A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség harmincadik alkalommal szervezte meg a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat. A rendezvénysorozat megnyitóját vasárnap tartották meg Palicson, a Vigadó dísztermében.
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség jogelődje, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség 1952-ben több tízezer résztvevővel rendezte meg Palicson a vajdasági magyar művelődési egyesületek és intézmények, kulturális és művészeti alkotók első találkozóját. Az akkori államvezetőség a tömeges esemény láttán felszámolta a kultúrszövetséget, a nemzetiségi egyesületeket pedig nemkívánatosnak nyilvánította, ilyen megmozdulást pedig többé nem lehetett tartani. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség az 1992-beli megalapításától az ünnepi játékok újraélesztésén munkálkodott, és harminc évvel ezelőtt életre hívta az első újkori Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat.
Az idei jubiláris rendezvény ökumenikus áldáskéréssel kezdődött Msgr. Fazekas Ferenc egyházmegyei kormányzó, nt. Harangozó László református püspök és Dolinszky Áron evangélikus lelkész közreműködésével. A kiemelt vendégek köszöntése után Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott ünnepi köszöntőt.
Elődeink 1952-ben megmutatták, mire képes a máig is új értékeket, valamint a hagyományt megtartani és továbbadni tudó közösségünk — mutatott rá Sutus Áron. Mint mondta, az elmúlt harminc évben megannyi változáson ment át a rendezvénysorozat. Egészen 2012-ig — az 1952-beli Játékok hatvanadik évfordulójáig — vándorjellegű volt, a kishorgosi romtemplomtól Bácson, Oroszlámoson, Majdányon, Titelen, Újvidéken, Szilágyin, Zentán, Adán, Kanizsamonostoron, Csantavéren és Versecen át egészen Aracsig zengte be a tájat. És a sornak még nincs vége — húzta alá a VMMSZ elnöke.
A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok rendezvénye a számvetés helye — fogalmazott köszöntőjében Fremond Árpád. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzátette: évenként ilyenkor egy szeletkéjét láthatjuk annak a vajdasági magyarságot megtartó és gazdagító kincsnek, amely fellelhető nálunk, és büszkén állapíthatjuk meg ezúttal is, hogy a művelődési egyesületeink, szervezeteink bástyaként állnak, és tudjuk jól, ha bástyáink erősek, a várunk ép marad. Az MNT elnöke felidézte az 1952-beli rendezvényt, melyet az akkori hatalom jóváhagyásával szerveztek meg.
— Akkor csupán hét év múlt el a világháború befejezésétől, illetve a magyarság ellen elkövetett megtorlások óta. Mégis a Kultúrszövetség olyan rendezvényt hozott össze Palicson, ami azóta legendássá vált. Palicsra az egész tartományból külön buszokkal érkeztek a magyarok. Szabadkán a villamoson jelmondatok hirdették, mi történik Palicsfürdőn. Hogy mekkora eseménynek számított ez a seregszemle, a magyarság értékeinek felmutatása, talán az is tükrözi, hogy a négynapos fesztivál ideje alatt az ide érkezők féláron vásárolhattak vonatjegyet, a szabadkai üzletekben pedig kedvezményes áron lehetett venni például kerékpárt, bőröndöt és más értékes árucikkeket. A vendéglátóipar sem maradt le a nagy eseményről, a palicsi Magyar Ünnepi Játékok idején olcsóbban lehetett itt helyben étkezni is. A legnevesebb írók, festők, zenészek vettek részt a magyar kultúra eddigi legnagyobb bemutatóján. A gombosi, kupuszini, doroszlói és szilágyi tánccsoportok fellépése nyomán olyan fergeteges hangulat kerekedett, amin átsütött a közösség élni akarása, feltört, szinte kirobbant ragaszkodása a szülőföldjéhez, magyarságához. A feltörő energia és életerő megrémítette az akkori hatalmat. Valamennyien a magyarság identitásának olyan erős alapjait mutatták meg, ami az akkori államvezetés szerint veszélyt jelentett. A palicsi Magyar Ünnepi Játékok szervezőit a négynapos rendezvény után üldözték, némelyiküket bebörtönözték, a kultúrszövetséget pedig megszüntették.
Az MNT elnöke kiemelte, hogy a VMMSZ a Magyar Nemzeti Tanács egyik kiemelkedő partnerszervezete. Az MNT adatbázisa szerint Vajdaságban több mint kétszáz művelődési egyesület működik, ezek több mint fele a VMMSZ tagja. Hozzátette, a soron következő közgyűlésen hat szervezet kérte felvételét.
— A vajdasági magyarság az elmúlt több mint száz évben sok hányattatást megélt, de szívóssága, élni akarása, hite és teremtőereje mindig átsegítette a nehézségeken. Ez a rendezvény is egyike azoknak, amelyre büszkék lehetünk. Ahogyan 1952-ben feltört a magyarság élni akarása az első Magyar Ünnepi Játékokon, úgy mi is megmutatjuk minden évben, hogy a ránk hagyott örökséget nem elherdáltuk, hanem gyarapítottuk. Kultúránk őrzői értünk, az egész közösségért dolgoznak, legyen így a jövőben is — zárta szavait Fremond Árpád, aki arról biztosította a résztvevőket, hogy ehhez az MNT továbbra is minden támogatást megad.
A rendezvényen átadták a 2023. évi Bodor Anikó-díjat, melyet az idei Durindó művészeti szakbizottságának egyhangú döntése értelmében az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népzenei szakosztálya érdemelt ki. Az elismerést az egyesület művészeti vezetője, Koncz Lázár vette át. Az ő, illetve a vezetése alatt működő művelődési egyesület tevékenységét Borsi Ferenc méltatta.
Az ünnepi műsor arra is alkalmat nyújtott, hogy átadják az Így kell járni… néptáncoktatói képzés tanúsítványait, ezeket mintegy negyven fiatal vehette át. Az ötszemeszteres oktatás Lévai Péter Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett nívódíjas táncművész és mesterfokú néptáncpedagógus, a budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mestertanára vezetésével valósult meg, a VMMSZ, a VMMI és az MNT együttműködésével.
Az ünnepi műsorban fellépett a 2023. évi Középiskolások Népművészeti Vetélkedője énekegyüttes kategóriájának első helyezettje, a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület keretében működő Tiszácska leánykar, továbbá Németh György zongoraművész és Csonka Ferenc Halmos Béla-vándordíjas prímás. Pálfi Ervin és Mezei Kinga Jászai Mari- és Pataki-gyűrű díjas színészek megzenésített verseket adtak elő, majd az ünnepi műsort az újvidéki Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ néptáncosai zárták a Fokos zenekar kíséretében. A rendezvényen egy alkalmi kiállítás is megtekinthető volt Gyurkovics Hunor grafikus-, képző- és iparművész munkáiból.
A következő hetekben, hónapokban a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok programjaiként kórustalálkozókon, néptáncosműhelyeken, szakmai értékeléseken, a színjátszó társulatok vendég előadásain, szavalóversenyeken találkozhat egymással a vajdasági magyarság.
Fényképezte: Kartali Róbert