Nagybecskereken, a katolikus temetőben 14. alkalommal gyűlt össze a magyarság Szemere Pál honvéd őrnagy emléktáblájánál, ahol az 1848—49-es magyar szabadságharcra és forradalomra emlékeztek. Kerekes József, a VMSZ alelnöke is a koszorúzók között volt.
— Nekünk, a szórványban élőknek, nagyon fontos, hogy ezekről az eseményekről megemlékezzünk, mert a márciusi ifjak elszántságából, erejéből és összefogásából kell merítenünk, hogy megmaradjunk. Nagybecskereken a magyarok már szórványban élnek, és minden esemény, ami az önazonosságot és a nemzeti identitást erősíti, fontos számukra — hangsúlyozta Kerekes József.
A katolikus temetőben a megemlékezés szervezője a nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület volt. Jenovay Lajos elnök elmondta, a katolikus temető kápolnáján 2012 óta emléktábla őrzi Szemere Pál honvéd őrnagynak az emlékét, aki a perlaszi ütközetben szenvedett halálos sérülést, és a későbbiek során Nagybecskereken hunyt el. Hozzátette, annak a jelentősége, hogy 1848-ban Nagybecskerek környékén is zajlottak forradalmi események, nagy hatással van az itteni magyarságra.
— A szabadságharc első győztes csatája a perlaszi csata volt, ahol a magyar honvédsereg győzelme megerősítette a hazai felszabadító törekvéseket, és növelte a nép bátorságát a Habsburg-hatalom ellen. Szemere Pál Kisazaron született 1804-ben. Édesapja Szemere István, Zemplén vármegye alispánja, édesanyja Máriássy Klára volt. Testvérei közül többen részt vettek az 1848—49-es forradalomban és szabadságharcban: József főszolgabíró és vésztörvényszéki ülnök volt, 1862-ben hunyt el. László szintén őrnagy volt, csata közben esett el 1849-ben. Szemere Pált a forradalomban a 10. honvédzászlóalj őrnagy-parancsnokává nevezték ki, a bánsági harcokban vett részt. 1848. szeptember 8-án halt bele Nagybecskereken a perlaszi ütközet során szerzett sérüléseibe. Perlasz az 1848—49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb felkelők hadműködésének középpontjaként több véres ütközet színhelye lett. 1848. szeptember 2-án Kiss Ernő, a bánsági magyar hadak vezére 4000 emberével véres küzdelem után bevette a perlaszi sáncokat, melyeket Drakulics szerb felkelővezér parancsnoksága alatt mintegy 5000 ember védett. A győzelem után a magyar sereg bevonult a városba, melynek lakossága fehér zászlóval fogadta. Az ő példája ma is inspiráló erőként hat ránk — hallottuk a Petőfi MME elnökétől.
Az emléktáblánál Kerekes József, a VMSZ, Molnár Attila, az MNT és Bukovics Éva, a nagybecskereki Petőfi MME nevében koszorúzott.
Fényképezte: Kónya-Kovács Otília
