- Molnár Edvárd felvétele

Azon kevesek közé tartozik ő, aki képes tisztán látni a múltat és a jelent, sőt a jövőt is megbízhatóan képes körvonalazni nekünk - amit a mintegy öt évtizedes, a délvidéki magyarság érdekében kifejtett tudományos munkássága, számos könyve, időálló tanulmánya is bizonyít. Érdemeinek elismeréséül 1992-ben már kapott egy magas kitüntetést: a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, most az év végén pedig átvehette az egyik legmagasabbat: a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Mindig is tiszteltük mi őt ezen a tájon a szociológia tudományos módszereihez való kitartó ragaszkodásáért, egyenes gerincéért, az igazság könyörtelen, bátor kimondásáért akkor is, amikor nem volt tanácsos népességünk folyamatos fogyására figyelmeztetni, amikor mindezért szakmai és politikai téren lefokozás járt. Különösképpen arról ismert Mirnics Károly itt a Délvidéken, hogy következetesen a maga választotta tudományos úton járt, könyörtelenül felfedte az önös érdekeket mind a saját kis közösségünk politikai és társadalmi életében, mind országos és tágabb viszonylatban is. És világosan figyelmeztetett mindarra, ami bekövetkezhet, ha behódolunk a hamis próféták szemfényvesztő tanainak, arra serkentve a szociológusokat, hogy a politikában sokszor elhangzó féligazságok vagy elhallgatások tisztázása végett vizsgálják ki a teljes igazságot. A hitvallása, mint kitüntetése átvétele alkalmával mondta, ez: ,,Ne azt kérdezd, hogy mit tud érted tenni a haza, hanem azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért!'' Az alábbi beszélgetés a Magyarságkutató Tudományos Társaság 20 éves jubileumi ünnepsége/tanácskozása alkalmával készült.
- Általában azt szokták kérdezni Öntől a népszámlálások lebonyolítása után, hogy mennyien leszünk. Nos, megkérdezem ezúttal én is. Nyilvánvalóan fogyunk...
- Arról van szó, hogy az egész országnak csökken a népessége - ez tagadhatatlan. Ennek keretében csökken a magyarság létszáma is. A másik fontos szempont, hogy ez a népesség elképesztően elöregedett. Mind a szerb, mind a vajdasági magyar. Nincs remény arra, hogy ez a tendencia a következő 10-15 évben megváltozzon. És ennek ellenére azt kell mondanom, hogy téves a szerb politikai és értelmiségi elitnek az a hozzáállása, hogy ha a kisebbség számaránya X százalék alá csökken, akkor a kisebbségnek már nem lesz politikai jelentősége. Ha akár 5 vagy 2 százalékra csökken is a számaránya, akkor is politikai tényező marad, mert nemcsak hogy hidat képez a két szomszédos ország között, mint annak idején, a szocialista érában oly nagy előszeretettel hangoztatták, hanem azért is, mert a nemzetállamok fokozatosan el fognak tűnni. Létre fog jönni néhány nagy európai régió: egy pannon régió, egy Kárpát-medencei, egy balti, a lengyelekkel stb., lesz egy balkáni is, amihez Szerbia fog tartozni - az viszont vitatható, hogy Vajdaság hova tartozik majd, minden bizonnyal a kárpátihoz, és a szerbek két országban fognak élni... Azért, mert így alakul a két régió természetes határa a gazdasági vállalatok gravitációja szerint, nem pedig titkos paktumok vagy egyéb mesterkedések szerint.
- Tehát a gazdasági érdekek felülmúlják a nemzeti érdekeket...
- Messze felülmúlják. Eddig a nemzeti és a katonai érdekek álltak előtérben, állami erőszakra lehetett támaszkodni, azzal erősítették meg az országok a határaikat. A jövőben ez nem fog működni, lehetetlen lesz. Ezt már most látni lehet. Módosítani fogják a Maastrichti Szerződést, s bele fognak szólni az államok költségvetési politikájába meg az államháztartásába, nem lesz szuverenitásuk a gazdasági élet terén.
- Tudományos intézményeinknek, az MTT-nek most elsősorban az itteni magyarság gazdasági lehetőségeinek kutatásával, körvonalazásával kellene foglalkozniuk?
- Igen, a magyarságkutatásnak lehetősége kellene legyen arra, hogy olyan kutatásokat végezzen, amelyekkel jobban megvilágíthatja az egész délvidéki magyarság gazdasági helyzetét. Meg kell nézni, milyen helyzetben van Bácskában, Bánatban és a szórványban a magyar közösség. Ha majd megjelennek a statisztikai kimutatások, szinte magától adódik a feladat, hogy az itteni magyarságnak nemcsak a létszámát, hanem a területi elhelyezkedését, a szakmai összetételét, iskolázottságát stb.-t is tüzetesen megvizsgáljuk.
- Amit Ön az iskoláztatás kapcsán az előző népszámlálási adatok alapján megjövendölt, az sajnos szóról szóra bekövetkezett...
- Helységenként pontosan leírtam, hogy hol fog megszűnni a magyar tannyelvű oktatás. Így is lett, s ez a folyamat tovább tart. Még újabb helyeken is meg fog szűnni, és össze fognak vonni tagozatokat... Ez normális dolog, mert különben túl drága lenne az oktatás. Egyetlenegy ország sem engedhet meg magának ilyen luxust. A szerb tannyelvű tagozatokat is összevonják, és őrületes harc folyik a gyerekekért. A szerb tanároknak nincs elég órájuk, és szeretnék megkaparintani a magyar gyerekeket is, hogy legyen. Tehát ennek a harcnak anyagi háttere is van, nemcsak nemzetiségi.
- A háztartások összeírásából kitűnt, hogy jelenleg több a lakás, mint a háztartás. Mire utal ez a tény?
- Arra, hogy idegenek fognak beözönleni ide. A terület azé lesz, aki belakja. Ha cigányok fogják belakni, akkor az övék lesz. Az albánok belakták Kosovót... Bánát teljesen el fog néptelenedni. Egy jómódú amerikai, de akár egy középosztályhoz tartozó is meg tud most venni talán egy egész falut is, de a főutcáját minden további nélkül. Három-négyezer euróért már lehet kapni egy jó házat.
- Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar közösség mindjobban északra meg a Tisza mentére szorul...
- De nagy tévedésben van az, aki azt hiszi, hogy ha esetleg eltűnik is a magyar kisebbség, az jó lesz neki, és nem okoz majd számára problémát, hogy élt egyszer itt egy ilyen kisebbség. Mint mondtam, ki fog alakulni egy eurorégió, és az hivatkozni fog a történelmi jogokra is, mert indokolni akarja a létrejöttét. A gazdasági szempont ugyan az elsődleges, de miután a gazdasági kisugárzás alapján létrejött a régió, az igyekszik majd magát ideológiailag megindokolni, keresi a történelmi okát a jelenlétének. Végtére is ez a terület ezer évig nem tartozott Szerbiához... Erre fog hivatkozni. A szerbek közül mintha Dragan Veselinov, a belgrádi politikai fakultás tanára, a Đinđić-féle kormány minisztere volna most a legokosabb, aki arról beszél, hogy mért nem hozzuk létre az önálló Vajdaságot. Ez kétszer bejött a szerbeknek mint jó. És kétszer csatlakozott Jugoszláviához, illetve Szerbiához Vajdaság (azóta is fejőstehénként szolgál). Veselinov érzi, hogy közeledik az idő, amikor nem lehet többé nemzetállami kategóriában gondolkodni, és elébe akar vágni a dolgoknak... Kérdés, hogy sikerül-e neki.
- Gratulálunk a díjhoz, és köszönjük a beszélgetést!