A külhoni magyarság együtt fejlődik az anyaországgal

A külhoni magyarság együtt fejlődik az anyaországgal

Magyarország nemzeti ünnepét csodálatos érzés az anyaország határain túl, az elcsatolt területeken élő magyarokkal együtt ünnepelni, ad ugyanis egy olyan lélektani többletet, amely sokkal felemelőbbé teszi — emelte ki lapunknak adott interjújában Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, aki a Vajdasági Magyar Szövetség szombaton megszervezett Szent István-napi központi rendezvényének volt vendége.

Jó érzéssel tölti el, hogy meghívták, hivatalos minősítésben ugyanis soha nem járt Vajdaságban. Mint mondta, a VMSZ politikai eredményeinek köszönhetően is kiválóak a kapcsolatok Magyarország és Szerbia között. Hozzátette, hogy vannak olyan nemzetrészek, ahol most sokkal rosszabb a helyzet, és ide jó jönni. Az anyaországi politikust Pásztor István, a VMSZ elnöke és a párt delegációja fogadta. Kocsis Máté a tárgyalás után nyilatkozott lapunknak, és az ünneppel kapcsolatos gondolatain túl a nemzetpolitikára vonatkozó kérdésekre is válaszolt.

* A magyar országgyűlés 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. Ez milyen pozitív folyamatokat indíthat meg a határon túli magyar közösségek gazdasági, kulturális és politikai életében vagy a sportban?

— Fontosnak tartjuk, hogy Trianon 100. évfordulója ne csak a visszaemlékezésről és a múltba tekintésről szóljon, hanem tisztelgés is legyen a magyar nemzet ereje és közös teljesítménye előtt, ünneplése annak, hogy minden történelmi viszontagság ellenére megmaradtunk, és erősebbek vagyunk, mint valaha. A nemzeti összetartozás évének célja, hogy megmutassuk azokat a nemzetpolitikai sikereket, amelyeket az elmúlt évek során közösen értünk el, és tovább erősítsük az egyetemes magyarság hálóját szerte a világon. Ez az esztendő tehát nem a kezdete, hanem a folytatása azoknak a politikai, gazdasági, kulturális élet terén megvalósult pozitív folyamatoknak, amelyeket az elmúlt évek során közösen indítottunk el. Ezeket kell erősítenünk — a szomszédos országokkal összefogva — a jövőben is.


A szerző felvételei

* Magyarország kormánya az idén 130 milliárd forintot fordít nemzetpolitikára, de ez az összeg jóval nagyobb, hiszen nem csak az állam folyósít támogatásokat, más források is vannak, így a határon túli magyarok támogatása megközelítheti akár a 200 milliárd forintot is. Ön szerint reális-e annak az elképzelésnek az esélye, hogy a mindenkori magyar kormány a jövőben, politikai színezettől függetlenül, a magyar GDP 1 százalékát a határon túli magyar közösségek megerősítésére fordítsa, ami akár 380 milliárd forintos támogatást is kitehetne évente?

— Magyarország az elmúlt évek során folyamatosan emelte a külhoni magyarságnak nyújtott anyagi támogatást. Míg 2009-ben, a baloldali és liberális kormány idején összesen mintegy 9 milliárd forint jutott nemzetpolitikára éves szinten, 2017-re ez az összeg megtízszereződött, mára pedig valóban meghaladja a 130 milliárd forintot is. Ez óriási növekedés. Az anyaország gazdasági erősödésével egyenes arányban nőnek a nemzetpolitika terén rendelkezésre álló lehetőségeink is, így a külhoni magyarság a jövőben is hasonló vagy még az eddiginél is nagyobb támogatásra számíthat, hiszen továbbra is nemzetben és nem határokban gondolkodunk. Ha Magyarország erősödik, abból minden magyar részesül, éljen bárhol a világon. Ahogy a magyar gazdaság bővül, úgy az összes magyar, éljen a határ bármely oldalán, jobban fog tudni boldogulni. Az a nemzetpolitika, amelyet mi fontosnak tartunk, nemcsak az anyaországi magyarokat érinti, hanem a határon túliakat is. Minden magyar fontos számunkra.

* A magyar Országgyűlés kétharmados többségét alkotó Fidesz—KDNP tervezi-e a határon túlra kiterjeszteni a magyar kormány népszaporulat-ösztönző és családtámogatási törekvéseit? Ha igen, akkor milyen formában? 

— A családtámogatási rendszernek számos elemét kiterjesztettük már a külhoni magyar területekre. A 2018-as, magyarországi családok évével párhuzamosan valósítottuk meg a külhoni magyar családok éve programot, melynek részeként számos módon segítettük a határon túli magyar családokat: anyagi támogatást nyújtottunk a családokat segítő, családbarát szolgáltatásokat nyújtó külhoni magyar vállalkozásoknak, valamint civil és egyházi szervezeteknek, illetve megkezdtük a védőnői hálózat Kárpát-medencei kiterjesztését. A Köldökzsinór programnak köszönhetően 2018. január 1-jétől már a határon túli magyar családok is igényelhetik az anyasági támogatást és a babakötvényt, mellyel mára mintegy 14 000-en már éltek is. Bízunk abban, hogy a jövőben — Magyarország gazdasági erősödésével egyidejűleg — tovább bővül azoknak a programoknak és lehetőségeknek a köre, amelyeket a külhoniak számára is elérhetővé tudunk tenni. A célunk az, hogy minél többen merjenek gyermeket vállalni, és minden vágyott gyermek megszülethessen mind az anyaországban, mind határon túl. Mi továbbra is azon leszünk, hogy ennek megvalósulásához — akár az Országgyűlésben, akár azon kívül — minden tőlünk telhetőt megtegyünk, és az élet minden területén segítsük a magyar családokat.

A nemzeti ünnep kapcsán az anyaországi politikus kiemelte, hogy Szent István napján ezer évre tekintünk vissza, ez pedig szinte példátlan az európai államok történetében.

Jelentős siker, sőt tiszteletet parancsoló ennyi éven át őrizni az identitást, ám ehhez áldozatvállalás is kellett: vér, életek és harc. Sok magyaré, akik a tatárjárás, a török idők, a Habsburg-abszolutizmus, a világháborúk rémségei, a trianoni fájdalom és a totalitárius diktatúrák közepette sem törtek meg. Egyvalamiben biztosan nem: magyarságukban. Szent István öröksége olyan erő, amely megtartotta a nemzetet. Így volt, hogy sok magyar inkább lett házatlan, mint hazátlan — tette hozzá.

Kocsis Máté arról is beszélt, hogy Magyarország politikai céljai kontúrossá váltak, és mindenki tudhatja, hogy az ország mit ellenez, illetve mit véd meg.

— Az európai viták új frontokat nyitottak, de új lehetőséget is jelentenek, mindeközben Magyarország új erőt gyűjtött a megmérettetésekhez, és mára egy olyan szövetségi rendszer alakult ki Közép-Európában, amely képes felvenni a versenyt más gazdasági régiókkal, képes meghatározó politikai álláspontokat érvényre juttatni a kontinens jövőjét illetően. Magyarország újra legerősebbike lett a Kárpát-medence országainak, és érdemes vele együttműködni. Ez azonban kölcsönös tiszteleten és békén alapul. Ennek megteremtése pedig közös feladat szomszédainkkal, de ennek gyümölcsei is közösek lesznek. Jó látni, hogy ezt egyre többen ismerik fel.

Mint mondta, Szerbia csatlakozása az európai közösséghez szintén kiemelt célja Magyarországnak, hiszen az Európai Unión belül a határok elmosódottá válnak, ez pedig segítené a magyar—magyar és a magyar—szerb kapcsolatok erősítését. Magyarország meggyőződése, hogy a szerbek és a vajdasági magyarok felvételével az Európai Unió több és gazdagabb lesz. Hangsúlyozta, hogy az erős nemzetek, a közös értékek, a szuverenitás tiszteletben tartása, valamint a szoros kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatok segíthetnek átélni a nehéz időket.

Szabadkai látogatása során a Fidesz frakcióvezetője a Vajdasági Magyar Szövetséget is méltatta, szerinte a VMSZ példaértékű munkát folytat a közösségépítés, a kultúra és a politika terén is, hiszen sikeres az együttműködése az anyaországgal, és egyre jobbak a kapcsolatai a szerbekkel is — noha a zsinórmérték mindig a helyi magyar közösség érdeke, illetve ennek érvényre juttatása.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink