Vannak azonban gyógynövények is, melyeket érdemes ilyenkor alkalmazni, nemcsak az őket övező legendák miatt, hanem gyógyhatásukért is, mint például a mirha, tömjén, fehér fagyöngy.

A mirhát és a tömjént jól ismerhetjük a Bibliából, hiszen a három napkeleti bölcs aranyat, mirhát és tömjént ajándékoz a kisded Jézusnak. Természetesen ezeknek szimbolikus jelentésük van. Az arany a nap szimbóluma, mely Jézus napszerűségére utal, a mirha már előremutat az áldozati tettre, a tömjén pedig Jézus tisztaságát jelképezi. Lelki szempontból úgy is értelmezhetjük az ajándékokat, mint a szeretet aranya, az ima tömjénje és a hit mirhája. A háromkirályoknak is több szimbolikus jelentése van, ezek egyike, hogy Jézus születésénél minden nép képviseltette magát: Gáspár (jelentése: kincstárnok) a perzsa, Menyhért (a fény királya) a héber, Boldizsár pedig („Bél isten, védd a királyt”) az akkád népet szimbolizálja, de jelzik még a Jézus megszületése előtti három kultúrkorszakot is (indiai, perzsa, egyiptomi). Ezek a nevek nem is szerepelnek az evangéliumokban.

A mirha arab nyelven keserűt jelent, ami kesernyés ízére utal. Illata édes, enyhén pézsmás, melengető. A mirha gyantáját a fa kérgének felmetszésével gyűjtik. Az ókorban főleg vallási szertartásokon és a gyógyászatban használták. A múmiákat is mirhából készült kenőccsel kenték be, mely megakadályozta a test pusztulását. Napjainkban a kozmetikában is megjelenik pakolások, szépítőszerek alapanyagaként. A Biblia, a Korán és a Védák egybehangzó állítása szerint a mirha elengedhetetlen kelléke jelentős szertartásoknak. Egyiptomban éjjel-nappal égették a templomokban. Napszertartásoknál és a holdnak szánt áldozati ajándékként alkalmazták. A zsidóknál a felszentelésre használt bedörzsölőolaj is tartalmazott mirhát. Hagyományaik szerint Mózes is ezzel kente fel papjait. A megfeszített Jézusnak állítólag egy elöljáró mirhából és borból készült italt kínált. A görög mitológiában Aphrodité Mürrha istennőt vérfertőző kapcsolatra kényszerítette apjával, Kinürasszal, aki azzal állt bosszút, hogy Mürrhát mirhafává változtatta. Virágba borulásakor született meg e frigy gyümölcse, Adónisz. A kéregből kicsorduló gyantát azóta nevezik Mürrha könnyeinek. A mirha tartósító tulajdonsága miatt a belőle készített illatszer akár tíz évig is megőrzi illatát. Legfontosabb hatásai: baktériumölő, gombaölő, gyulladáscsökkentő. Emellett erősíti az idegeket, kezdeményezőképességgel, erővel tölt el. Fenntartja a bőr egészségét, késlelteti az öregedést, jó a bőrfekélyek kezelésére.

A tömjén fogalma összefonódik a spiritualitással. Az ókorban valamennyi templomban égették, hogy kiűzze, távol tartsa a gonosz erőket, megtisztítsa a teret és fokozza az elmélyülést. Az ókorban az arannyal és egyéb drágakövekkel egy rangban álló illatszer volt, ezért a hatalom jelképének is számított. Nemegyszer tört ki viszály, hogy mely uralkodó szerezze meg a kizárólagos forgalmazás jogát. Az ókori kínaiak a lepra és a tüdővész ellenszerének tartották, de keleten és nyugaton egyaránt használták légzőszervi megbetegedések, reuma, bőrbajok, vérbajok, vesebetegségek gyógyítására. A bőrt rugalmassá, fiatalossá teszi. A mai orvosok is elismerik a tömjénolaj számos gyógyító tulajdonságát. Jótékony hatással van a sebekre, izomhártyákra, segít megtisztítani a tüdőt a váladékoktól, gyógyítja a légúti betegségeket, a hörghurutot. Segíti az emésztést, gátolja a nemi szervek fertőződését, a hólyagbántalmakat. Alkalmazzák még mellgyulladásnál, a méh kezelésére, szülés utáni fájdalmak enyhítésére. Kisimítja a ráncokat, puhítja a bőrt, enyhíti a bőr zsírosságát. Segít megszabadulni a lelki szorongásoktól, gondterheltségtől, visszaadja a lélek erejét. Támogatja az energia összpontosítását.

A fagyöngy szinte minden fafajon képes tanyát verni, de különösen a puha szövetű fákat (fűz, nyár, hárs, akác, juhar, kőris, fenyő) kedveli. Akik karácsonykor csókot váltanak a fagyöngy alatt, azok boldog, hosszú házasságban fognak élni, és nem marad el náluk a gyermekáldás sem. A történészek szerint a fagyöngy és a csók közötti kapcsolat az északi mitológiából ered. A legenda szerint Baldurral, a fény és a tisztaság istenével egy ellenség nyila végzett a csatában. Baldur édesanyja, Frigg, a házasság és a szerelem istennője a saját könnycseppjeit a halálos nyílvesszőre kente, mire a könnyek fehér bogyókká változtak. Az istennő ezeket a bogyókat Baldur sebére rakta, ezzel visszahozta fiát az életbe. Örömében az istennő megáldotta a fagyöngyöt, és azt mondta, aki alááll, az lehetőséget kap, hogy a szeretetéről egy csókkal tanúbizonyságot tegyen.

A fagyöngy egyike a legősibb idők óta alkalmazott népi gyógyszereknek, már a régi görögök is nagy becsben tartották. Hippokratész (Kr. e. 460—377) a lépfene ellen ajánlotta a levelekből és hajtásokból készült főzetét. A középkorban epilepszia ellen használták, azt állítva, hogy ezt a betegséget a rossz szellemek okozzák. Sebastian Kneipp, a XIX. század világhírű, bajor természetgyógyásza — az általa kifejlesztett vízkúra mellett — igen sokra tartotta a fagyöngy gyógyhatását, és vérzéscsillapítóként, görcsoldásra és magas vérnyomás ellen javallotta. Az utóbbi időben a gyógyszeripar is használja különféle készítmények előállítására, melyeket ízületi betegségek tüneteinek enyhítésére, az immunrendszer erősítésére, a teljesítőképesség fokozására, fájdalomcsillapítóként és étvágygerjesztőként alkalmaznak. A benne levő viscotoxin elpusztítja a nekrotikus sejteket, ezért a tumorral kezelteknek az áttételek kialakulásának megakadályozására ajánlják. Leginkább vértolulás, magas vérnyomás, érelmeszesedés esetén és szívritmus-szabályozásra használjuk. Javítja az erek áteresztőképességét, ezáltal jó a szédülésre, fülzúgásra, visszérre, és javítja a koncentrációs képességet. Vízhajtó hatása is ismert. Csillapítja a seb-, méh-, tüdő- és orrvérzést. Köhögésre, szamárköhögésre, asztmatikus és egyéb görcsökre is jó. Nyugtató hatása miatt epilepsziás rohamok megelőzésére, fejfájásra is használjuk. Erősíti a méh izomzatát, növeli a fogantatás esélyét. Kismértékben ugyan, de csökkenti a vér cukorszintjét, ezért cukorbetegeknek is ajánlott.

Gyógytea: A fagyöngyből soha nem készítünk forró teát. A szárított növényből 3 grammot, egy csapott evőkanálnyit leöntünk 2,5 dl desztillált vagy más mészmentes, hideg vízzel, és 12 órán át lefedve áztatjuk. Célszerű este beáztatni, reggel leszűrni, és hidegen vagy langyosra melegítve fogyasztani, lehetőleg étkezés előtt.

Gyógybor: 40 gramm friss fagyöngyöt 1 liter édes fehérborban 10 napig áztatunk szobahőmérsékleten. Leszűrjük, napi egy pohárnyit fogyasztunk belőle étkezés előtt, a nap folyamán két adagra osztva. Kúraszerűen évente kétszer-háromszor, egy-egy alkalommal 15 napon át.

Legünnepibb fűszerünk a fahéj. Kínai írások már Kr. e. 2800-ban említést tesznek a ceyloni (Srí Lanka-i) fa belső hántolt kérgéről, a fahéjról. A Cinnamomum zeylanicum elnevezésben a cinnamomum a héber és arab amomon kifejezésből származik, mely illatos fűszert jelent. A fahéjat leggyakrabban megfázás, meghűlés kezelésére használják. Erős fertőtlenítő hatása van. Jól működő ellenszere sok baktériumnak és gombának, húgyúti fertőzések kezelésére és emésztési panaszokra is kiváló. Oldja a görcsöket, enyhíti a felfúvódást, megnyugtatja a gyomrot, elősegíti az emésztést. Mangánban, vasban és kalciumban gazdag.

Az inzulin fontos hormon a vércukorszint szabályozásában. A fahéj napi fogyasztása növelheti az inzulinérzékenységet és segít szabályozni a vércukorszintet, miközben lassítja a szénhidrátok lebontását az emésztőrendszerben.

A karácsonyi ebéd és a különféle sütemények igencsak megterhelik a gyomrot, ezért az étkezések után érdemes ürmös bort inni. Aki még nem hallott róla, ez az ital egy hungarikum. Egyszerűbb változatát otthon is elkészíthetjük: fehér üröm, borsmenta, rozmaring, narancshéj, fahéj, szegfűszeg, édes bor kell hozzá. A fűszerek keverékét 1:20 arányban adjuk a borhoz. Két-három napig hagyjuk ázni, és tartsuk meleg helyen, majd szűrjük le, és töltsük üvegekbe.

Használjuk bátran, szeretettel a gyógy- és a fűszernövényeket, hogy egészségesek maradjunk! Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek.

(Forrás: A bükki füvesember nyomában, Pogány Rita jegyzetei)