Adán háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek meg az adai származású Szarvas Gábor nyelvészről. Október 24-e és 26-a között a szervezők, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület és az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete a nyelvművelés jegyében változatos programokkal örvendeztette meg a résztvevőket.
Az első két napot az általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemi hallgatóknak szánták, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok ugyanis beszédversennyel kezdődött, majd az általános iskolák negyedik és hetedik osztálya vehetett részt játékos nyelvi vetélkedőkön. A beszédverseny bírálóbizottságának tagjai Csuvik Zsófia logopédus, gyógypedagógus, Máriás Endre, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese és Hodik Péter Krisztina voltak. A megmérettetés nyertese, Lengyel Emma, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulója hazavihette a vándorserleget.
Dr. Molnár Csikós László
Az esemény zárónapján a színház előcsarnokában dr. Molnár Csikós László nyelvész, egyetemi tanár szakkiállítása nyílt meg, mely a 180 éve hivatalos nyelv a magyar címet viselte.
A nap folyamán a jelenlévők koszorúkat helyeztek el Szarvas Gábor mellszobránál, valamint pedagógiai továbbképzést is tartottak.
— A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok több mint ötvenéves hagyománnyal rendelkezik Ada községben. Egyedülálló rendezvény a Vajdaságban, hiszen a nyelvi tudatosság, nyelvi kultúra és nyelvi igényesség azok a kulcsgondolatok, amelyek jellemzik. Az első nap hagyományosan a középiskolásoké, de az idei évben a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára is kinyitottuk a versenyünket. A beszédművészeti vetélkedőnk két részből állt, egy szabadon választott prózai művet hoztak a diákok, majd egy önálló beszédművet kellett előadniuk egy gondolatébresztő szöveg hatására. Adán kívül Zentáról, Szabadkáról és Újvidékről neveztek be az érdeklődők. A második napon az általános iskolások vesznek részt játékos nyelvi vetélkedőn, az adai negyedik osztályosok, illetve a vajdasági iskolák hetedik osztályosai. A harmadik nap inkább a felnőtteknek szól, ilyenkor kiállításmegnyitó, koszorúzás és nyelvi tanácskozás szerepel a programban. A 180 éve hivatalos államnyelvvé vált magyar nyelv kapcsán a kiállítást dr. Molnár Csikós László állította össze Józó Mónika segítségével. Szerettük volna körbejárni azt az ívet, amely tulajdonképpen a magyar nyelv fejlődésének, hivatalossá válásának fontos pontjait mutatja meg, és kicsit kitekinteni a nyelvpolitika felé is, hogy miként állunk most ezzel a Kárpát-medencében, főleg kisebbségi környezetben — mondta Hodik Péter Krisztina, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke.
A tisztelgő közösség
A mellszobornál koszorút helyezett el többek között Lakatos Adrián, a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának elnöke, Bilicki Zoltán, Ada polgármestere, Igor Avramović alpolgármester, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Cseh Károly Általános Iskola, az Észak-bácskai Pedagógusok Egyesülete, valamint a pedagógiai továbbképzésen részt vevő nyelvészek képviselői.
— A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napoknak óriási jelentősége van Ada község vonatkozásában. El kell mondani, hogy a látogatottsága manapság nem akkora, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de az, hogy a hagyomány folytatódott, és a fiatalok átvették, mindenképp dicséretre méltó, és köszönet illeti azokat, akik az előző időszakban vitték a hátukon a rendezvényt — hangsúlyozta Tóbiás József, Ada Község Képviselő-testületének tagja, szerbiai parlamenti képviselő.
Koszorúk Szarvas Gábor mellszobrának talapzatánál
— Emlékezni jöttünk ma ide Szarvas Gáborra, aki munkásságát a magyar nyelv ápolása, a nyelvművelés szolgálatába állította. A nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem identitásunk, kultúránk és értékeink hordozója is. A nyelvművelés feladata, hogy megőrizzük nyelvünk gazdagságát és tisztaságát, hogy a jövő generációi is ugyanúgy élvezhessék szépségét, mint mi. A nyelvművelés nem csupán szakmai feladat, hanem közös ügyünk is, együtt erősebbek vagyunk, meg tudjuk őrizni és tovább tudjuk adni nyelvünk kincseit. A család, az iskola, a közösség feladata, hogy példát mutasson, értéket teremtsen a jelen és a jövő számára. Szarvas Gábor igazi őre volt a magyar nyelvnek, a nyelv ügyét közüggyé tette, és azon dolgozott, hogy minél szélesebb körben hirdesse, védelmezze a nyelv tisztaságát, az anyanyelvi felelősségtudat kialakulását. Szarvas Gábor szellemi hagyatékát tovább kell vinnünk, hiszen ő közénk tartozott, és azért tevékenykedett, hogy a magyar nyelv, az anyanyelvápolás mindenképp irodalmi szintre kerüljön. Térségünkben nagyon fontos, hogy akár a fiatal generáció, akár az idősebbek is megőrizzék az irodalmi nyelvet, hiszen a magyar nyelvünk által tudjuk megóvni identitásunkat, hovatartozásunkat, és ez mindenképp nagyon fontos. A művelődési, illetve kulturális és oktatási intézményeknek az a feladatuk, hogy akár a felnövekvő generációk között is ezt a magot elvessék és ápolják, illetve hogy a magyar közösségek is megőrizzék ezt a szellemiséget, örökséget — emelte ki De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke.
Az együttműködési szerződés aláírása után: Maksó Éva, De Negri Ibolya és Hodik Péter Krisztina
Az eseményen ünnepélyesen hármas együttműködési szerződést kötött az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület és az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete a jövőbeli közös, hatékony és minőségi munka reményében.
A tudományos tanácskozásnak, melyre hazai és magyarországi előadók érkeztek, a városháza díszterme adott otthont. A 180 éve lett hivatalos nyelv a magyar — Nyelvpolitika a Kárpát-medencében című konferencia az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével társszervezésben egyúttal tanári továbbképzés is volt mintegy harminc vajdasági magyar tanító és tanár részvételével.
— Az előadásom címe Beszélj bátran, és a beszédtechnikának a játékos eszközeiről és módszereiről számolok be, melyek segítségével megkönnyíthetjük a magyar nyelv gyakorlását, és mindezt integrálhatjuk az oktatásban. Azt gondolom, hogy a magyar nyelv rendkívül színes, és azért fontosak ezek a rendezvények, hogy megőrizzük, ápoljuk, és megmaradjon az utókor számára — mutatott rá Bebesi-Horváth Kata beszédtréner, színész, az egyik előadó.
A nap zárásaként este az adai színházban a Sárga csikó című színdarabot tekinthették meg az érdeklődők.
Fényképezte: Miskolci Krisztina