A Zengő Tájház vezetője régi levelezőlapokat, városlapokat, Oromhoz kapcsolódó mennyasszony- és vőlegényfotókat, valamint húsz éve kávéscsészéket gyűjt. Az első, hófehér csészét a tizennyolcadik születésnapjára kapta, amikor kávét főleg a városokban fogyasztottak, a faluban ez a szokás akkor még nem terjedt el. Erzsébet gyűjtőszenvedélyének hamar híre ment. Eleinte csak csészéket szeretett volna gyűjteni, idővel azonban úgy gondolta, a csésze mellett a kistányér is elfér. Először egyik szomszédasszonyánál látott négyszögletes tányért, mely annyira elnyerte tetszését, hogy ma már a legtöbb csésze mögött ott áll a párja is tányér formájában. A készlet évről évre gyarapodott.

Szarvas Erzsébet

— Sok évvel ezelőtt a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben az egyik tanítónő, aki könyvtárosként is dolgozott, meghirdette, hogy az emberek ne dobják el azokat a csészéket, amelyekre már nincs szükségük, inkább hozzák be az egyesületbe, mert én gyűjtöm őket. Egyszer, piaci nap alkalmával éppen a könyvtárban beszélgettünk, amikor egy idős bácsi lépett be az ajtón, kezében egy kis csomaggal, és megkérdezte, itt kell-e leadni a kávéscsészéket. Végtelenül jólesett, hogy egy teljesen ismeretlen ember, aki lassan járt, nehezebben mozgott, bejött az egyesületbe, csak azért, hogy elhozza a felesleges csészéit. Valamivel később egyik barátnőm ajándékozott oda egy teljes készletet, azzal a kísérőszöveggel, hogy negyven évig én őriztem a csészéket, negyven évig őrizd te! — mondta mosolyogva.

A gyűjtemény mintegy 1200 kávéscsészét számlál

Erzsébet 11 országban járt utazásai során, mindenhol vásárolt csészét, viszont a gyűjtemény darabjai több mint 20 országból kerültek az oromi ebédlő polcaira. Kína, Izrael, Szlovákia, Románia, Csehország, Lengyelország, Ukrajna, Spanyolország, Olaszország, Svájc, Albánia, Málta, csak néhány ország, ahonnan Erzsébet kávéscsészéi származnak.

Sissi királynő

— Velencében egy óra szabadidőt kaptunk, melyet arra használtunk ki, hogy kávéscsészét vásároljunk valamelyik üzletben. Az egyik kirakatban nagyon szép csészéket találtam, viszont az áruk már nem nyerte el a tetszésem, mivel néhány darab 60 euróba került. Nem vásároltam semmit, ennyit nem akartam adni érte. Néhány hónappal később az egyik szomszédasszonyommal a szabadkai piacon sétáltunk, amikor egy nagy kupac csészét pillantottunk meg. Az elárusító 500 dinárt kért az egyik kupacért, én lealkudtam 400 dinárra, de hazáig meg sem néztem, mit rejt a csomagolás. Amikor otthon kibontottam, majdnem leesett az állam: Velencét ábrázoló csészék voltak. Mindez 400 dinárért. Rengeteg ilyen, vagyis városokat mintázó csészém van: Győr, Gyula, Bécs, Róma, Karlovy Vary, Milánó… Romániában a csak románul beszélő nénitől a hatos kiszerelésből vásárolhattam egyet, miután kimondtam azt a szót, hogy szóló, amit a néni megértett, Albániában pedig 10 euróért nem egy darabhoz, hanem egy teljes kiszereléshez jutottam, ezeken a csészéken szarvasok láthatóak — mesélte Erzsébet.

Kedvence a Sissi királynőt ábrázoló, Bécsben vásárolt csésze, de ahhoz a fekete, több darabból összerakott és ragasztott csészéhez is kellemes emlékek fűzik, amelyet az azóta elhunyt egyik barátnőjétől kapott.

A legelső darab az 1960-as évekből

— Ez itt nem csak gyűjtemény, a kávéscsészék rengeteg élményt, ismeretséget, barátságot elevenítenek fel. Nagyon sok tárgyhoz valamilyen történet is fűződik. Korábban a barátnőimmel mostuk, törölgettük a gyűjtemény darabjait, három nap alatt el is végeztük a munkát, de az utóbbi időben egyedül csinálom, és így is mindig a végére érek. Szó volt már arról, hogy Magyarkanizsán bemutatnám a gyűjtemény egy részét. Tíz különböző témát választanék ki, és mindegyiket tíz csésze által mutatnám be — mondta, majd megmutatta a Valentin-napi témájú csészéket és a legidősebb, több mint százéves csészét, melyből nem kávét ittak, hanem a borotválkozásra használt szappant tartották benne.

Városok egymás mellett

A rendkívül gazdag gyűjteményt kalocsai mintával díszített herendiporcelán csészével szeretné gyarapítani, ez az első számú kívánság a keresett csészék listáján. Gyakran elnézegeti a gyűjteményt, de annak sorsáról nem gondolkodik különösebben. Bízik benne, hogy valamelyik leányunokája átveszi és gyarapítja majd, mert ott kiváló kezekben lennének a sok emléket, történetet, élményt felelevenítő kávéscsészék.

Vučko, az 1984. évi szarajevói téli olimpia kabalája