A hyperloop Elon Musknak köszönhetően indult (újra) hódító útjára, még tíz évvel ezelőtt, 2013-ban, amikor Musk egy 57 oldalas, nyilvános tanulmányt tett közzé a témában. Ebben azt javasolta, hogy a Hyperloop Alpha egy olyan rendszer legyen, amelyben elektromos motorokkal hajtanak meg kapszulákat, ezekben pedig utasok vagy áruk foglalnának helyet. A kapszulák alacsony légellenállású csövekben haladnának, így akár 1200 km/h-s sebességet is elérhetnének, vagyis gyorsabbak lennének, mint a repülőgépek vagy a jelenleg leggyorsabb szárazföldi járművek, a maglevvonatok.
Nem Musk volt az első, akinek eszébe jutott ehhez hasonló ötlet. George Medhurst brit feltaláló képzelte el először a hyperloop prototípusát több mint 200 évvel ezelőtt. Még 1799-ben szabadalmat nyújtott be egy olyan rendszerre, amely vascsövekből álló rendszer által képes árut szállítani. Majd néhány évtizeddel később, 1845-ben a London and Croydon Railway egy kísérleti teherpályaudvart épített, melyben vákuumot hoztak létre a sínek és a vonat között, így a vonatot a légköri nyomás előremozgatta. Bár a croydoni vasúti kísérletet két évvel később abbahagyták, 1850-re Európa más részein, például Dublinban és Párizsban is megjelentek különféle pneumatikus tehervasutak.
Elon Musk kutatási dokumentumában Robert Goddard amerikai rakétatudóst mint a mai hyperloop megtervezésének ötletgazdáját említi. Goddard több mint egy évszázada, 1909-ben írt egy cikket A gyorsvasút határa címmel. Ebben egy olyan vonatot írt le, amely mindössze 12 perc alatt jutna el Bostonból New Yorkba. Bár ez soha nem épült meg, a projektum tartalmazta a hyperloop néhány elemét, mint például a lebegő fülkéket és a vákuumcsövet, melyben haladnak.
Kép forrása: DALL·E 3
A többször is kútba esett terv előnyei közé tartozna, hogy kevesebb energiát fogyasztana, mint más közlekedési módok, és nem bocsátana ki szennyező anyagokat. A hyperloop az utazási időt is jelentősen csökkentené a nagyvárosok között, így növelve a mobilitást. A hátrányai közé tartozhatna, hogy nagy költségekkel járna az infrastruktúra kiépítése és karbantartása, valamint hogy biztonsági és szabályozási kihívásokkal kellene szembenéznie. A hyperloopfejlesztéssel jelenleg több magánvállalat és kutatóintézet is foglalkozik, különféle prototípusokat és tesztpályákat építenek világszerte. Az egyik legígéretesebb fejlesztés Kínában van folyamatban, ahol egy 2 kilométer hosszú tesztpályán már 130 km/h sebességre sikerült gyorsítani egy teljes méretű prototípust. A pálya méreteinek növelése után akár 1000 km/h sebesség is elérhető lesz. A Kínai Mérnöki Akadémia áprilisban közzétette ajánlásait a hyperloop lehetséges útvonalaival kapcsolatban. Az első járat Sanghaj és Hangcsou között húzódna, és a jármű 15 perc alatt tenné meg a távolságot. A kínai hatóságok 2035-re tervezik az első valódi hyperloopjárat indítását.
Nem kell aggódnunk, nem kell olyan messzire mennie annak, aki így szeretne utazni, Európában is folynak a hyperloopkutatások és -tesztelések, egyebek között Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban is. Emellett Szaúd-Arábia épülő gigaprojektuma, a Neom (mely tartalmaz egy 170 km hosszú 200 méter széles várost, vagyis inkább egy futurisztikus megapoliszt), a feltételezések szerint szintén hasonló közlekedést tervez a föld alá. Mivel a Neom és a Virgin Hyperloop One aláírt egy együttműködést, okkal lehet feltételezni, hogy ennek az egyik verziója kerül ebbe a csodavárosba.
A hyperloop fejlesztése tehát elég nagy lendületet vett az elmúlt években, és több ország is versenyez, hogy elsőként valósítsa meg ezt az innovatív közlekedési módot. A hyperloop ígéretes lehetőségeket kínál a fenntartható és gyors utazásra, de még sok kihívást kell leküzdenie, mielőtt teljesen biztonságos és megbízható lenne.
