A hangvirtuóz és a franciák

A hangvirtuóz és a franciák

Ha Budapesten élnék, lehet, hogy minden másnap a Budapest Music Center Opus Jazz Klubjában ülnék egy koncerten.

Nagyon jó ugyanis a programja. És bár a pesti kiruccanásokat az ember megpróbálja színessé tenni — egy kis művészmozi, egy kis színház, valami jó koncert —, most valahogy úgy esett a dolog, hogy „csak” két koncertet hallgattunk meg. Hálát adok az égnek érte.

A Pulcinella együttest egyszer már volt szerencsém hallani, körülbelül tíz évvel ezelőtt a Mediawave film- és zenei fesztiválon Győrben. Már akkor is magával ragadott a stílusa, s azóta csak csiszolódott. Véletlenül botlottunk bele az együttes harmonikásába a tavalyi wave-en, Budapestre már az ő javaslatára érkeztünk. Energikus, pörgős jazz, amit játszanak. Négy profi zenész, akiken látszik, hogy össze vannak szokva, nincs félrenyomott hang, élvezik a közös zenélést. Florian Demonsant a harmonikát bűvöli, Ferdinand Doumerc a fúvósok mestere, szaxofonon és fuvolán játszott, Jean-Marc Serpin a nagybőgős, és Pierre Pollet ül a doboknál. „A toulouse-i székhelyű zenekar hitelesen izgalmas számaiban az archetipikus gall különcséget kimagasló technikai képességekkel kombinálja, kibújva bármiféle besorolás alól” — írja róluk Ian Mann. Egyedi zenei világú számaikban nagy hangsúlyt kap az improvizáció meg a cirkusz, továbbá a francia sanzon, a tangó, a rockos hangzás és az elektronikus zene stílusjegyei is felismerhetőek zenéjükben. Nehéz őket bekategorizálni, egyedi „pulci” vonalat képviselnek, koncertjük után legújabb lemezük anyagát is a BMC stúdiójában vették fel.

Másnap este szintén az Opus Jazz Clubban találtuk magunkat. A svájci Andreas Schaerer énekes a finn Kalle Kalima gitárossal alkotott duót. Állunkat a földről kapargatva hallgattuk ezt a hangvirtuózt. Nem mindennap lehet részünk ilyen élményben. Beatbox, jazz, leénekelt trombitaszóló, melyről — ha nem látjuk az énekest — azt gondolhatnánk, hogy valóban egy trombitát hallunk szólózni. Andreas egy showman, a számok között és alatt is kommunikál a közönséggel, úgy érezzük magunkat, mintha egy standupesten volnánk, ahol a standupos egy profi énekes. Az improvizációkon kívül klasszikusnak számító dalok is elhangzottak, ez az őrült valóban egy hangvirtuóz, nincs, amit nem tud elénekelni. Érdemes rákeresni, és követni, merre jár éppen, hol koncertezik, mit csinál. Én már most feliratkoztam a körlevelére. Köszönöm, Budapest Music Center, és sajnálom, hogy nem Szabadkán vagy.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Zene rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A hangvirtuóz és a franciák
Zene
  • Zvekán Péter
  • 2019.04.24.
  • LXXIV. évfolyam 16. szám
A hangvirtuóz és a franciák
Zene
  • Zvekán Péter
  • 2019.04.18.
  • LXXIV. évfolyam 15. szám
Facebook

Támogatóink