„S akik még vagytok, őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.”
         (Ady Endre: Intés az őrzőkhöz)

A kiadvány az emlékkönyv megnevezést viseli, de túlmutat a műfaj sajátosságán, hiszen olyan társadalmi korrajzot vagy kórrajzot ad, amely új megvilágításba helyezi a közbeszédből jól ismert témákat. Dr. Hódi Éva szerkesztő szerint az Őrző a strázsán című emlékkönyv nemcsak a múltról szól, hanem a jövőről, a tennivalókról és a tervekről is.

A kötetben szerzőként csaknem ötven neves vajdasági és magyarországi személyiség jelenik meg. A mű születéséről így vall a szerkesztő a bevezetőben: „Úgy véltük, a leghitelesebb képet akkor kaphatjuk és adhatjuk az ünnepeltről, életének bizonyos szakaszairól, az őt foglalkoztató problémákról, mindazokról a feszítő gondokról, amelyek valamennyiünk életét meghatározzák, és amelyek Hódi Sándor munkásságának középpontjában állnak, ha felkeressük azokat az embereket, akik életének egy-egy szakaszában — vagy egész élete során — figyelemmel kísérték pályájának alakulását, a közvetlen környezetében voltak. A kötet szerkesztőjeként ebből a meggondolásból fordultam levélben volt osztálytársakhoz, tanárokhoz, pályatársakhoz, barátokhoz, kollégákhoz, szakmabeli és közéleti személyiségekhez, és közreműködésre kértem fel őket.”

Az ötven írásból kiderül, hogy dr. Hódi Sándor munkáiban kiemelt helye van a hétköznapi valóságnak — a létérzékelésnek, ahogyan ő nevezi —, melynek köszönhetően személyes vonatkozásúvá válik benne a pszichológia, a társadalom, a politika, a történelem. A szövegek természetesen azt is tükrözik, hogy alanyuk mennyire ragaszkodik a szülőföldjéhez, és milyen fontosnak tartja, hogy a magyarság sorsdöntő kérdéseire irányítsa a figyelmet.

A Köszöntők, méltatások című első fejezetben — melyet az Esszék, tanulmányok című rész követ — a kimondottan személyes jellegű megnyilatkozások kaptak helyet. A gazdag tartalmat képmelléklet és dr. Bezzegh Éva pszichiáter, festőművész grafikái egészítik ki.

A könyvbemutatón Király János, dr. Zsoldos Ferenc és dr. Molnár Csikós László idézte fel a közös emlékeket, illetve beszélt a dr. Hódi Sándorhoz fűződő viszonyáról, majd Gruik Ibolya, a Magyar Szó újságírója interjút rögtönzött az ünnepelttel. Az eseményen közreműködött Guzsvány Izabella énekművész, őt Kiss Juhász István — Hena kísérte gitáron, valamint Krnács Erika előadóművész.

A kötetet lapozgatva a „hetvenkedő” Hódi Sándorról — ahogyan az egyik írás szerzője fogalmaz — olvashatunk számos gondolatot, a többi közt az alábbit is:

„Az életút ismeretében pedig merjük végre elhinni valakiről, aki közülünk való, hogy a Kárpát-medencei magyarság egyik legsokoldalúbb, legfelkészültebb, gyakorlati tapasztalattal rendelkező szellemi vezéregyénisége, akiről az egyik méltatója azt írta, helyénvalóan, hogy érdemes a szavára figyelni” (Hajnal Jenő).