Az elképzelés végrehajtásának egyik feltétele, hogy sikerült beazonosítani és bemérni annak a pontonhídnak a helyét, amelyen keresztül a török csapatok megpróbáltak átkelni a folyón. Amint a krónikákból tudjuk, itt mért rájuk végzetes vereséget Savoyai Jenő herceg a seregével.   
A búvárok nyaranta többnapos tábort szerveznek, az idei volt sorrendben a harmadik. Dr. Vikor László, az egyesület elnöke elmondta: munkájuk rendkívül eredményes, ezúttal is sok tárgyat találtak, közöttük lószerszámot, különféle késeket, ágyúgolyókat, lőszereket.  
— A víz alatti kutatáshoz legalább kétméternyi iszapot kell leszivattyúzni, hogy a több mint háromszáz évvel ezelőtti szintre érjünk, majd kézi fémkereső eszközökkel vizsgáljuk a terepet. 
Habram György búvárkutató és oktató azt is elárulta, teljesen önellátóak, a felszerelés zömét maguk gyártják, a tábor ellátásában a családtagok, barátok segédkeznek. Azt mondják, a sötét színű, hordalékos víz nem okoz számukra gondot, mert ebben nőttek fel, ezt szokták meg. Hasznos útmutatást Tari László zentai és Csonti István csókai helytörténeti kutatótól kaptak, a felszínre hozott tárgyakat a városnapi ünnepségen, a civil faluban, a Savoyai Asztaltársaság sátrában mutatják be, majd a múzeumba kerülnek. 
A zentai csata helyszínének feltárására vonatkozó víz alatti régészeti kutatásokat az idén nemcsak az önkormányzat, hanem a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság is támogatta, folytatásukban pedig Ausztria és Törökország is érdekelt. A zentai városvezetőség úgy véli, a búvárkutatók tevékenysége hozzájárulhat a község idegenforgalmának a fejlődéséhez. Ebben az ágazatban ugyanis a jövőben jóval nagyobb szerepet kellene kapnia a zentai csatának, melyet a világ tíz legnagyobb ütközete között emlegetnek, és óriási jelentősége volt a törököknek erről a vidékről való kiűzésében.

Horváth Zsolt felvétele