home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A nemzet egységének erősödése
Tóth Lívia
2014.01.22.
LXIX. évf. 4. szám
A nemzet egységének erősödése

Január 17-én kilenc Kárpát-medencei település templomainak egymásba kapaszkodó harangjátéka köszöntötte a vendégeket — közöttük a magyar kormány, Magyarország Belgrádi Nagykövetsége és Szabadkai Főkonzulátusa, a köztársasági parlament, a Tartományi Képviselőház, a Magyar Nemzeti Tanács, az önkormányzatok, egyházak, intézmények tagjait — a zentai Művelődési Házban, a magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepségen. A közönség a Himnuszt a topolyai Cirkalom táncegyüttessel énekelte el.

A magyar kultúra napját már huszonöt éve, 1989 óta január 22-én ünneplik, Kölcsey Ferenc ugyanis 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Hymnus — A magyar nép zivataros századaiból című verse kéziratát. Az évfordulóhoz közeli napokon a Kárpát-medence legtöbb településén összejönnek, találkoznak és emlékeznek azok, akik számára fontosak a gyökereik, nemzeti tudatuk erősítése, akik tisztelik évezredes hagyományaikat, múltjuk tárgyi és szellemi értékeit. Bizakodva fordulnak a jelen és a jövő felé, valamint az igazi kincsek megőrzésére, továbbadására törekszenek.

Január 17-én kilenc Kárpát-medencei település templomainak egymásba kapaszkodó harangjátéka köszöntötte a vendégeket — közöttük a magyar kormány, Magyarország Belgrádi Nagykövetsége és Szabadkai Főkonzulátusa, a köztársasági parlament, a Tartományi Képviselőház, a Magyar Nemzeti Tanács, az önkormányzatok, egyházak, intézmények tagjait — a zentai Művelődési Házban, a magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepségen. A közönség a Himnuszt a topolyai Cirkalom táncegyüttessel énekelte el.

Az együvé tartozás ereje

Az egybegyűlteket Dudás Károly Magyar Örökség díjas író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke üdvözölte, és hangsúlyozta: a Tisza-parti város tizenötödik alkalommal fogadja a „nagy család” képviselőit, akik azért sereglenek össze, hogy megosszák egymással gondolataikat a magyar kultúra állapotáról, és erőt merítsenek az együvé tartozásból.

— Hiszen nemcsak a múltban születtek itt, a végeken, világraszóló nagy fiaink, lányaink, az egész nemzet szent ügyét előre vivő íróink, költőink, tudósaink, művészeink, hanem születnek most is, itt élnek közöttünk most is. Alkotásaik, ragyogó szellemi teljesítményeik elidegeníthetetlen részei a csodálatos magyar örökségnek. Nélkülük az egyetemes magyar kultúra, a nemzet egésze volna sokkal szegényebb, kiszolgáltatottabb — fogalmazott Dudás Károly.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kifejtette, hogy a magyar kultúra napján mindenki átérezheti, mit jelent magyarnak lenni, majd így folytatta:

— Együtt hangsúlyozzuk, hogy kultúránk azt az értékvilágot képviseli, amely által megtanuljuk a legteljesebben kifejezni a magunk lényegét, azt, amely megvilágítja lelkünket, gondolkodásunkat. Nemzeti értékeink ünnepe a huszonegyedik században többszörösen és kiemelkedően fontos számunkra. Egyrészt azért, mert korunk elmossa a határokat, csak az egyént hirdetve letagadja a közösséget, fél a nemzet fogalmától, és félreértelmezi azt. Pedig az elfogadás és a tolerancia éppen azt jelenti, hogy elfogadjuk egymás különbözőségeit, tudván, hogy mi kik vagyunk, hova tartozunk, és ezáltal túllépünk az általános kategóriákon. Nemcsak emberek, hanem magyarok vagyunk, s mint ehhez a nemzethez tartozók, felelősek közösségünkért, értékeink megőrzéséért, továbbéléséért. Fontos üzenete a mai napnak a szülőföldhöz való ragaszkodás, az otthon, a valahová tartozás biztonsága és öröme. Magyarságunk megélésével továbbélhet nyelvünk, megmaradhat nemzetünk, lakjunk bármely állam területén. (…) Nemzetünk egysége, évtizedekig háttérbe szorított összetartozása a magyar kormány kiemelt, alkotmányban rögzített hitvallása. A magyar állampolgárság egységesítő erejével több mint félmillió külhoni magyar fejezte ki összetartozásunkat 2011. január 1-je óta. A szorosabb közjogi kötelékekkel tovább erősödött és erősödik nemzetünk egysége.

Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa elmondta: az ünnepre készülve az foglalkoztatta leginkább, hogy mi a kultúra termékeinek a feladata az életünkben, és arra a következtetésre jutott, hogy a művészi alkotás befogadása élvezet, örömet szerez. Beszédét — melyben kitért a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájában megfogalmazott célok jelentőségére, és cáfolta a vajdasági magyar kulturális élet gettósodására vonatkozó véleményeket — a következő gondolatokkal zárta:

— Mindezek kapcsán sok mindent közösen kell végiggondolnunk. De ehhez meg kell határoznunk azt a minimumot, amely lehetővé teszi a párbeszédet és a vitát, a rosszindulatú, alacsony szintű, sokszor méltatlan vádaskodás helyett. Ehhez kívánok mindannyiunknak józanságot és belátást, a kulturális termék nyújtotta öröm újra megszerzett élvezésének ugyanis ez az egyik feltétele.

Kiemelkedő teljesítmények

A köszöntők után átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség legrangosabb elismeréseit. Magyar Életfa díjban részesült Boros György grafikusművész, nyugalmazott képzőművészet szakos tanár, dr. Káich Katalin professor emeritus, művelődéstörténész, Molnár József öntevékeny színész, rendező és Ricz Péter régész, nyugalmazott főmuzeológus. Aranyplakettel Lajkó Félix világhírű hegedű- és citeraművész tevékenységét ismerték el, plakettet kapott: Raj Rozália és Nagy István népi textília- és viseletkutatók, a Vajdasági Magyar Folklórközpont alapítói és működtetői, Savelin Zellei Zsuzsanna és Savelin László néptáncoktatók, művészeti vezetők, Vas Brezovszki Tímea és Vas Endre néptánc- és népzeneoktatók, valamint a Q Képzőművészeti Csoport.

A Vajdasági Szép Magyar Könyv 2013 elnevezésű pályázaton a legszebb gyermek- és ifjúsági könyv az Ezüsttulipán lett, melyet a Forum Könyvkiadó Intézet, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Jó Pajtás jegyez. A művészeti könyvek és albumok között Tolnai Ottó Kalapdoboz (Képzőművészeti írások) című alkotásáért a Forum Könyvkiadó Intézet, a tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek és felsőoktatási kiadványok kategóriájában Hózsa Éva Mesterségem: irodalomtanár című könyvéért a szabadkai Életjel Kiadó, a szépirodalmi kiadványok csoportjában Klemm József Kilencvenkilenc című kötetéért a Forum Könyvkiadó Intézet kapta a legszebb könyvnek járó elismerést.

A bírálóbizottság — mely tizenöt kiadó vagy kiadással foglalkozó szervezet harminchét kiadványát értékelte — a Vajdasági Szép Magyar Könyv Díját a szabadkai Városi Múzeumnak ítélte oda, Ninkov Kovacsev Olga Az idő arcai című könyvéért.

Az ünnepi műsorban közreműködött: Elor Emina, az Újvidéki Színház Pataki-gyűrű díjas művésznője, Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó, a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ kilencszeresen kiválónak minősített Cirkalom táncegyüttese a Csalóka zenekar kíséretében, valamint Lajkó Félix és zenésztársa, Branyó Antal.

A program előtt a Művelődési Ház kiállítási termében Mezei Erzsébet grafikusművész nyitotta meg Boros György retrospektív tárlatát.

Szervezettebb építkezés

A magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében január 18-án Zentán tartották meg a Kárpát-medencei kulturális fórumot.

A jelenlévőket ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte, aki a nemzetpolitika fő célját a következőképpen fogalmazta meg: a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás támogatása, az önazonosság megőrzése. Az MNT tevékenységét ismertetve a többi közt szólt a közjogi keretekről és a stratégiai tervezésről, majd leszögezte, hogy az intézkedéseknek köszönhetően közösségünk szervezettebben építkezik, dolgozik az értékek megőrzésén és teremtésén, így próbálja megvalósítani a már említett fő nemzetpolitikai elképzeléseket. Új helyzetként említette, hogy az MNT a törvények értelmében közjogi viszonyban van a teljes közintézményrendszerrel, és ez egy másfajta mozgásteret hozott létre a közösség építésében.

L. Simon László kormánybiztos, a magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke bevezető előadásában kitért a lokalitások fontosságára, a nemzet fogalmát pedig az érzelmileg és lelkileg átélhető legnagyobb identitásközösségben határozta meg. Mint mondta: az európaiságot pozitív jelzőként használjuk, lelkileg és érzelmileg azonban nem kötődünk hozzá.

— Természetesen létezik egységes magyar kultúra, egységes magyar nyelv, ám ahogyan a világ egészében egyre inkább felértékelődnek a lokalitások, úgy nekünk is az az érdekünk, hogy a saját kis közösségünk értékeit, helyi identitáselemeit erősítsük — emelte ki, és hozzátette, a szórványban élőkről sem szabad lemondanunk.

A tanácskozáson — többek között — felszólalt Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója és Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának Közművelődési főosztályvezetője is.

 

Szabó Attila felvételei

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..