A magyar közigazgatás-történet egyik legnagyobb sikere

A magyar közigazgatás-történet egyik legnagyobb sikere

Korsós Tamás több mint két éve főkonzul Szabadkán. Arra kértük, összegezze a konzulátus eddigi tevékenységét

A délvidéki magyar közösség keserű szájízzel tekinthet vissza a magyar nemzetpolitika ezredfordulót követő esztendeire. Elég csak a 2004. december 5-i népszavazásra, a vízumkényszerre és a nagykövetség előtti hosszú sorokra gondolni. A 2010-ben megalakult új magyar kormánynak tulajdonképpen ezeket a gondokat kellett orvosolnia, s a határon túli területeken a főkonzulokra hárult  az új feladatok megoldásának és a kitűzött célok elérésének az oroszlánrésze. Korsós Tamás több mint két éve főkonzul Szabadkán. Arra kértük, összegezze a konzulátus eddigi tevékenységét.

— 2010. február 1-jén érkeztem Szabadkára, egy vízválasztó időszak kellős közepén. 2009 decemberében visszavonták a vízumkényszert Szerbiával szemben, ezért a magyar konzulátust bizonyos fokig le kellett építeni — megszűntek ugyanis azok a személyügyi, illetve infrastrukturális szükségletek, amelyeket korábban a konzulátuson végeztek. Akkor még nem tudhattuk biztosan, de már a levegőben lógott a kettős állampolgárságra vonatkozó törvény kidolgozása. Fontos megjegyezni, hogy a törvény kidolgozásának időpontja nem volt véletlen, hiszen egyfajta evolúción ment keresztül az elmúlt évtizedekben a kettős állampolgárság nemzetközi megítélése. A délszláv háború, az utódállamok kialakulása mind-mind jelentős szerepet játszott abban, hogy a kettős állampolgárság kérdése más kontextusba helyeződjön, azaz eltérjen a régebbi állampolgársági felfogásoktól. Sajnálatos, hogy az említett nehéz időszakban a délvidéki magyarság nem kaphatta meg a magyar állampolgárságot, Magyarország ugyanis nem volt még felkészülve rá. A gyászos emlékű népszavazás, illetve az azt követő vízumkényszer pedig tovább tépázta a feltépett sebeket. A népszavazásnak azonban volt egy pozitív hozadéka is. Mégpedig az, hogy a magyar politikum rádöbbent arra, hogy a nemzetpolitikát teljes mértékben meg kell reformálni. Ezért a 2010-ben megalakult új kormány első döntései közé tartozott az állampolgársági törvény módosítása, amely lehetővé tette az egyszerűsített honosítást, illetve visszahonosítást. 2011 januárjától tehát tulajdonképpen a világ magyarságának a közjogi egyesítése, magasztosabban fogalmazva egy nemzeti szövet újjászületése zajlik. Az első lépéseinket egyesek kissé kétkedve fogadták. Mai napig előttem van a kétkedők tekintete, de hamar bebizonyosodott, hogy amit megígértünk, azt be is tartjuk. Ráadásul úgy, hogy az állampolgárok ügyintézését ügyfélbarát módon, a sorban állást megszüntetve végeztük. A falakat gyermekrajzokkal díszítettük, a fogadóasztalra cukorkát helyeztünk, azért, hogy az ügyfelek valóban érezhessék a törődést a konzulátus részéről. Az ügyfeleinket ugyanis jövendő állampolgároknak tekintjük, nem pedig vadidegen embereknek.

* Eddig mintegy 350 ezer állampolgársági kérelmet nyújtottak be a határon túli területeken. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a választási ciklus végére meglesz a félmillió esküt tett új magyar állampolgár. Hol tart jelenleg a honosítási folyamat, melyek a legújabb adatok?
— A számok, illetve az adatok rendkívül dinamikusak és napról napra változnak, hiszen az egész világból folyamatosan érkeznek a kérelmek. Napjainkban már 350 ezer környékén járhat a benyújtott állampolgársági kérelmek száma, és körülbelül 300 ezer körül a kettős állampolgárok száma. Ismereteim szerint a legnagyobb átvevőhelyek továbbra is Csíkszereda, Kolozsvár és Szabadka. Természetesen legjobban a szabadkai adatokat ismerem, itt a tavalyi évhez képest az idén 10—15 százalékkal növekedett a kérelmek száma. Minden tízedik kérelmet a világban Szabadkán nyújtják be. Eddig körülbelül 35 ezer kérelmet adtak át, de a jövő év végéig ez a szám elérheti a 100 ezret is. Szinte bizonyosan meglesz a félmillió új magyar állampolgár a jelenlegi kormányzati ciklus végére. Az érdeklődés tehát továbbra is töretlen, a magyar hatóságok pedig egyre tapasztaltabbak és hatékonyabbak, hiszen hihetetlen közigazgatási energiákat mozgatott meg a vadonatúj eljárás bevezetése. Kijelenthetem, hogy történelmi viszonylatban is ez a folyamat a magyar közigazgatás egyik legnagyobb sikere, és a munkatársak teljes mértékben átérezték az ügy fontosságát.

* Mint ismeretes, nemcsak Magyarországon, hanem Szabadkán is kiválthatóak az új biometrikus magyar útlevelek. Milyen az érdeklődés az útlevelek iránt?
— Tavaly nyáron kezdtük el az útlevelek kiadását Szabadkán. Kiemelném, hogy az útlevelek igényléséhez a magyar állampolgárságot honosítási okirattal kell igazolni, a személyazonosságot pedig fényképes igazolvánnyal, ami lehet szerbiai igazolvány vagy útlevél is. Ezenkívül szükség van az ügyfél lakcímkártyájára is. Fényképre nincs szükség, azt a helyszínen készítjük el digitális formában. A kérelmezőtől újlenyomatot és digitális aláírásmintát veszünk, ezenkívül pedig egy bizonyos euró összeget kell kifizetni az útlevelekért. Elmondhatom, hogy az állampolgárságot kérelmezők jelentős arányban kérelmezik az útlevelet is. Eddig körülbelül 7000-8000 úti okmányt adtunk ki. Itt jegyezném meg, hogy az állampolgárság és a magyar útlevél mellett további jogok, illetve kötelezettségek is várnak a kettős állampolgárokra. A szavazati jog például szinte biztosra vehető. A magyar parlamentben jelenleg a szavazás módjáról folyik a vita, de valószínűleg fel kell majd iratkozni a választói névjegyzékre, azt követően pedig levélben vagy a helyszínen lehet majd szavazni. Biztos vagyok benne, hogy a jogszabályalkotó a szavazás legköltségkímélőbb módját fogja kidolgozni a szavazó számára. Azt is el tudom képzelni, hogy akár ügyfélkapun keresztül is megvalósulhat majd a szavazás.

* A CMH-irodákat, illetve kirendeltségeket azért hozták létre, hogy megkönnyítsék a főkonzulátus munkáját, illetve, hogy tájékoztatást és segítséget nyújtsanak az emberek számára a különféle kérdések megoldásában. Hogyan értékeli az eddigi együttműködést az irodák és a konzulátus között?
— A CMH-irodákat még az állampolgársági eljárások kezdetén szakmailag felkészítettük, és azóta is folyamatos szakmai kapcsolatban állunk. Mindenkit arra biztatok, hogy forduljanak bizalommal ezekhez az irodákhoz. Több mint tízéves az együttműködésünk, egykor még a vízumkiadás körüli teendőkben voltak a segítségünkre. Ugyanígy megemlíthetném az oktatás, a nevelés vagy az ösztöndíjak kérdését is, mely ügyekben szintén kiválóan együttműködtünk. Viszonyunk kifogástalan, és elmondhatom, hogy valóban nagyszerű munkát végeztek az eddigiekben.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A magyar közigazgatás-történet egyik legnagyobb sikere
Szabadkai Napló
A magyar közigazgatás-történet egyik legnagyobb sikere
Színház
Facebook

Támogatóink