A népgyógyászat szerves része a földdel való kézi munka. Ahhoz, hogy valódi kapcsolat alakuljon ki az ember és a földje között, fontos, hogy két kezével érintse, kesztyű és szerszám nélkül. Ne bánjuk, ha földes lesz a kezünk, mert fontos gyógyító erővel bír. Amit már őseink is pontosan tudtak és éreztek, azt most egy új kutatás be is bizonyította. A kertészkedés stresszoldó, illetve hangulatjavító hatása már ismert. A tudósok szerint a talajban lévő baktériumok hasonló hatással bírnak az agyra, mint a kedélyjavító gyógyszerek, viszont semmilyen káros mellékhatásuk sincs.
A Mycobacterium vacae, a talajban, a komposztban és a levélpenészben található mikroorganizmus illata serkenti a neurotranszmittereket, melyek szerotonint (hangulatjavító hormon) szabadítanak fel. A szerotonint boldogsághormonnak is hívják, ettől érezzük magunkat elégedettnek és kipihentnek.
Első lépésben a téli talaj-előkészítés munkálataival kezdeném, a talaj fertőtlenítésével. A leghatékonyabb gyógynövény, melyből erre a célra kiváló permetlét készíthetünk, a fokhagyma. Mindig azt mondom, hogy a rendelkezésünkre álló növényeket használjuk a testünk, így a talajunk gyógyítására is. Az előző évből megmaradt fokhagyma is teljesen megfelel a célnak. A folyamat nagyon egyszerű, a gerezdeket pucolás nélkül nyomjuk össze, és tegyük egy nagy főzőedénybe. Ne sajnáljuk, bőven tegyünk, amennyi csak rendelkezésünkre áll. Főzzük, tehát néhány percig hagyjuk forrni a permetlevet. A mennyiség a kert nagyságától függ, tehát mindenki belátása szerint mérje fel, mekkora adaggal készít. Miután kihűlt a fokhagymalé, esővízzel vagy kúti vízzel hígítsuk fel.
Szűrés nélkül locsoljuk szét a földterületen. Ezzel a fertőtlenítőszerrel a talajban lévő káros gombákat, atkákat és a pockokat is távol tudjuk tartani a kerttől. Ezt a műveletet többször is el tudjuk végezni, ha szükségét látjuk.
A kert előkészítése fenntartható módon úgy működhet, ha fertőtlenítés után mulcsot készítünk, a nagyon türelmesek és szenvedélyes kertészek mélymulcsot. Röviden: a mulcs állhat a lekaszált fűnyesedékből, faforgácsból, szalmából, lehullott levelekből vagy ezek keverékéből. A lényeg, hogy a talajt ne ássuk, kapáljuk, forgassuk, esetleg ásóvillával gyengéden mozgassuk. Bátran mulcsozzunk a gyomok ellen és a vízelvezetés, –megtartás érdekében is. A földfelszín így nem csupasz, hanem olyan természetes takarót kap, ahol természetes módon alakul ki a termékeny talaj. Akit érdekel a mélymulcs tudománya és technológiája, annak ajánlom dr. Gyulai Iván ökológusnak az ember- és környezetkímélő kertgazdálkodásról szóló tanításait, előadásait.
A talaj-előkészítésnek is megvan a tudománya, melyet érdemes újra felfedezni, ahogy a gyógynövényekhez fűződő kapcsolatunkat is. Az egészséges és természetes talaj egészséges növényeket nevel. A fokhagymát ültetni is érdemes, mivel őshonos növényünk, ezért kiváló megoldás a növényi társításban. A kártevők irtóznak a belőle áradó illóanyagtól a föld alatt és felett is. Távol tartja a levéltetveket, takácsatkákat, hangyákat, sőt még a nyulakat és az őzeket is. Kéntartalma miatt a szomszédos növények számára hatékony gombaölő. A fokhagymának a burgonya, káposzta, paradicsom, paprika, cékla, karalábé mellé, illetve a sorközbe való ültetését ajánlja a környezetkímélő kertészet.
De nem csak a kertben jótékony, hiszen az egyik legkiválóbb gyógy- és fűszernövényünk is. Eltávolítja a szervezetünkből a toxinok jelentős részét, természetes méregtelenítő hatással bír. A természetgyógyászat tapasztalatai alapján a magas vérnyomás és az érelmeszesedés elleni, illetve a vérhígító tulajdonsága miatt érdemes fogyasztani. A fokhagymának viszont további jótékony hatásai is ismertek. A többi közt véd az olyan, részben multirezisztens baktériumok ellen, mint a Staphylococcusok, Escherichia coli, Bacillus subtilis, Helicobacter pylori és a Shigella kórokozó baktériumok, valamint a patogén élesztőgombák és penészgombák (Candida, Aspergillus) és a vírusok ellen is. A fokhagymakészítmények az enyhe lefolyású bakteriális fertőzések esetén valódi alternatívák lettek. Kivonatának kúraszerű fogyasztása minden, városban élő embernek ajánlott, mivel a lerakódott ólmot is kivonja a szervezetből. Fontos tudni, hogy a nyers vagy alig hőkezelt fokhagyma a legegészségesebb. A benne lévő allicin mennyisége hő hatására csökkenhet, de akár el is tűnhet. Ezért ajánlott a terápiás céllal való fogyasztása tinktúra (alkoholban áztatott gyógynövény) formájában.
Népszerű a friss fokhagymából fermentálással készített fekete fokhagyma is. Az eljárás során a fokhagymát hosszabb ideig (több hétig) 60—90 ℃-os hőmérsékleten, kontrollált, 80-90%-os páratartalom alatt tartják, így a gerezdek feketévé válnak, állaguk zselésedik, ízük megváltozik, édessé, „földessé” válik. A fermentálás csökkenti a fokhagyma allicintartalmát, így nem lesz erős, intenzív íze és illata, akár magában is ehető. A koreai, japán és thai konyha évszázadok óta használja, de a nyugati éttermekben is alkalmazzák. Íze az érlelt balzsamecet, karamell, tamarind és melasz jegyeit viseli. A folyamat során az antioxidatív képessége is erősödik.
Fogyasszunk minél több fokhagymakészítményt, fűszerezzünk vele, ültessük kertünkbe, élvezzük gyógyító és tisztító hatását, ahogy azt őseink is tették már évezredekkel ezelőtt.
(Forrás: Claudia Ritter: Vírusok ellen a gyógynövények erejével; Erdők, mezők patikája gyűjtemény)
