Józsa László és Dudás Károly átveszi Komlós Attilától a lobogót - Szabó Attila fotója

Nyitóesemények
Zentán a Magyar Kultúra Napjának ünnepségsorozata ,,Az igazat mondd, ne csak a valódit...” elnevezésű irodalmi vetélkedővel kezdődött, melyet az Új Kép pedagógiai folyóirat, a Kapocs Könyvtári Csoport és a helybeli Thurzó Lajos Közművelődési Központ szervezett József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából. A versengésben a zentai Gimnázium, a szintén zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a szabadkai Politechnikai Középiskola 5-5 tagú csapata vett részt. A feladatok megoldását a dr. Hózsa Éva egyetemi tanár, Ágoston Pribilla Valéria, a szabadkai Városi Könyvtár igazgatója és Pomogáts Béla irodalomtörténész összetételű bírálóbizottság felügyelte. A tudást és kreativitást egyaránt igénylő kérdések leküzdésében a zentai Gimnázium csapata gyűjtötte össze a legtöbb pontot.
A rendezvény keretében, amelyen megjelent Tápi Lajos, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja és dr. Szabó Brigitta konzul, Ambrus János, a budapesti Országgyűlési Könyvtár főigazgatója átadta dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke európai uniós könyvadományát hét délvidéki könyvtárnak: a magyarkanizsainak, a topolyainak, a kishegyesinek, a szabadkainak, az adainak, a zentainak és az újvidéki Magyar Tanszék könyvtárának.
Szintén a Városháza dísztermében zajlott le a Különbözés az egységben - egység a különbözésben nevet viselő író-olvasó találkozó Pomogáts Béla neves budapesti irodalomtörténésszel. Az estet számos neves közéleti személyiség tisztelte meg jelenlétével, közöttük Siposné Lukács Ilona, a szabadkai főkonzulátus konzulja, Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A beszélgetést, amelynek során bemutatták a Magyar régiók, Különbözés az egységben - egység a különbözésben és A szigettenger költészete, Magyar líra a huszadik század utolsó évtizedeiben című könyveket, Gruik Ibolya újságíró vezette, közreműködött Krnács Erika előadóművész.
Pomogáts Bélának eddig mintegy hetven kötete jelent meg, legutóbb, a tavalyi évben a két említett. A szerző kifejtette, sajnálatosnak tartja, hogy a magyar irodalom iránti érdeklődés és az irodalom részvétele a közéletben jelentősen csökkent. Helyette úgynevezett pótlékok kerülnek előtérbe, valóság show-k szereplői, kreált sztárok a dalaikkal. Szóba került az is, hogy Trianon szervesen hozzátartozik a 20. század magyar irodalmának történetéhez, az irodalom segíthet a kibeszélésében és a trianoni szindróma leküzdésében. Erre a problémára az európai uniós integráció hozhat megoldást, de védeni kell a kisebbségi magyarok érdekeit, és együtt kell élni a szomszédos népekkel és államokkal is. Fel kell-e vállalnia az irodalomnak és az írónak a közéleti történéseket? - hangzott a kérdés, amire Pomogáts Béla többek között azt válaszolta, hogy nem kellene átengedni az országot a pénznek és a politikai haszonszerzésnek. Inkább egy költő mondja meg, hogy mit kell tenni, mint egy politikus, aki általában a saját érdeket helyezi előtérbe.
Tanácskozás a szemléletváltásról
A Kárpát-medence magyar kulturális ernyőszervezeteinek hagyományos fórumán ezúttal a Szemléletváltás mint kulturális stratégia volt a téma. A zentai Alkotóházban a házigazda Vajdaságon kívül a Felvidék és a Muravidék képviselői jelentek meg, de a tanácskozáson többek között részt vett Kálóczy Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tanácsosa, Hercegfalvi József konzul, Sőregi Éva, az Anyanyelvi Konferencia irodavezetője. Az egybegyűlteket Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntötte, aki megállapította, szemléletváltásra van szükség a kulturális stratégia kialakításában, a megmaradás és a megkapaszkodás már nem elegendő, a továbbiakban a felemelkedésről kellene beszélni. Örvendetes, hogy a délvidéki törekvéseket nemcsak az anyaország támogatja, hanem a tartományi kormány is. Bevezető előadást Komlós Attila, a HTMH elnöke tartott. Előrevetítette, hogy a hivatal legfontosabb feladata hosszú távon az, hogy felszámolja önmagát, mert akkor működik megfelelően, ha megszűnnek azok a határok, amelyek a határon túli magyarokat elválasztják Magyarországtól.
- Azt is világosan kell látni, hogy a határon túli magyarság fogalma már régen nem az, aminek gondoljuk - éppen az európai integráció miatt. Vannak olyan országok, amelyek az Európai Uniónak a részei, vannak, amelyek már az előszobában vannak, és olyanok is, amelyek nem jutottak el addig sem. Ha mi jól akarjuk a dolgunkat végezni, akkor nem lehet a határon túliságot globálisan emlegetni, hanem külön-külön esetekről kell beszélnünk, és ezek alapján kell megszabni a stratégiánkat. Két terület kiemelt figyelmet igényel: Vajdaság és Kárpátalja. Úgy van ez, mint a családban. Egy test vagyunk, ha fáj egyik tagunk, azt megérzi a másik is. A megoldás a felelős testvériség. A támogatás rendszerében az a mechanikus mód, amely eddig érvényesült - nevezetesen, hogy az egyes országokban élő magyarság lélektani arányszáma legyen a mindenkori mérvadó elosztó mérce -, nem működhet tovább. Kárpátaljának és Vajdaságnak sokkal nagyobb törődést kell kapnia Magyarország, de a többi magyar terület részéről is. Erre a kölcsönös és felelős partnerségre van szükség - hangsúlyozta a HTMH elnöke.
A felszólalók egyaránt beszéltek a politikáról és a kultúráról is, megemlítették a 2004. december 5-ei népszavazást, a nemzeti vízumot, a szülőföldön maradás kérdését, illetve az élhetőbb szülőföld megteremtését. A szemléletváltás szükségességében valamennyien egyetértettek, de megfogalmazódott annak az igénye is, hogy az összmagyarság számára jelentős kezdeményezéseket kellene támogatni, a Kárpát-medencében szükség lenne az egységes magyar (virtuális) térre, ami jelenleg nincs. A magyar-magyar ügyekben fontos lenne a magyar-magyar párbeszéd, mert a kibeszélés sok esetben segíthet. Az anyanyelvi kultúrát a legtöbben a közösségben végzett tevékenységben élik meg, amire lehet stratégiát építeni.
Felelősségvállalás a határon túli magyarságért
A Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett délvidéki központi ünnepséget 2006. január 21-én, a Himnusz születésnapjának előestéjén tartották meg a zentai Művelődési Házban. A műsor kezdetén a Kárpát-medencei harangok zúgása hívogatta a közönséget, mely zsúfolásig megtöltötte a színháztermet. A számos vendég között volt Varga Imre, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának főkonzulja, Bunyik Zoltán tartományi művelődési és oktatási titkár, Józsa László, az MNT elnöke, Pásztor Bálint, a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának az elnöke, Kasza József, a VMSZ elnöke és Juhász Attila polgármester.
Köszöntőt mondott Dudás Károly Magyar Örökség-díjas író, a VMMSZ elnöke, és a következő mondatokkal fejezte azt be:
- Önmagukat örök életűnek álmodó birodalmak, rendszerek, pártok és pártvezérek már rég nem lesznek, de mi, a magyar kultúra mélységes-mély gyökerű és pompás lombozatú, megtartó és védelmező óriásfája alatt meghúzódók még mindig leszünk. A gyermekeink, az unokáink, a dédunokáink táncában, énekében, ajakkerekítésében... Ez vigasztaljon bennünket az Úr szigorúnak ígérkező 2006. esztendejének január havában, a Magyar Kultúra Napján.
Az est díszvendége, Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is meleg szavakkal fordult a megjelentekhez.
- Azt mondja egy régi bölcsesség, hogy meg van az ideje a kövek szétszórásának, de meg van az ideje a kövek összerakásának is. Arra kell törekednünk, hogy lássuk, mikor minek van itt az ideje. Mindennek megszabott ideje, rendelt dolga van az ég alatt. A mi közösségünk életében is vannak hullámvölgyek és hullámhegyek. Csak egyet nem szabad összekeverni: amikor a kövek összerakásának az ideje van, akkor ne a szétszórásukkal foglalkozzunk. Én úgy gondolom, hogy most az összerakás ideje van, ami nem könnyű dolog, ezért legyen hozzá elég erőnk. Erre törekszünk otthon, erre törekszünk itt is - mondta az elnök úr a Prédikátorok könyvére hivatkozva, majd azzal folytatta, hogy ő és a családja tősgyökeres magyarországi, de átérzi a kisebbségben élők gondjait, hiszen három és fél évtizede járja a Kárpát-medence rögös útjait. - Van valami, ami hosszabb távon segít rajtunk, a magyar nemzettesten: foglaljuk a Magyar Köztársaság alkotmányába, részletesebben és pontosabban, mint eddig, hogyan törődhetünk a határon túli magyarokkal. Jelenleg csak egy mondat utal erre: Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért. Ehelyett inkább az legyen benne, hogy: felelősséget vállal.
Beszédének végén Komlós Attila kibontotta a magával hozott ajándékát, a vajdasági magyarság hivatalos zászlaját, melyet Józsa László és Dudás Károly vett át tőle.
Az ünnepség keretében harmadik alkalommal adták át a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség rangos elismeréseit. Magyar Életfa Díjban részesült Ferenczi Jenő színművész, Győrfi Sándor műkedvelő színész, rendező, Nagy Sívó Zoltán helytörténész, nyugalmazott pedagógus és Németh István prózaíró, publicista. Az Aranyplakettet Goldschmied József, a budapesti Égtájak Iroda programigazgatója kapta.
A műsorban közreműködött Szőke Krisztina muravidéki és Vanya Barbara felvidéki versmondó, valamint Ivánovics Tünde népdalénekes, Fábri Géza énekes-muzsikus és a kecskeméti Csík zenekar.
Az ünnepségsorozathoz kapcsolódott Nemes Fekete Edit neves szabadkai kerámiaművész Aranyló című kiállítása, melyet az érdeklődők a Városi Múzeumban tekinthettek meg.