1972. június 5-én nyílt meg meg Stockholmban Ember és bioszféra címmel az ENSZ világkonferenciája, amely ezt a napot környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
Tény és való, hogy az ember a legfelelősebb a természeti kincsek megsemmisüléséért, szerencsére azonban egyre többen vannak közöttünk (is), akik sokat tesznek az életterük megóvásáért, és viselkedésükkel igyekeznek példát mutatni. Szemet gyönyörködtető munkájuk minden látogatónak jókedvet és vidámságot varázsol az arcára. Ilyen kis oázis Tiszaszentmiklóson az egyik udvar, amelynek a gazdája egyszerű, de rendkívül ötletes módon próbálja még csodálatosabbá tenni a kertjét.
Berák Ilona özvegy, nyugdíjas nagymama, szolgálati évei nagy részét a csókai öntődében dolgozta le. Szabad idejét főleg a helyi kultúrkör, az egyháztanács, a temetőkápolna körüli munkálatok szervezésével, elvégzésével tölti el, de marad ideje a kert rendezésére, szépítésére is.
— Nagyon szeretem a virágokat, és mindig szerettem díszítgetni, rendben tartani a házat, a kertet, mert ez számomra egyenlő a lelki békével. Ha azt észlelem, kezd a gaz feltörni, muszáj gyomlálgatnom, hogy tiszta legyen. Régi, félretett tárgyakat próbálok olyan módon életre kelteni, hogy azokat is „beültetem” a kiskertembe. Például egy használatra már nem való papucs virágtartóként lóg a terasz egyik oszlopán, de a régi farönkök göcsörtös, csomós belsejébe is virágot telepítek. Egy régi kerékpáromat, amelynek már csak a váza maradt meg, átfestettem, és bekomponáltam az egyik kiskertem közepébe virágállványnak. A kiszáradt barackfát a gyerekeim letisztították, és a vastagabb ágakról most virágtartók lógnak. Egy nem mindennapi tulipánfám is van, amely tíz év után tavaly virágzott először. Az idén májusban ismét gyönyörű citrom- és narancsszínű virágokkal lepett meg. Nagyon szeretem a kertem, a sok zöldet. Nemcsak a ritka virágok vonzanak, kedvelem az egyszerű piros muskátlit és a petúniát is. Ha eljönnek a kis unokáim, nagyon szeretnek velem dolgozni. Locsolunk, együtt gyűjtjük a csigákat… Ilyenkor érzem igazán, hogy a befektetett munkám többszörösen megtérül, és remélem, ők is követik az én példámat. Azt gondolom, az ember akkor érzi magát igazán hasznosnak, ha nemcsak belül, hanem kívül is rendezett világban él — vallotta Berák Ilona.