi dolgozók egyesületének elnöke, Losonc Ella, az egyesület egykori titkára, Saša Knežević, az Opportunity Bank szabadkai vezetője és Jelisaveta Bedalov, a LUSA szalmaképkészítők önállósodó szervezetének elnöke.

Úgy vélem, nem nehéz kitalálni, hogy a felszólalók többsége aggodalmát fejezte ki a nyugdíjak alakulása miatt. Leszögezték, hogy az elmúlt tizenkét évben folyamatosan csökkent a nyugdíjasok vásárlóereje, s jelenleg ott tartunk, hogy néhány százezer idős ember havi ellátmánya 10 000 és 13 500 dinár között mozog, az 1,8 milliós létszámot meghaladó nyugállományú polgár kétharmada a 24 000 dináros átlagban vagy ennél kisebb összegekben részesül. A vajdasági vezetőség immár tizennégy éve figyelmezteti az ország vezető politikusait az emberek várható elszegényedésére — az állandó megszorítások következtében az átlagnyugdíj a munkaviszonyban lévők keresetének 74 százalékos átlagáról 54-re esett vissza. Persze a kormány és az alap arra hivatkozott, hogy a nyugdíjasok mindig megkapták a törvény alapján nekik kijáró összeget. Ez igaz, az is igaz viszont, hogy miközben az „emelések” 2-3 százalékosak voltak, az infláció, a drágulás folyamatosan 6—12 százalék között alakult. Ami pedig a már harmadik éve tartó évi kétszeri félszázalékos nyugdíjemelést illeti, az már lassan kimeríti a idős ember megcsúfolásának fogalmát. Ha ez így marad — márpedig a sok reformtörekvés közepette aligha lehet jóra számítani —, Vajdaság idős társadalma egyre hangosabban fogja követelni, hogy az állam vezetősége gondolkozzon el: ha az ország már olyan szegény, amilyennek immár a világ is látja, legalább ne rontson tovább az említett csaknem kétmillió idős ember jelenlegi, leromlott életszínvonalán.

A közgyűlés köszönettel vette tudomásul az úgynevezett B—52-es kezdeményezést. Ennek irányítói közölték, hogy folyamatosan érkeznek hazai és külföldi segélyek, melyekből, amikor csak tehetik, segélycsomagokat állítanak össze olyan idős emberek számára, akiknek havi ellátmánya nem haladja meg a 16 000 dinárt. Arra kérik tehát az egyesületet, hogy állítsa össze, és küldje el a szabadkai érintettek listáját a fenti szervezetnek, hogy az a segélyt közvetlenül a rászorulóknak juttathassa el. Ebben némi vita kerekedett a helyi közösségek küldöttei és az egyesület vezetősége között, mivel az utóbbi úgy vélte, a listákat a helyi szervezeteknek kell összeállítaniuk, hiszen ők jól ismerik a környezetükben élők anyagi helyzetét, a terepiek viszont ezt a munkát a „központra” bíznák. Végül abban állapodtak meg, hogy a helyiek elkérik az érintettektől a csekkeket, azokon ugyanis fel van tüntetve a havi járadék összege — még ha a nyugdíjat két részletben fizetik is ki. 

A palicsi szervezet úgy véli, hogy munkája sokkal sikeresebb volna mind a társadalmi és művelődési élet, mind pedig az anyagiak terén, ha megfelelő otthona volna. Arra kérte tehát a vezetőséget, hogy követelje a helyi közösség épületének átadását a nyugdíjasok számára, mivel ott egy nagy terem és néhány kisebb szoba van. Az épületet viszont néhány évvel ezelőtt kiadták egy kereskedőnek, aki ott mindenféle árut forgalmaz, és az elmúlt évek folyamán számottevő keresetre tett szert. A nyugdíjas-egyesület vezetősége megígérte, hogy a városi vezetőséggel hamarosan megtartandó értekezleten ez az ügy is napirendre fog kerülni.

A közgyűlésen megállapították, hogy az elszegényedés összefogásra késztette azokat a hatósági és civil szervezeteket, amelyek igyekeznének legalább megtartani — ha növelni nem is — a szegény emberek életszínvonalát, attól függetlenül, hogy milyen korosztályba tartoznak, milyen ellátmányban vagy segélyben részesülnek. Azt is kimondták, hogy többé nem szégyellik elfogadni egymás támogatását, a hazai és a külföldi vállalatok, a humanitárius intézmények és a hatóságok segítségét –- legyen szó pénzről, élelmiszerről, ruháról vagy csupán munkában való közös részvételről. Ami az egészségügyi ellátást illeti, az idős emberek arra kérik a város önkormányzatát, hogy folytasson megbeszélést az egészségügy képviselőivel, ők ugyanis nem részesítik kellő figyelmességben az idős és beteg embereket.

A nyugdíjasok üdvözlik a szociális központ idős embereket ellátó részlegének, a gerontológiai központ és a nyugdíjas-egyesület kültéri, valamint falusi házakat, udvarokat karbantartó, egyelőre kis létszámú csapatának felállítását, továbbá a buszállomással szemben található rendelő leégett patikája helyén berendezett, házi ápolást nyújtó központ munkájának megindítását. Az utóbbi orvosai hívásra kimennek a beteghez, s eldöntik, szükség van-e kórházi kezelésre, vagy sem — elkerülve ezzel a mentőszolgálat gyakran felesleges igénybevételét.

Olybá tűnik, hogy az említett humanitárius alapokon nyugvó szolgálatok fejlesztése kielégítheti azt az igényt, amelyet pénz nélkül nem lehet elérni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..