Nagy érdeklődés övezte a jeles évforduló alkalmából megtartott ünnepi találkozót, ahol dr. Nógrádi György közgazdász, biztonságpolitikai szakértő, a hadtudományok kandidátusa is előadást tartott. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar amfiteátrumában imával kezdték az eseményt, majd Paskó Csaba, a szervezet elnöke és dr. Bogner István alelnök mondott köszöntőt.

Az alapítás óta a Pax Romana világosan meghatározta, hogy fontos a nemzet és a keresztény értékek iránti elkötelezettség, illetve az ezen értékek alapján kialakított identitás ápolása — hangsúlyozta Paskó Csaba. Mint kiderült, az elmúlt harminc évben több mint ötven rangos előadást és egyéb rendezvényt szerveztek, s a Pax Romana a jövőben is jelen lesz a Délvidéken, és folytatja eddigi tevékenységét.

Nógrádi György a Quo vadis Europa? címmel megtartott előadásában nem csupán Európa jelenlegi helyzetét, de a globális geopolitikai események alakulását is áttekintette.

— A világban három meghatározó globális szereplő van — fejtette ki, majd hozzátette, megítélése szerint a világ vezető hatalma ma még az Amerikai Egyesült Államok, amelyiknek nagyszerű a hírszerzése, és az öt angolszász hatalom (Kanada, USA, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland) a világon egy bizonyos szint felett mindenkit lehallgat. — Az amerikai kormányzat főellensége a Kínai Népköztársaság. Felvetődik a kérdés, akkor miért az Oroszország elleni háború. Egyes amerikai jelzések arról szólnak, mi lenne, ha az USA és Nyugat-Európa megbékélne Oroszországgal, és együtt lépnének föl Kína ellen. Ez egy izgalmas történés lenne, de jelenleg erre nincs reális lehetőség. Emellett viták folynak arról, hogy az USA milyen módon lépjen fel Kína ellen: gazdaságilag, politikailag vagy katonailag. Egy másik dilemma az USA és Oroszország kapcsolatát érinti. Az USA-nak meg kell határoznia, hogyan kezelje Oroszországot a jelenlegi helyzetben. Háromóránként jönnek ki az orosz és ukrán anyagok, ezek alapján az USA például hat hónap időt adott Ukrajnának a Legfelsőbb Bíróság létrehozására, mert a jelenlegi helyzet nem felel meg az amerikai elvárásoknak. Továbbá Ukrajnának amerikai nyomásra létre kell hoznia a Korrupcióellenes Bíróságát és át kell szerveznie a honvédelmi minisztériumát. Mindeközben Zelenszkij beismerte, hogy a honvédelmi minisztere lopott, de nem amerikai pénzt, hanem ukránt. Ellenben nincs ukrán pénz, mivel az ukrán költségvetés a katonai kiadások kétharmadát képes fedezni, de például a tanárok és az orvosok bérét már nem. Kineveztek három új honvédelmi miniszterhelyettest, ebből kettő hölgy, és soha nem volt közük honvédséghez, ezek is jelzésértékű információk. A háború következményeként az USA óriási teret nyert, Európa pedig óriási teret vesztett.

A világ másik fontos szereplője Kína, mely második helyen áll a globális rangsorban. Mint mondta, Kína a mai világrendet nem fogadja el, mivel az tőle függetlenül alakult.

— A kínai dilemma az, hogy ki a főellenség: az USA vagy Oroszország? Ha Oroszország, akkor felmerül Szibéria elfoglalása, melyet ősi kínai területként tartanak számon. Kína önkénteseket telepített oda, és ma ott a kínaiak aránya megközelíti az 50 százalékot. Ha Kínának a főellensége az USA, akkor a cél Tajvan megszerzése. Viszont orosz katonai segítség nélkül nincs esélye az USA-val szemben. Az is lehet, hogy holnap már lesz, hiszen tizenöt évvel ezelőtt a világ minden országában a legfontosabb külkereskedelmi partnert úgy hívták, hogy USA, mára pedig ezt a szerepet Kína vette át.

A szakértő szerint hihetetlen volt, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyomására az EU megszakította a kapcsolatokat Kínával. Mint mondta, évi több mint 800 milliárd euróról van szó. Ez Kínának sem jó, Európa pedig majd belepusztul. A világ harmadik számú globális szereplőjéről, Oroszországról is szó esett. Az orosz dilemma az, hogy volt egyszer egy Szovjetunió. Közben az NDK is szétesett, és az öt keletnémet tartomány egyesével belépett a Német Szövetségi Köztársaságba.

— Elvesztek az európai szocialista országok, és lassan beléptek a NATO-ba, majd a közös piacba. Elveszett Kelet-Európa, és megkezdődött a szovjet bomlás. Kilépett Lettország, Litvánia és Észtország, majd pillanatok alatt belépett a NATO-ba és az Európai Unióba. Elkezdődött az élet-halál harc Ukrajnáért és Fehéroroszországért. Ukrajnában ’91 óta kétfajta vezetés volt: vagy orosz-, vagy Nyugat-barát, de ukránbarát mind ez idáig nem volt.

A vendég előadó a magyar stratégiára is kitért ’91-ből. Mint mondta, a Szovjetunió felbomlása előtti napokban három szovjet delegáció indult pénzért területet árulni.

— Tokiónak a vitatott Kuril-szigeteket 300 milliárd dollárért akarták visszaadni. A japánok azt mondták, ez túl sok. A másik küldöttség Hans-Dietrich Genscher német alkancellárnak, külügyminiszternek kínálta fel Kelet-Poroszországot. Viszont ott már nem éltek németek, és Genscher nem is állt szóba a delegációval. A harmadik küldöttség Antall Józsefhez jött, hogy vegyük vissza Kárpátalját. Akkora pénzt kértek, hogy ennyi nem is létezett, és ha sikerül is, Ukrajnának az első perctől kezdve mi lettünk volna az ellenségei.

Magyarország vonatkozásában elmondta, a rendszerváltás idején öt szomszédjuk volt, majd Csehszlovákia, a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlott. Jugoszlávia helyett három szomszéd jött létre: Szerbia, Horvátország és Szlovénia. Három különböző stratégiát kellett kialakítani. Szerinte a jugoszláv válságok a mai napig nem értek véget.

— Meggyőződésem, hogy Bosznia-Hercegovina a felbomlás szélén áll, és Nagy-Albánia kérdése előbb-utóbb előtérbe kerül. Látom a koszovói—szerb ellentéteket is. Tudnék megoldást, de az a háború idején lett volna aktuális. Látom, hány európai vezető szól bele a konfliktusba, és látom azt, hogy milyen zsigeri ellentét van a szerbek és a koszovói albánok között.

Nógrádi szerint az orosz—ukrán háború egyik előzménye Koszovóhoz köthető. Mint mondta, amikor az orosz csapatok Jelcin parancsára bementek elfoglalni a pristinai repteret, akkor az amerikai főparancsnok utasította a brit helyettesét, hogy verje ki onnan az oroszokat. A brit tábornok válasza fönnmaradt: „Még a maga kedvéért sem kezdem el a III. világháborút.” Az oroszok ezt megjegyezték, és 2014-ben visszafoglalták a Krímet.

— Igaz, a háborúban az oroszok az agresszorok, de a háborút Ukrajna provokálta ki, tömegével gyilkolta le az oroszokat. Ha ma bárhol legyilkolnak nagy létszámú amerikait, kínait vagy oroszt, az mindig válaszlépést hoz: háborút. Két ország volt a világon, amely jelezte, háború lesz, az USA és Nagy-Britannia. Senki más. A háború előtti napokban Pesten volt az ukrán védelmi miniszter, és azt mondta nekünk zárt fórumon, higgyük el, hogy nem lesz háború. Mi történik? Az orosz kommandósok elfoglalják Kijev repülőterét, azzal a feladattal, hogy Zelenszkijt és a kormányt hadifogolyként Moszkvába vigyék. A CIA-tól azt kaptuk, hogy ez a háború hat—nyolc napig tart, az oroszok úgy gondolták, három-négy napig. A mai stratégia az oroszok részéről, hogy megtartsák a négy területet, a Krímről tárgyalni sem hajlandóak, Ukrajna nem léphet be a NATO-ba, és Zelenszkij takarodjon. Az ukrán stratégia, hogy mindent vissza, óriási jóvátételt az oroszoktól, és Putyin tűnjön el. Nem látom a kettő közt a közeledés lehetőségét. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár néhány hete kijelentette a televízióban, hogy ezt a háborút Oroszország nem nyerheti meg. Én másnap elmondtam a tévében, hogy Ukrajna sem. Mi a probléma? Az, hogy körülbelül negyven nyugati ország támogatja Ukrajnát, a harmadik világ USA-ellenes éllel semleges, vagy Oroszországot támogatja.

A szakértő a magyar koncepció kapcsán kifejtette, addig nem támogatják Ukrajna egyetlen nemzetközi szereplését sem, amíg a kárpátaljai magyarokat elnyomják, amíg az elvett jogokat nem kapják vissza. A kárpátaljai magyaroknak körülbelül a kétharmadát elüldözték, vagy eljöttek a szülőföldjükről. Hozzátette, Budapest és Kijev között a gabona miatt is, de egyéb stratégiai kérdések miatt is jelentős viták vannak.

Nógrádi György az előadása után válaszolt a hallgatóság felmerülő kérdéseire. Az est a Pro Musica női kamarakórus fellépésével ért véget.