A diéta nem (mindig) fogyókúra
Balázs Szilvia
2021.10.25.
LXXVI. évf. 42. szám
A diéta nem (mindig) fogyókúra

Sokak értelmezik tévesen a diéta fogalmát, az ugyanis nem (feltétlenül) jelent egyet a fogyókúrával: nemcsak az fog diétázni, aki szeretné csökkenteni a testsúlyát, hanem az is, aki hízni kíván, vagy valamilyen szervi elváltozás miatt bizonyos ételeket kerülnie kell. Dr. Berényi Karolinával, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet szakemberével beszélgettünk a témáról.

* Az internet, a közösségi oldalak tele vannak jól hangzó, első ránézésre valóban egészséges „csodadiétákkal”. Sokan hajlamosak elhinni, hogy ezek alkalmazásával éppen olyan karcsúak, frissek és fittek lesznek, mint a reklámban szereplő modellek, ismert emberek. Mennyire veszélyes a saját szakállunkra belekezdeni valamilyen diétába?

— A diéta görög eredetű szó, melynek jelentése: életmód, étrend. Nálunk a diéta valóban elsősorban fogyókúraként szerepel a köztudatban, annak ellenére, hogy azoknak is be kell tartaniuk bizonyos típusát, akiknek valamilyen egészségügyi gondjuk, például gyomorfekélyük van. Az biztos, hogy a médiában, az interneten találhatóak között van olyan, amelyik hasznos lehet, de mindenképp azt javaslom, hogy mielőtt megváltoztatjuk az étrendünket, konzultáljunk szakemberrel. Így tudjuk ellenőrizni, hogy van-e elegendő vitamin, protein az ételekben, nem hiányoznak-e bizonyos zsírsavak, és a szénhidrát szintje nem csökkent-e drasztikusan, hiszen néhány diétában szigorúan tilos például a gabonafélék, a tésztafélék vagy a burgonya fogyasztása. Ez nem feltétlenül a legegészségesebb megoldás, ezért is javasoljuk, hogy mindig konzultáljanak szakemberrel az étrendváltás előtt, legalább egy rövid, 20-30 perces beszélgetés erejéig.

* Mi az, amit mindenki megtehet magáért, az egészségéért úgy, hogy előtte nem feltétlenül egyeztet szakemberrel? Milyen módon változtathatunk az étrendünkön, hogy az ne legyen káros, de mégis hozzájáruljon a szervezetünk megfelelő működésének elősegítéséhez?

— Amit mindenképp megtehetünk, és egészen biztosan nem fog ártani, az a cukorbevitel csökkentése. Egész Európára jellemző egyébként, hogy az emberek rengeteg cukrot, cukrozott terméket fogyasztanak. A legfőbb bűnösök ebben az esetben az édesített üdítőitalok, a szénsavas és a szénsavmentes gyümölcslevek is. Ezek mellőzése biztosan nem árt, sőt. A bevitt kalóriamennyiség is csökken ezzel, hiszen, mondjuk, egy pohár szörpben körülbelül 100 kalória van, úgyhogy mindenki kiszámolhatja maga, hogy heti szinten mennyit fogyaszt ezekből, és mennyivel csökkenne a kalóriabevitele, ha mellőzné őket. Azért említettem éppen az üdítőitalokat, mert talán ezeket a legegyszerűbb kidobni az étrendünkből, hiszen helyettesíthetjük őket például teával, melybe cukor helyett egy kevés édesítőszert teszünk, vagy ha hideg, frissítő italra vágyunk, akkor keverhetünk egy kevés citromlevet ásványvízbe. Ezt bárki megteheti, és még csak szakemberrel való egyeztetés sem szükséges. Ugyanez igaz az édességekre is. Amit még tudok javasolni, és manapság aktuális, az az ultrafeldolgozott ételek mellőzése, például a margariné. A margarin jelentős technológiai feldolgozáson megy keresztül, keményítőt, aromákat, festékanyagokat adnak hozzá, különböző mesterséges dolgokat, hogy minél jobban hasonlítson a vajra. Az ilyen élelmiszereket jó lenne kerülni, lecserélni természetes finomságokra, például vajra, integrális, fekete lisztből készült pékárukra, gyümölcsökre, zöldségfélékre — de nem az agyonpermetezett, üvegházban érlelt vagy kompótnak feldolgozott fajtákra. Minél inkább törekedni kell a természetességre, hogy a kalóriabevitel csökkenjen, a nutritív értékek növekedjenek, és hogy a testsúlyunk is megfelelő legyen, vagy azzá váljon.

* Sokan vannak, akik ezeket a sorokat olvasva biztosan csóválják a fejüket, mondván: márpedig ők valóban nagyon igyekeznek egészségesen étkezni, és mégsem sikerül lefogyniuk, vagy éppen ellenkezőleg, meghízniuk. Nem vagyunk egyformák, de miért? Miért van az, hogy egyesek kilószámra ehetik az édességet, mégsem híznak egy grammnyit sem, másnak pedig elég, ha csak ránéz egy szelet csokoládéra, és már szaladnak is fel rá a kilók? Van erre valami egyszerű magyarázat?

— Több tényező is kihathat valaki kinézetére. Van, aki kevesebbet eszik, de olyan termékeket, amelyek nutritív értéke magas. Mondjuk, van, akinél a burek a reggeli, mely nagyon zsíros, nagyon nehéz étel, és más ugyanannyi vagy sokkal több, de integrált lisztből készült tésztafélét fogyaszt el. Természetesen a burekban sokkal több a kalória, hiába ugyanaz mennyiségileg, mint az integrált tésztaféle. Másrészt sokban függ a dolog attól is, hogy ki mennyire aktív. Vannak emberek, akik ugyan sokat esznek, de egész nap tesznek-vesznek valamit, a kertben tevékenykednek, járnak-kelnek, meg olyanok is, akik csak nézik a tévét — érthető módon ők kevesebb kalóriát égetnek el, több zsír rakódik rájuk. Azok, akik rekreációval foglalkoznak, nem tartoznak ide, ők tudatosan mozogják le magukról a felesleget. Én most arról beszélek, hogy észrevétlenül is nagyon különböző lehet az életvitelünk, és természetes, hogy egy örökmozgó emberre kevesebb kiló rakódik, mint valakire, aki inkább a passzív életmódban érzi jól magát. A harmadik tényező a genetika. Ennek is óriási szerepe van abban, hogy valaki hajlamos-e a hízásra, vagy sem. Pillanatnyilag körülbelül 200 olyan génről tudunk, amely felelős lehet azért, hogyan dolgozza fel a szervezetünk az élelmiszer-bevitelből származó energiát. A genetika egyeseknek nagy előny volt 1000-2000-5000 évvel ezelőtt, akkoriban ugyanis kevesebb étellel voltak képesek az emberek a túlélésre. Ez ma már inkább hátrány: hiszen azok a személyek, akiknek a genetikai „beállításuk” miatt néhány ezer évvel ezelőtt napi három alma elegendő lett volna a megfelelő működéshez, ma már nem így élnek. A boltok, bevásárlóközpontok polcai roskadoznak az élelmiszeripari termékektől, a napi három alma helyett sokkal többet és kalóriadúsabban étkeznek, emiatt pedig extrém túlsúlyt is felhalmozhatnak. Az elmúlt tizenöt-húsz évben több tanulmány is született, ezekből egyértelműen kiderül, hogy a felnőttek körében ma több a túlsúlyos, mint a normál testsúlyú személy. Ehhez nagyban hozzájárult az életvitelünk megváltozása is, hiszen ma már egyre kevesebben végeznek nehéz, fizikai munkát. Itt, Vajdaságban például szinte mindenki földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott, ma már ez is nagyrészt gépesítve van. Emellett van, akinek egyszerűen úgy van genetikailag kódolva a szervezete, hogy a felesleges kalóriákat zsírszövetekké alakítja, ők azok, akiknek nagyon kell ügyelniük, miből és mennyit fogyasztanak, ők azok, akik „a levegőtől is híznak”.

(A dr. Berényi Karolinával készült beszélgetés második részében a vegetáriánus és a vegán életmód előnyeiről, hátrányairól, miértjeiről és hogyanjairól lesz szó.)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gyógyír rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..