A politikus azzal kezdte előadását, hogy felvázolta a kárpátaljai magyarság mai helyzetét. Mint mondta, Kárpátaljától ugyan távol van a frontvonal, és csak egyetlen rakétatámadás érte a térséget, a légiriadók mindennaposak, és a helyi lakosságnak súlyos problémákkal kell szembenéznie. Az ország nem tudná fenntartani magát, ha külföldről nem érkeznének támogatások.

A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna viszonylagos stabilitását csak addig sikerült fenntartani, amíg az ukrán vezetőség megpróbálta kiegyenlíteni a keleti és a nyugati befolyásokat.

Brenzovics Lászlóval Baráth Gábor Gergely beszélgetett

A Krím félsziget 2014-beli annektálása után azonban egyértelművé vált, hogy az ukrán politika a kisebbségek jogainak csökkentését tűzte ki célul. Korábban is volt egy elmozdulás nacionalista irányba, de akkor még inkább nemzetépítés folyt, mely általánosan érintette a nemzeti kisebbségeket — magyarázta hozzátéve, hogy korábban szimbolikus jellegűek voltak ezek a lépések, és az alkotmányban, valamint a nemzetközi szerződésekben foglaltakat igyekeztek betartani.

— 2014-ben viszont teljes fordulat következett be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy Ukrajna vált a Nyugat és a Kelet szembenállásának a legfőbb területévé, ezért az ország vezetői, illetve a külföldi támogatók igyekeztek egy olyan ideológiát, egy olyan pontot találni a múltban, amely a leginkább oroszellenes — közölte. Magyarázata szerint ez az éppen a két világháború közötti Galíciában elterjedt, Bandera nevével fémjelzett integráns nacionalizmus lett, mely egy végsőkig sovén politikai elképzelés. Ezután az ukrán hatalom már semmit sem vett figyelembe, és olyan törvényeket hozott, amelyek nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat. Ez pedig nemcsak az oroszok, hanem minden kisebbség és minden szomszédos ország ellen irányult, amelyről az ukránok úgy gondolták, hogy elnyomta őket a múltban. Így fordultak a 150 000 fős magyar közösség ellen is — hangsúlyozta Brenzovics László.

Arról is beszélt, hogy az ukrán közvélemény nem tudja, hogy Magyarország segít az oda menekülő ukránokon, mert 2014 óta módszeresen építették a magyarellenes kampányt, melynek keretében a magyarságról, illetve Magyarországról semmilyen pozitív hírt nem lehetett megjelentetni, miközben a negatív információk többszörösen felfújva láttak napvilágot. Elhallgatták, hogy Magyarország támogatta Ukrajna európai integrációs törekvéseit, ahogy azt is, hogy gazdasági vagy humanitárius segítséget nyújtott — részletezte.

A háború lezárásával kapcsolatban Brenzovics László hangsúlyozta, hogy a 142 milliós Oroszország áll szemben a 30-35 milliós Ukrajnával, a két hadsereg között pedig fényévnyi különbség van, nem is beszélve arról, hogy Oroszország tudhatja magáénak a világ legnagyobb atompotenciálját, melyhez csak az Amerikai Egyesült Államoké mérhető. Ezenfelül Oroszországnak van nyersanyaga, elegendő élelmiszere, stabil politikai rendszere, melyek egyike sem mondható el Ukrajnáról. Az erőviszonyok teljesen egyértelműek lennének, ha Ukrajna mögött nem állna a Nyugat, mely pénzzel és fegyverrel látja el.

— Általában a háborúk vagy az egyik fél győzelmével végződnek, vagy pedig azzal, hogy a felek kimerülnek, és jelenleg még egyik dolog sem áll fenn — tette végül hozzá.