Nézőpont
A jugoszláv űrprogram
Tomek Viktor
2016.12.26.
LXXI. évf. 51. szám
A jugoszláv űrprogram nélkül az amerikaiak sohasem sétálhattak volna a Holdon — állítja egy szlovén dokumentumfilm. A szlovén—horvát—cseh—német—katari koprodukcióban készült filmet az HBO is levetítette, jómagam is ott láttam, pontosabban csak egy részletét, ám olyannyira elképesztőnek találtam az állítást, hogy megpróbáltam további információkhoz jutni a világhálón. A dokumentumfilm egyébként a régió első olyan alkotása, amelyet az HBO finanszírozott.
Mennyibe került a „Coca-cola-szocializmus”?
Houston, We Have a Problem! a film címe, és nem kevesebbet állít, mint hogy Tito 2,5 milliárd dollárért adta el a jugoszláv űrprogramot 1960-ban az amerikaiaknak, azaz CIA-nak. Ebből az összegből később sikerült fellendíteni az ország gazdaságát, így valósulhatott meg a többi közt a „Coca-cola-szocializmus” is.
Az alkotás rendezői, Žiga és Boštjan Virc testvérek, és azt állítják, hogy 1948-tól Jugoszlávia rohamtempóban fejlesztette a saját űrprogramját, egy bizonyos Herman Potočniknak, az egykori Osztrák—Magyar Monarchia katonai mérnökének egy 1928-ban publikált szakkönyve alapján.
A kutatásokat és a fejlesztést a legnagyobb európai földalatti, titkos űrkutató központban végezték, mégpedig a bosnyák—horvát határon, a Bihać közelében fekvő Željaván, az úgynevezett 505-ös objektumban. Tito ezt a támaszpontot a második világháború után építtette. A komplexum úgy lett tervezve, hogy kibírjon egy 20 kilotonnás nukleáris támadást. A délszláv háború elején a bázist intenzíven használta a szövetségi katonaság. Az építmény kiürítése előtt hat hónappal a Jugoszláv Néphadsereg azt a parancsot kapta, hogy képezze ki a Boszniai Szerb Köztársaság Hadseregének katonáit a létesítmény használatára. Miután a kiképzést sikertelennek minősítették, a JNA aktiválta a földalatti bunkerbe épített robbanóanyagokat, hogy a bázis ne kerüljön más kezére. 1992-ben 56 tonnányi robbanószert robbantottak fel a létesítményben. A helybeliek szerint az alagutakból még hat hónapig szivárgott a füst.
A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok mellett Jugoszlávia volt a nemzetközi űrverseny harmadik fontos szereplője. Sőt, az első sikeres rakétakilövést is a jugoszlávok végezték el, egy disznót lőttek ki a sztratoszférába. Az állat túlélte az utazást, és végül az Adriába való visszaérkezést is — állítja a film.
Kennedyt a jugoszláv titkosszolgálat likvidálta
Az amerikaiak a dokumentumfilm szerint a jugoszláv technológiának köszönhetően előzték meg a szovjeteket az űrkutatási versenyben. A film részletesen bemutatja, hol és milyen körülmények között adták át a dokumentumokat és a technológiát. A korabeli felvételek a bizonyítékok minderre. A biznisz állítólag Tito marokkói látogatása idején valósult meg. A jugoszláv elnök hajóval érkezett a marokkói királyhoz, de még az utazás előtt titokban elrejtették a járműben a technológiát — hogy a szovjetekben ne keltsenek gyanút. Amíg Tito a királlyal tárgyalt, a casablancai amerikai katonai bázison nyélbe ütötték az üzletet.
A jugoszláv űrtechnológia azonban — állítják a filmben — sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Tito ugyanis egy félig befejezett programot adott el Kennedynek. Emiatt a két elnök között megromlott a kapcsolat, ami végül Kennedy likvidálásához vezetett. Lee Harvey Oswaldot, azaz a merénylőt a jugoszláv titkosszolgálat készítette fel!
Összeesküvés-elmélet
Az állítólagos egykori jugoszláv űrprogramról szóló alkotás rendezője, Žiga Virc az első bemutatók után doku-fikcióként határozta meg filmje műfaját. A produkció 2016-ban a Tribeca Filmfesztiválon debütált, majd számos további rangos mustrán, a többi közt Karlovy Varyban is levetítették. Az alkotás a Szlovéniai Filmek 19. Fesztiválján elnyerte a Vesna-díjat, sőt, Oscarra is jelölték. Az Amerikai Filmakadémia zsűrije azzal indokolta a Houston, We Have a Problem! nevezését, hogy mítoszokkal és filmes klisékkel játszik, a nézők szeme láttára manipulál velük, mielőtt leleplezné őket.
Igen, jól gondolja az olvasó. A történetből valójában semmi sem igaz. A rendezőknek — a szórakoztatáson kívül — az volt a céljuk, hogy bemutassák, a média segítségével még egy képtelennek tűnő ötletet is igazságként lehet beállítani. A hamis állításokat korabeli filmkockákkal támasztják alá. A dokumentumfilm kitűnően mutatja be, hogy a politikával, médiával miként teremthető meg egy olyan valóság, amelynek igazságtartalma a nullával egyenlő.
A 89. Oscar-díj-átadót 2017. február 26-án tartják meg a hollywoodi Dolby Színházban. Lehet izgulni.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
