A nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján

A nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján

Merkel: a migrációs válság Európa egyik legnagyobb próbatétele — Orbán: Magyarország kész segíteni a migránsútvonalon fekvő államokat — Vučić: nem biztos, hogy sikerül megállapodni azonnali intézkedésekről

Merkel: a migrációs válság Európa egyik legnagyobb próbatétele

A migrációs válság az egyik legjelentősebb próbatétel, amellyel Európának szembe kell néznie — közölte Angela Merkel német kancellár hétfőn hajnalban, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően.

A német kormányfő szerint Európának azt kell megmutatnia, hogy az értékek és a szolidaritás kontinense.

A csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatni: a migránsoknak megfelelő menedék biztosítását a tél elől, az emberek áramlásának kezelését, valamint a határok ellenőrzését.

A találkozón résztvevő országok egy 17 pontos akciótervet is elfogadtak a migrációs válság kezelése érdekében.

A megfelelő menedék biztosítása Juncker szerint nem tűr halasztást.

“Az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát “ — szögezte le a csúcstalálkozót kezdeményező politikus. Megállapodás született arról is, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a férőhelyek számát, továbbá Görögországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is 20 ezer új férőhelyet alakít ki — közölte az Európai Bizottság elnöke.

“A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása “ — hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot.

“Az embereket regisztrálni kell. Regisztráció nélkül jogok sem járnak “ — mondta. Juncker azt is tudatta, hogy még hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, s a vállalások teljesülését heti rendszerességgel ellenőrizni fogják.

Juncker szerint a schengeni övezet megőrzéséhez meg kell erősíteni a határok védelmét. Nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A luxemburgi politikus arról is beszámolt, hogy egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába.

“Olyan megoldás nem lesz, ami csodával ér fel. A határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül “ — hangsúlyozta.

Angela Merkel közölte: rendet kell tenni a menekülthelyzetben, amihez rövid- és középtávú intézkedések egyaránt szükségesek. Utóbbiak közé sorolta, hogy Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hot spotok létrehozásában. Mint mondta, ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé az Európai Unióban. A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet.

A 17 pont a Juncker által elmondottak mellett azt tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről.
 

Orbán: Magyarország kész segíteni a migránsútvonalon fekvő államokat

Magyarország kész segíteni a migránsútvonalon fekvő államokat — tette világossá Orbán Viktor miniszterelnök a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján.

A kormányfő álláspontjáról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta hétfőn az MTI-t.

Kifejtette: bár Magyarország már nem a bevándorlók útvonalán fekvő ország többé — ennek megfelelően megfigyelőként vett részt a vasárnapi brüsszeli értekezleten -, mégis fontosnak tartja, hogy segítse azokat az államokat, amelyek a migránsútvonalon találhatók. Így felszerelésekkel, technikai eszközökkel kész segíteni ezeket az országokat — közölte.

Tudatta azt is, hogy Magyarország a vasárnapi vezetői csúcstalálkozó döntéseinek megfelelően összekötőt jelöl ki a bevándorlás ügyében történő koordinált cselekvés érdekében.

A brüsszeli találkozón Orbán Viktor világossá tette: Magyarország továbbra is fenntartja a zöldhatár lezárását, és maradéktalanul teljesíti a schengeni egyezményben foglaltakat. Az ország területére csak azok léphetnek be, akik az uniós jogszabályok szerint erre jogosultak — idézte a kormányfő szavait a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A vasárnapi csúcstalálkozón részt vevő országok a migrációs válság kezelése érdekében egy 17 pontos akciótervet fogadtak el.


Vučić: nem biztos, hogy sikerül megállapodni azonnali intézkedésekről

Nem biztos, hogy a nyugat-balkáni migráció által érintett országok csúcstalálkozóján sikerül megállapodni olyan intézkedésekről, amelyek azonnali eredményt hoznak — nyilatkozott a sajtónak a megbeszélések első fordulóját követően vasárnap este Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök.

Egy neve mellőzését kérő uniós forrás úgy nyilatkozott, hogy az állam- illetve kormányfők nemrég láttak neki a munkavacsorának, és ott lesz szó arról a 16 pontos nyilatkozattervezetről, amelyet az Európai Bizottság elnöke készített. A tisztviselő felhívta a figyelmet, hogy a migrációs útvonalon fekvő országok közül többen hoztak olyan döntéseket, amelyek más országokat is érintettek, és azóta a mostani az első alkalom, hogy egyáltalán beszélnek egymással. Mint mondta: a mai este az alkalom arra, hogy mindenki megfogalmazza, hogy milyen operatív intézkedésekre lenne szüksége.

Vučić is kiemelte: fontos, hogy végre egy asztalhoz ültek ezeknek az országoknak a vezetői, sikerült megérteni egymás problémáját. A szerb kormányfő kitért arra is, hogy a csúcstalálkozón két kérdés emelkedett ki a többi közül; az uniós és a schengeni övezet határainak megerősítése, valamint az egymás közötti egyeztetés és a migránsok haladásának kezelése. A szerb kormányfő szerint rendesen kell bánni a menekültekkel, országa például nem vetett be könnygázt a migránsokkal szemben. A lehetséges kerítésépítésről Vučić azt mondta: ha Németország és Ausztria lezárja a határát, akkor tőlünk mit várnak, hogy mi legyünk az ütközőzóna?

A nyugat-balkáni migráció által érintett országok csúcstalálkozóját szokatlan módon Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte. A megbeszéléseken Bulgária, Németország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovénia, Albánia, Macedónia és Szerbia állam- illetve kormányfője vesz részt. Jelen van még az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke, továbbá az ENSZ menekültügyi főbiztosa, az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) vezetője is.


Nyitókép: Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök az európai menekültválságról rendezett rendkívüli csúcstalálkozó kezdetén az Európai Bizottság brüsszeli székházában 2015. október 25-én (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Világkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján
Világkép
  • MTI
  • 2020.03.23.
  • LXXV. évfolyam 12. szám
A nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján
Világkép
Facebook

Támogatóink