A lélek segítői

A lélek segítői

Több érdekes, vallási témájú előadáson vehettek részt februárban a szabadkaiak

Rauscher Dóra domonkos nővér Hódmezővásárhelyről érkezett Szabadkára, és A szeretet ára címmel tartott előadást. Vele volt Mészáros Domonkos is, a soproni rendház tagja, domonkos szerzetes.

— Az előadás során nem a klasszikus módon jártam körül a témát — kezdi Dóra nővér. — A cím nem egészen azt jelenti, hogy most, a XXI. században mindennek ára van. Inkább úgy kell érteni, hogy Isten mit tesz értünk szeretetből. Egy Varillon nevű francia teológusnak a megfogalmazása, egyik könyvének a címe volt A szeretet ára, onnan vettem kölcsön a mai előadáshoz. Azt kell mondanom, hogy az emberek általában félreértik ezt a fogalmat. Azt hiszik, hogy ez valamiféle kellemes, kis bizsergés a szívünk táján. Holott a szeretet egy akarati aktus. Akkor szeretem a másik embert, ha az üdvösségét akarom. És az Isten is úgy szeret bennünket, hogy az üdvösségünket akarja. Erről szólt az előadás is.

A vendégek az előadás után önmagukról, valamint a munkájukról is sokat meséltek.


Mészáros Domonkos atya (a szerző felvételei)

— Én tíz éve vagyok Sopronban -- mondja Domonkos atya. — Jelenleg több fontos területen tevékenykedem, ezek közül az egyik a MÉCS-lelkigyakorlatok, melyekről weboldalunkon, a www.mecsnapok.hu címen mindent megtudhatnak az érdeklődők. Jegyespárokkal, fiatal és többéves házasokkal foglalkozunk, illetve olyan fiatalokkal, akik még csak készülnek egy kapcsolatra, vagy egyedülállóak, esetleg elváltak. Sokféle formája van ennek a lelkigyakorlatnak. Több ezren vettek már részt rajta, amióta én tartom, és jó gyümölcsei vannak a MÉCS Napoknak.

A MÉCS-családközösségek 1996-ban indultak Magyarországon. Vezetői, Ménesi Balázs és Krisztina 1998-ban a MÉCS világszervezete tizenegyedik világtalálkozóján ismerkedtek meg Gabriel Calvo atyával, az Encounter programok (MÉCS Napok) szerzőjével és munkatársával, valamint Donnon Murray ferences atyával. Ezután a Ménesi házaspár engedélyt kért és kapott Bíró László püspöktől, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferensétől, hogy elindítsa és rendszeresen szervezze Gabriel Calvo atya eredeti lelkigyakorlatos programjait Magyarországon. Azóta ezeket a foglalkozásokat olyan magyar papok vezetik, akik részt vettek a programon. Manapság már több pap és házaspár végzi a szervezői, vezetői és házigazdai szolgálatot.

— A másik fontos mozzanat a Szeretetláng-lelkiség — mesél tovább az atya. — Valójában a lourdes-i, fatimai Mária-jelenéseknek a vonalában Magyarországot is kitüntette a Szűzanya, hogy egy Erzsébet nevű asszonynak magánkinyilatkoztatásban elmondta azokat az üzeneteket, amelyek a Szeretetláng Lelki Naplóban jelentek meg. Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek 2009. április 5-én egyházi jóváhagyást adott a teljes Lelki Napló kiadásához, és egyházmegyéjében, az Esztergom-budapesti főegyházmegyében megalapította a Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalmat. Az üzenet szerint sokkal közelebb kellene engednünk magunkhoz a Jóistent annál, mint ahogyan azt tesszük. A Jóisten jobban szeret bennünket, mint hisszük, és egy sokkal intimebb kapcsolatot kínál számunkra. Ezzel az elfogadott kapcsolattal az ember megvalósítja az Istentől rendelt hivatását, és a kapcsolatai is emberhez méltóak lesznek.


Rauscher Dóra nővér

— A rendünk hivatalos neve Ordo Praedicatorum — veszi át a szót Dóra nővér. — Magyarul a prédikátorok rendjének is nevezik, ami talán furcsán, idegenül hangzik, hiszen a hétköznapi ember számára a prédikáció a szentmisében az evangélium után elhangzó homília. Csak felszentelt személyek mondhatnak ilyen beszédet. A mi szóhasználatunkban viszont minden prédikáció, amivel az embereket közelebb tudjuk segíteni Istenhez, az üdvösséghez. Egy domonkos szerzetes vagy nővér mindennel, amit tesz vagy nem tesz, amit mond vagy nem mond, amit gondol vagy nem gondol, valójában prédikál. Tehát sok minden belefér ebbe a tevékenységbe. Két síkon valósul meg: az egyik a kapcsolat az Istennel, a másik a kapcsolat az emberekkel. Amikor prédikálunk, ebbe nálunk, Hódmezővásárhelyen a hitoktatás és a plébániai pasztoráció is belefér. Több csoporttal is foglalkozunk, hetente 60-80 ember, tíz-tizenkét csoportban jár hozzánk. A legfiatalabbak elsőáldozásra készülnek, aztán van a középkorosztály, a legidősebbek pedig elsősorban a nagyik, a hetven-nyolcvan éves kor körüli nénik, akik szintén szívesen jönnek. A célunk, hogy Krisztus-központú csoportokat faragjunk belőlük, és közelebb hozzuk őket Istenhez, illetve az üdvösséghez. Ez mindenki számára a korosztályának megfelelő formában történik. Mindenkit másként lehet megközelíteni. Nekem például van egy fiatal felnőttekből álló csoportom, továbbá egy negyven, valamint egy ötven-hatvan körüliekből álló... Akik ide járnak, azok előbb-utóbb vágyat éreznek arra, hogy személyesen is beszélgessünk, ami lelki vezetésben, kísérésben nyilvánul meg. Mindemellett lelki gyakorlatokat, előadásokat is tartunk. A közvetlen kapcsolatunk az emberekkel erre irányul. Ezen felül van még a természetfeletti is, tehát azokért az emberekért imádkozunk, akikkel kapcsolatban vagyunk, és azokért is, akikkel nem. Ez az a bizonyos természetfeletti csatorna: sokszor többet ér az Istennel beszélgetni az emberekről, mint az emberekkel Istenről.

Dóra nővér előadására egyébként telt ház előtt került sor a székesegyház plébániai hittantermében.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink