A látszat azonban néha megtévesztő, olyan szempontból is, hogy a kontinensnyi orosz állam társadalmi összterméke milyen arányban áll például az unióssal. A számadatok nem mindig tükröznek mindent, nem is biztos, hogy megbízhatóak, de az orosz GDP mintegy 1600 milliárd dollár lehet, ami az unió egészének csupán egytizede. Viszont az arányok gyorsan változhatnak, és mivel sajnos a fegyveres konfliktusnak nem látszik a vége, jó eséllyel fognak is. Sőt!

Már startban kételkedhetünk bizonyos számok hitelességében, hiszen az adatok megmásítása, sajátos tálalása mindig is a hadviselés része volt. Az állatvilágban is megfigyelhető jelenség, hogy kis méretű, viszonylag ártalmatlan egyedek „felfújják” magukat, a fogaikat csattogtatják, vagy más módon próbálják veszélyesebbnek láttatni magukat, mint amilyenek valójában. De azt sem tudhatjuk, mit higgyünk el abból az adathalmazból, amely a felek veszteségeire vonatkozik, illetve arra, hogy napi vagy havi szinten mennyibe kerül egyik és másik oldalnak a háború. Emellett az is a propaganda része, hogy ki mennyit keres vagy veszít a konfliktuson. Vagy hogy a nem közvetlen résztvevők, mint a világ olajtársaságai vagy a fegyvergyártók, hogyan, mi módon és mennyit profitálnak.

Összességében a háború nyilván egy negatív végösszegű játszma, ahol mindenki veszít. Jóformán egyetlen ország sem nyert még igazából háborút, mert a győztesek is mindig hatalmas, pénzben ki sem fejezhető árat fizetnek. Viszont nyilvánvaló, hogy egyesek máris azt kalkulálgatják, hogy ha véget ér a szörnyűség, hogyan lehet profitálni az újjáépítésből.

Ha figyelembe vesszük, hogy Oroszország éves GDP-je mintegy 1600, Ukrajnáé pedig 300 milliárd dollár, legalábbis ennyi volt a háború előtt, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a hadviselés az oroszok számára is hatalmas teher. Ukrajna egyébként már rég túl van minden létező határon, külső támogatás nélkül már minden összeomlott volna. Ez viszont arra utaló jelként fogható fel, hogy azoknak lehet igazuk, akik szerint Ukrajna csak a helyszíne annak a harcnak, amelyet a világhatalmak vívnak.

Az újjáépítés költségeivel kapcsolatban is egészen elképesztő különbségeket látunk a becslésekben. 500 milliárd dollártól indulnak, és több ezermilliárdig terjednek a jóslatok Ukrajna esetében. Szakértők szerint a háború még legalább egy évig elhúzódhat. Ennek oka ukrán oldalról a folyamatos nyugati lőszer-, fegyver- és eszközutánpótlás, illetve az ukrán fél ama kitűzött célja, hogy a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is vissza akarja szerezni. Ennek kapcsán azonban még az amerikai hadvezetés egyik tagja is azt mondta, ennek valószínűsége katonai szempontból nem magas. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint az ukrán kormány működtetésének fenntartása havonta 4 milliárd amerikai dollárba kerül, és mindezt pénzsegély vagy adomány formájában kell előteremteni.

Volodimir Zelenszkij elnök egy videókonferencia keretében azt mondta, 2023-ban mintegy 55 milliárd dollárra lesz szükség. Hogy ezt kinek, hogyan és miért éri meg befektetni, az csak utólag fog egyértelműen kiderülni.