A csípős ízeket sokan kedvelik, a csili termesztése is egyre nagyobb divattá válik. Sokan ültetnek extrém erősségű termést hozó növényeket, melyekből ételízesítő cseppek, krémek is készülhetnek. A bácskossuthfalvi Virág Csaba és felesége, Erika növénytermesztéssel, illetve a termények feldolgozásával foglalkozik.
Kezdetben csak a saját részükre gyártottak termékeket, ma már nagyobb mennyiségben állítják elő a változatos krémeket, szószokat, őrleményeket.
— Eleinte csak néhány csilit termesztettünk. Jó volt a termés, így eldöntöttük, hogy készítünk is valamit a paprikákból. Az első termékünk a szilvás csatni és a paradicsomos különlegesség volt. A barátaink is megkóstolták őket, és nagyon tetszett nekik. Így kezdődött az egész — mesélte Csaba. — Egy barátunkkal vágtunk bele, de ő külföldre ment dolgozni, így különváltunk, és családi vállalkozást alapítottunk. Egy kis gazdaságunk van, melyet továbbfejlesztettünk különféle termékekkel. 99 százalékban a kertünkben megtermelt zöldségek és gyümölcsök felhasználásával dolgozunk. Ezekből készítjük a csatnikat, krémeket, csiliszószokat. A kertünkben elsősorban csili van, valamint gyümölcsök, szilva, birsalma, de tököt — hokkaidót és tamburatököt —, valamint két-három féle paradicsomot, uborkát is termesztünk, mert ezek az alapjai a termékeinknek.
— Igyekszünk a hagymát, fokhagymát, különféle fűszernövényeket is magunk megtermelni. Savanyúságokat is kínálunk, például turšiját. A felsoroltak mellett van jostánk is — tette hozzá Erika.
* Ami éppen érik, szezonális, azt mindjárt fel is dolgozzák?
— Pontosan így van — fűzte tovább a szót a kérdésemre válaszolva Erika. — A kerthez igazodunk. Amikor megindul például a josta (ribiszkeköszméte), az az egyik legkorábbi, feldolgozzuk, majd így sorban jön a többi. Vannak olyan termékeink, amelyeknek az elkészítése több fázisból áll. Ezekhez meg kell szárítani a terményt, vagy éppen füstölni, aztán ahogy érik hozzá a többi alapanyag, haladunk tovább a munkával. A kert adja meg a ritmust, az időzítést. A feldolgozást a férjemmel közösen végezzük. Amikor beindul az idény, és hirtelen sok munka lesz, szedni is kell, szárítani is, akkor szükségünk lehet segítségre, de szinte 100 százalékban mi ketten oldjuk meg a feladatokat.
* Hányféle terméket állítanak elő?
— Ez változó. Attól is függ, mi mindent ültettünk a kertbe, és attól is, milyen a termés — folytatja Csaba. — Jelenleg tizenkétféle termékünk van, meg a szárított őrlemények. Kizárólag csilik őrleményeit készítjük, semmi mást nem adunk a szárított, őrölt, ledarált paprikához. Az ünnepek környékén a feleségem kreatívkodott, díszes csomagokat készített a termékeinkből, és ezek is népszerűek voltak.
— Ha valaki kéri például születésnapra vagy más ünnepre, akkor szívesen állítunk össze csomagot. Ahogyan a kedves érdeklődők kívánják, igyekszünk eleget tenni az óhajuknak — egészíti ki a férjét Erika.
* Fontos az emberek számára, hogy kézműves-élelmiszert vásároljanak, olyat, amelyhez helyben termesztették meg a szükséges alapanyagokat?
— Akiknek ez számít, azok nálunk vásárolnak, vagy azoknál, akik hasonló termékeket állítanak elő. Járjuk a piacokat, fesztiválokat, látjuk, hogy van igény a különféle kézművestermékekre. Ezeken a rendezvényeken nálunk meg is lehet kóstolni a termékeket — részletezi Csaba. — A csípős krémek, szószok esetében a leírás nem elegendő, mert mindenkinek másként működnek a receptorai, én azt nem mondhatom meg nekik, hogy ez nagyon csípős vagy kevésbé, mert mindenki máshogy érzékeli ezeket az ízeket. Az a tapasztalatunk 2016 óta, amikor ezt elkezdtük, hogy rohamosan növekszik az érdeklődők köre.
* Mi a csípős ízek titka? Az extrém magas kapszaicintartalmú paprikákat is egyre többen megkóstolják. Gondolok a jalapeñóra, habaneróra vagy akár a carolina reaperre.
— Vannak, akik magát a paprikát akarják kipróbálni, hogy mennyit bír el a fájdalomküszöbük, de ezekkel valójában fűszerezni szokás. Sokan azt gondolják, hogy azért, mert nagyon csípős, meg sem lehet enni. A feleségem mondja, hogy a borsot sem evőkanállal tesszük a levesbe, hanem csak egy keveset az igényekhez mérten. A különféle csiliknek más-más ízük van, és az ízüket is élvezni kell, nem csak a csípősségüket.
Erika szerint vidékünkön hagyománya van a csípős paprikának, de most a csili vált divattá. Sokan kíváncsiságból kóstolják meg.
Csaba arról is beszámolt, hogy január végén, február elején kezdődik a csípősebb paprikák vetése, a carolina reaperé, a skorpióé, majd következik a palánták nevelése. Később jön a paradicsompalánta előnevelése, az édes paprikáé, és így sorban.
— Nálunk január végétől november végéig tart a munka, a mag elvetésétől kezdve a palánták kibújásán át az első termések megjelenéséig, illetve egy-egy jó szósz elkészítéséig, amikor is az emberektől pozitív visszajelzést kapunk. Ez mind-mind örömforrás nekünk.
— Vannak persze nehézségek is, izgulunk is, mert sok minden nem tőlünk függ, mivel szabad ég alatt termesztjük a növényeket. Amikor sikerül valami, vagy az elképzeléseink szerint történik, az minden alkalommal egy kis öröm nekünk — erősítette meg az elhangzottakat Erika.
