Izgalmas időutazásra hívta a Szabadkai Városi Múzeum a vajdasági magyar képzőművészet napján a közönséget.
A 140 évvel ezelőtt született Vágó Józsefet ünnepelve kerekedett ki egy érdekes nyomozás az építészet világában.
A helyszín a múzeumnak otthont adó egykori Dömötör Miksa-bérpalota, mely a városteremtés gyönyörűséges időszakában, egészen pontosan 1906-ban épült Vágó József és Vágó László építészek tervei alapján. Felvetődik a kérdés: vajon ők építették-e a budapesti, egykori Conti utca 4. alatt álló Világosság Nyomda (Népszava-székház) épületét? Bizonyítani pedig stíluskritikai szempontok és sajtócikkek alapján lehet, a többi közt a már említett ablakzáródásokat és/vagy oromzati formákat mintázó monogramos/piktogramos kilincspajzsokkal. Megléte egyértelműen bizonyíték, hiánya azonban nem kizáró ok, hiszen például a Dömötör Miksa-bérpalotán nincs. Amíg Zuh Deodáth, az MTA Filozófiai Intézetének filozófiatörténésze a Világosság Nyomda épületének történetéről és stíluskritikai vizsgálatáról tartott előadást, addig Hausmann Cecília esztéta, a kolozsvári Babeș—Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára Oromzatos otthon címmel Vágó József feltételezett és kevéssé ismert nagyváradi munkái ügyében végzett kutatásait/nyomozásait összegezte.
Közben kiderült, milyen érdekes, kontrasztos és heves vérmérsékletű is volt az ünnepelt építész, aki a Dömötör Miksa-bérház építése után hat évvel ismét Szabadkán alkotott, Vojnics Piroskának tervezett bérpalotát 1912-ben. Sétáljanak vagy biciklizzenek egyet, és nézzék meg A fasizmus áldozatainak tere 14. alatt álló épületet!
Az előadások után a Vajdasági Magyar Képtár 1830—1930 felújított állandó tárlatát tekinthették meg az érdeklődők.
Roncsák Alexander felvételei