Eriket 982-ben gyilkosságért száműzték Izlandról három évre. Ekkor felfedezőútra indult abba az irányba, ahol Gunnbjörn Olafsson ötven évvel korábban látni vélt néhány szigetet. Ebben az irányban addig ismeretlen földrészt fedezett fel, vagyis a mai Grönlandot. Három évet töltött el a szigeten, és amikor száműzetésének ideje lejárt, hazatért Izlandra. Itt azonban túl sok volt az ellensége, ezért elhatározta, hogy az általa felfedezett új helyen telepet hoz létre, melyet az akkori enyhe éghajlata és növénytakarója miatt Grönlandnak (zöld földnek) nevezett el. Fontos azonban megjegyezni, hogy a sziget első lakosai, az eszkimók, már 4000 évvel ezelőtt megjelentek. Igazából ők voltak az első telepesek. Grönland gyarmatosítása alatt a vikingek kísérletet tettek a növénytermesztés meghonosítására. Árpát hoztak magukkal, és az akkori időjárási viszonyoknak megfelelően ezt termesztették. Belőle kenyeret sütöttek és sört készítettek. Hát így kezdődött Grönland benépesítése…

Ma Grönland a világ legnagyobb szigete, és főként természeti adottságairól és extrém éghajlati viszonyairól ismert. Az északi sarkkörön belüli elhelyezkedése miatt a sziget több mint 80%-a jégtakaróval borított, ami rendkívül korlátozottá teszi a mezőgazdasági termelést. Ennek ellenére az ökológiai változások, az ember alkalmazkodása és a modern technológiák hozzájárultak a mezőgazdaság bizonyos formáinak kialakulásához Grönlandon. Az itt lakók hagyományosan vadászatra, halászatra és gyűjtögetésre alapozták a megélhetésüket. Az inuit népcsoportok, melyek több száz éve lakják a szigetet, olyan állatok vadászatára és feldolgozására specializálódtak, mint a fóka, bálna, rénszarvas és madarak. A mezőgazdaság hagyományos formáinak kialakulását a zord, északi vidék természeti viszonyai akadályozták. Az 1721-beli, dán gyarmatosítás után kísérletek indultak a mezőgazdasági termelés meghonosítására, főként a gabonafélék és zöldségek termesztésére. Ezek azonban az extrém hideg és a rövid vegetációs időszak miatt csak korlátozott sikerrel jártak.

A modern korban azonban Grönland mezőgazdasága mégis fejlődésnek indult, részben az éghajlatváltozás adta, új lehetőségeknek köszönhetően. Az éves középhőmérséklet megemelkedése miatt a fagymentes időszak hosszabbá vált, így a növények szélesebb skálája vált termeszthetővé. Ennek ellenére a sziget mezőgazdasági termelése még mindig rendkívül korlátozott, és a gazdaság csupán kis százalékát teszi ki. Grönland mezőgazdasági tevékenységeinek középpontjában az állattenyésztés áll. A juh- és a szarvasmarha-tenyésztés különösen elterjedt a sziget déli régióiban, ahol az időjárási körülmények valamivel kedvezőbbek. A grönlandi juhok húsát és gyapját egyaránt hasznosítják, miközben a tejtermelés korlátozott mennyiségű termék előállítását teszi lehetővé. A növénytermesztés terén a burgonya, répa, saláta és egyéb hidegtűrő növények töltenek be vezető szerepet. A déli vidékeken létrehozott kisebb méretű üvegházakban paradicsomot, uborkát és más zöldségeket is termesztenek. Az ilyen módszerek segítenek abban, hogy csökkentsék az importált élelmiszerek iránti függést.

Az éghajlatváltozás sajnos jelentős hatással van Grönland mezőgazdaságára is. A hőmérséklet emelkedése és a jégtakaró visszahúzódása új területeket tesz elérhetővé a mezőgazdaság számára, viszont az új lehetőségek új kockázatokat is hordoznak magukban. Az olvadás következtében megemelkedett talajnedvesség több helyen mocsarasodást okoz, ami akadályozhatja a mezőgazdasági termelést. Ezenkívül a globális felmelegedés hatására nő az időjárási szélsőségek gyakorisága, beleértve a szélviharokat és az intenzív havazásokat, melyek tovább nehezítik az állattartást és a növénytermesztést.

A technológia fejlődése kulcsfontosságú Grönland mezőgazdaságának támogatásában. Az üvegházi technológiák alkalmazása lehetővé teszi a növények optimális környezeti feltételeinek megteremtését, még a hideg éghajlat ellenére is. Emellett a talajminőséget javító módszerek, például a komposztálás, segítenek a helyi termőföld termékenységének növelésében.

Grönland mezőgazdaságának jövője számos lehetőséget tartogat, de jelentős kihívásokkal is szembesül. Nő a globális kereslet a fenntartható és helyi termékek iránt, ami jó hír a grönlandi gazdák számára. Emellett a turizmus fellendülése és a helyi élelmiszerek iránti érdeklődés több piacot nyithat meg a helyi termékek számára. A kihívások közé tartozik a munkaerőhiány, a korlátozott mezőgazdasági területek és az extrém időjárás. Emellett a globális gazdasági helyzet, beleértve az élelmiszer- és energiahordozók árának alakulását, szintén befolyásolja a mezőgazdasági tevékenységeket Grönlandon.

A jövő sikere attól függ, hogy Grönland miként képes alkalmazkodni az éghajlat és a gazdasági helyzet változásaihoz, miközben megőrzi természeti értékeit és kulturális hagyományait.