Az emberek életében mindig is fontos és meghatározó volt az időjárás és annak alakulása. A falusi gazdálkodó számára a mai napig létkérdés az időjárás minél alaposabb ismerete. Az elmúlt évtizedekben azonban gyökeresen megváltozott a tudomány és a technológia fejlettsége. Ennek köszönhetően nagyon sok hasznos eszköz áll a meteorológusok rendelkezésére, mellyel választ keresnek az időjárás alakulására.
Az időjárás-előrejelzés kutatása során a kezdettől fogva kulcsszerepet töltött be az időjárás állapotának megfigyelése. Elődeink már nagyon régóta figyelik az időjárás alakulását, és ennek alapján vontak le következtetéseket az előttük álló időszak időjárására vonatkozóan.
A Kárpát-medence bővelkedik népi időjárási megfigyelésekből fakadó előrejelzésekben, jóslatokban. Az emberek számos jeles naphoz kötődően állítottak fel valamiféle szabályt, melyből a következő napok, hetek vagy akár évszak időjárására következtettek. Ezek alapja egy-egy terület, jelen esetben a Kárpát-medence éghajlata volt.
Az éghajlatunknak az utóbbi évtizedekben kezdődött változása miatt azonban joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy az évszázadokon át jónak bizonyult, népi megfigyelésekből eredő előrejelzések manapság vajon megállják-e a helyüket. Ezek, annak ellenére, hogy apáról fiúra szállva hosszú távú megfigyeléseken alapultak, nem voltak mindig olyan pontosak, mint a mai kor modern matematikai modelleken alapuló előrejelzései, de mégis sokszor segítették a gazdálkodókat a mezőgazdasági munkák végzésében. A környékünkön elterjedt népi időjárási megfigyelések, jóslatok egyaránt vonatkozhattak az elkövetkező napokra, hetekre és évszakra. A legismertebb, jeles időpontokhoz kötődő népi bölcseletek leginkább a tél hosszára, keménységére, a hideg mértékére, a tavasz kezdetére vonatkoznak, hiszen a tél időjárása állította a legnagyobb kihívás elé elődeinket. A következőben papírra vetettük a legismertebb időjósló közmondásokat.
Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd! Vagyis a vízkereszt (január 6-a) napi enyhe idő még nagy hideget jósol, tehát az íziket, a tüzelésre szánt kukoricaszár-maradékot tartsuk kéznél. Arra nem tér ki a jóslat szövege, hogy az enyhe vízkereszt után a nagy hideg mikor várható. 2024-ben enyhe időjárás jellemezte vízkereszt napját. Ekkor azonban már a rákövetkező napon erős északi széllel hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el hazánkat, így a következő napokban napközben is alig emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet, éjszakánként pedig -10 fok körüli értékeket mérhettünk. A hideg idő 2024-ben sem tartott tovább egy hétnél, de a vízkereszthez kötődő jóslat ekkor igaznak bizonyult.
A Pál-napi, derült idő a hosszan tartó hideg előjele. Pál-nap január 25-én van. 2024-ben ezzel szemben voltak derült területek és időszakok, de hosszan tartó hideg nem követte ezt a napot, tehát a bölcselet tavaly nem vált be.
Ha gyertyaszentelő Boldogasszony napján, vagyis február 2-án a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy a barlangjába, mert még hosszan tart a tél. Általában úgy vélték, hogy ha ezen a napon jó idő van, akkor abban az évben későn tavaszodik. Ez a népi megfigyelés azonban csak bizonyos helyeken bizonyul pontosnak.
Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget. Minden év márciusában a sarkvidéki eredetű, hideg levegőt lassan a délnyugatról áramló meleg légtömegek váltják fel. Március derekától a megelőző időszakhoz képest általában egy melegebb időszak következik, amikor már a tavasziasan enyhe napokon jól lehet haladni a tavaszi mezőgazdasági munkákkal, és a vegetáció is gyors fejlődésnek indult. Tehát egy igen gyakran beváló jóslatról van szó, Sándor, József és Benedek valóban zsákban hozzák a meleget. Megtörténhet azonban, hogy egy rövid időre mégis visszatérnek az erős éjszakai fagyok, vagyis a zsákban hozott meleg nem tartós.
Szervác, Pongrác, Bonifác mind a fagyosszentek, / Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek! A május 12-e és 14-e között gyakori lehűlésekre, fagyokra utal ez a népi megfigyelés.
Medárd-nap. Ha Medárd napján esik az eső, akkor 40 napig esni fog, ellenkező esetben pedig ennyi ideig szárazság lesz. Medárd napja június 8-án van, a 40 napos periódus pedig július 18-áig tart. Ezen a napon sokfelé elő szoktak fordulni heves záporok, zivatarok, néhol felhőszakadások is.
Ha Szent Mihály lova deres, akkor behozza a telet. Szeptember 29-e, Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója volt elődeinknél, ilyenkor kezdték törni a kukoricát, és a Szent György-napkor kihajtott jószágot is ekkor terelték haza. Több népi időjárási bölcselet is fűződik ehhez a naphoz.
Összességében elmondhatjuk, hogy a népi időjárási jóslatokra és megfigyelésekre vonatkozóan nem tehetünk egyértelműen biztos előrejelzést, ahogyan a numerikus előrejelzések sem adnak esetenként pontos választ arra, hogy milyen tél, illetve karácsony elé nézünk. A népi jellegű bölcseletek beválása további megfigyelést igényel, hogy valamilyen módon mégis meg tudjuk ítélni az időjárás alakulását az évről évre nagy változékonyságot mutató éghajlatunk tükrében.
