A mai nap mindkét előadója — Orbán Viktor miniszterelnök mellett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke — 33 éve, vagyis a szabadegyetem és diáktábor létezése óta folyamatosan jelen van az eseményen. A rendezvény moderátora Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt.

Ismét a szólás ideje köszöntött be

Tőkés László a bevezető értekezésében szólt a patriotizmusról (Illyés Gyula megfogalmazásában a patrióta jogot véd, a soviniszta jogot sért), Orbán Viktor békemissziójáról, megemlékezett fontos évfordulókról, visszatekintett a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megalakulására, és megállapította, Tusványos nem a konfrontációról, hanem a kooperációról szól. Hangsúlyozta, nemet kell mondani a háborúra, a migrációra, a genderideológiára és az etnikai manipulációkra. Ezekből nem kérünk — emelte ki, és rámutatott, ismét a szólás ideje köszöntött be. A háború és a migráció nem kecsegtet békével, Európa viszont hallgat. Rámutatott arra is, hogy a kivándorlás hatalmas gondot okoz, és a magyarság óriási fogyását idézi elő a magyarok körében az anyaországban és a külhoni területeken egyaránt. Éppen ezért ebben a kérdésben átfogó stratégiát kellene kialakítani. Mint mondta, nem elég énekelni és szavalni, itt élve kell cselekedni Erdélyért, de a nemzet egészéért is — utalás a Szózatra: „Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell.”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tulajdonképpeni előadásának megkezdése előtt ismertette, miről tárgyalt Románia miniszterelnökével Bukarestben. Az egyik téma a Bukarest—Budapest gyorsvasút megépítése volt, a másik pedig Románia schengeni tagsága, melyhez támogatást ígért. Szóba hozta, hogy Brüsszel elítélte a békemisszióját, habár az unió célja a béke megteremtése, de ezért, furcsa módon, a háború támogatásával küzd.

Bejelentette, három nagy témával készült erre az alkalomra: a háború által felfedett valóság bemutatása, mi lesz a háború után — új világ, vagy folytatódik a régi, illetve ha új, akkor erre hogyan kell felkészülnie Magyarországnak.

A háború felfedte valóság

Orbán Viktor ezt a témát pontokba szedve ismertette. Az első volt, hogy a háborúban brutális veszteségek vannak, de a két fél közül egyik sem akar kiegyezni, és a győzelemig kíván harcolni. Ez azt jelenti, hogy a békét csak kívülről lehet megteremteni. Az USA Oroszország ellen vív háborút, és Kínát vádolja Oroszország támogatásával. Ukrajna ereje, kitartása minden várakozást meghalad, példátlanul erős az ellenállása. Ez azért van, mert új hivatást talált magának, a létezés új értelmét fedezte fel, miután felvillant előtte a Nyugathoz való tartozás perspektívája. Oroszország is más, mint aminek látjuk, vagy láttatják velünk. Az európai politika összeomlott. A bevezetett szankciók alapvető európai érdekeket sértenek, felviszik az energia árát, és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot. Az Európai Unió olyan politikát folytat, amellyel feladta a saját érdekeinek a védelmét. Beköszöntött a Nyugat szellemi magánya, mert eddig úgy gondolta, ő határozza meg azokat az értékeket, amelyeket a világnak el kell fogadnia, de most már ezt sokan visszautasítják. A háború felfedte, a legnagyobb probléma a nyugati világ szétesése, irracionális viselkedése. Feladat: a háború fényénél újra meg kell próbálni megérteni a Nyugatot. Ez nehéz, mert sokak szerint a nemzetállam egy adott kultúrában gyökerezik, a Nyugat viszont tagadja a létezését, vagy csak átmeneti képződménynek tartja. Orbán Viktor szerint három dolgot kell szolgálni, ezek pedig az Isten, a haza és a család. A felsorolt pontok között volt az elitizmus és a populizmus szembenállása is, majd összegzésként elhangzott, a háború segített megérteni a világ állapotát és megismerni a valódi arcát.

A magyar miniszterelnök az előadása második részében arról értekezett, mi következik az eddig felsoroltakból. Egyebek között kiemelte, az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőségét megőrizze, hogy Donald Trump legyen az elnök, aki Amerika érdekét helyezi előtérbe. Az Európai Uniót mint politikai projektumot fel kell adni, gazdaságilag meg kell erősíteni, és ki kell dolgozni a védelmi stratégiát.

A felszólalás harmadik részében azt taglalta, ebben a helyzetben mit kell tennie Magyarországnak. Több lehetőség is van, de azt kell választani, amely lehetővé teszi a saját fejlődési útvonal kijelölését és a nemzeti politika folytatását. A legfontosabb, hogy szükség van a magyar nagy nemzetstratégia kidolgozására. Jogos a kérdés, van-e ilyen a fiókban. Ezzel kapcsolatban bejelentette, már évekkel ezelőtt megkezdték a kidolgozását, a dolog jelenleg is többszörös fordulatszámon pereg, de még nincs jó állapotban. Még mintegy fél év kell hozzá, hogy olyanná formálják, amely közérthető lesz mindenkinek.

Elmondta azt is, mi az, ami már megvan. A veleje a konnektivitás, vagyis az, hogy „nem engedhetjük magunkat bezárni, ott kell lennünk a nyugati és a keleti blokkban is” — fogalmazott. A második fejezet a szellemi alapok, vagyis a szuverenitás védelmével foglalkozik, amit a nemzeti és a gazdasági alapok adnak meg. 2025-re békeköltségvetést kell létrehozni, nem háborúsat. Termelőközpontnak kell maradni, nem szabad átváltani a szolgáltatásra. 

A nagystratégia célja, hogy 2035-re rendezni kell a demográfiai állapotokat, meg kell állítani a hanyatlást, mert ezt nem lehet a migrációval pótolni. Tervezik például a gyermekek után járó kedvezmények megduplázását, és azt kellene elérni, hogy a családoknak saját vagyonuk és megélhetésük legyen. A magyar falurendszer megtartása is fontos városi szolgáltatásokkal, ami azt jelenti, hogy nem gigavárosokat kell létrehozni.

Ennek a stratégiának nem kis Magyarországból kell kiindulnia, hanem minden magyart magába kell foglalnia, éljen bárhol a világban. Ez azt is jelenti, hogy a támogatásokat is ki kell terjeszteni az országhatáron kívül élőkre is — erre már eddig is 100 milliárd forintot költöttek évente.

A siker akkor következhet be, ha a nemzet szabadsága mellett a magyar ember szabadsága is megvalósul. Azt is előrevetítette, hogy a nagystratégiát támadni fogják, de ezt a küzdelmet vállalni kell. Hozzátette, ezt a munkát, a stratégia megvalósítását, már nyilván nem ők fogják befejezni — hiszen a világrend nem változik meg egyik napról a másikra —, hanem a mostani fiatalok, a húsz—harminc évesek, ezért nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek!

Összegzésként elmondható, hogy a hagyományoknak megfelelően Orbán Viktornak a tusványosi szabadegyetem utolsó napján elmondott beszéde ezúttal is magában foglalta a helyzetértékelést és a jövőre vonatkozó stratégia ismertetését. Az elhangzottak irányt mutathatnak nemcsak a politikai szereplőknek, hanem a választóknak is.