„A csipke tanított meg engem fonni”
Fehér Márta
2021.05.17.
LXXVI. évf. 19. szám
„A csipke tanított meg engem fonni”

Gyermekkorában dédanyja házában varázsolta el a fehér hímzés szépsége, és csak hosszú-hosszú évek után adta meg a sors, hogy elsajátíthassa a technikáját. Olyannyira elmélyült benne, hogy kiérdemelte a népi iparművész címet. Aztán rabul ejtette a feledésbe merült fonott csipke — addig kutatott, kísérletezett a technikával, amíg rá nem jött a titkára. A szabadkai Sebők Valéria alkotásait a legrangosabb elismeréssel, Gránátalma-díjjal jutalmazták az anyaországban.

Április második felében online nyílt meg a XVII. Élő Népművészet — Országos Népművészeti Kiállítás, mely a Kárpát-medencei kézművesek ötévente megrendezett legnagyobb seregszemléje. A másfél ezer beválogatott pályamű közül a csipke kategória legnagyobb elismerését, a Gránátalma-díjat a szabadkai Sebők Valéria népi iparművész érdemelte ki fonott csipkéivel. Interjúalanyom a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület keretében működő Gránátalma hímző szakkör vezetője. A hímzésben gyakorlott asszonyokból álló csoport azért jött létre 2014-ben, mert nagy volt az igény oltárterítők iránt. Emellett ő újította fel a Külhoni Magyar Értéktárba besorolt, a XX. század második felében Szabadkán krepp-papírból készült karácsonyi angyalfigurák készítésének a hagyományát.


Sebők Valéria (fotó: Kovács Attila)

* Már nagyon régóta foglalkozik hímzéssel — mióta is pontosan?

— A ’80-as évek elejétől. Radanovácon tanultam a fehér hímzést, azaz a bácskai lyukhímzést. Egy idős asszonytól sajátítottam el, majd tanfolyamokra jártam, később táborokba, így tökéletesítettem a tudásomat.

* Minek köszönhető az érdeklődése a lyukhímzés iránt?

— Szüleim szegénysorban éltek egy pici, szabadkéményes, kemencés parasztházban. A szomszédban lakott anyukám nagymamája, neki volt egy gyönyörű tisztaszobája, melyben minden párna, dunna, függöny szépséges lyukhímzett volt, mi, gyerekek pedig csak az ajtóig mehettünk, onnan ámultunk-bámultunk befelé. A látvány bennem maradt, és amikor eljött az ideje annak, hogy megengedhettem magamnak, hogy ilyen lakástextíliákat hímezzek, akkor kezdtem el megtanulni, és azóta is folytatom.

* Gyermekkorától egészen a ’80-as évekig kellett várnia, amíg megtanulhatta?

— Igen, hiszen sokat dolgoztam, a szüleim földművesek voltak, majd 1972-ben férjhez mentem, házat építettünk, műhelyt a férjemnek, majd megszülettek a gyerekek, nem volt időm ezzel foglalkozni.

* Hogyan jutott el a fonott csipkékig?

— 2000-ben Budapesten a Néprajzi Múzeumban hallgattam egy előadást a régi csipkékről, be is mutattak darabokat. Az előadó, dr. Katona Edit megemlítette, nagyon kár, hogy már 150–200 éve nem készül a fonott csipke, teljesen feledésbe merült, pedig könnyű volt készíteni, mert az asszonyoknak nem kellett eszközt a kezükbe fogniuk, hanem az ujjaik között fonták. Ez a mondat nagyon megragadott, úgy gondoltam, akkor biztosan én is meg tudom csinálni. A fonott csipke Egyiptomból ered, Kr. e. 2000-ből származó sírokból ásatások során került elő, mintegy 3000 éve került át Európába, a népvándorlásoknak köszönhetőn egészen a skandináv országokig, majd az iparosodás után kihalt. Legtovább Kórógyon, Szentlászlón, Harasztin, Rétfalun maradt meg. A mai magyar nyelvterületeken fonott csipkének hívják, Magyarországtól felfelé pedig sprang technikának. Én ebből az elnevezésből indultam ki, és nagyon nagy utat bejártam, mire eljutottam odáig, hogy autodidakta módon megtanultam a csipkét fonni, nem létezett ugyanis magyar nyelvű leírás.


A díjazott munka: hagyományos főkötő és tüllkendő…

* Ellátogatott Kórógyra és környékére felkutatni?

— Az előadáson nem hangzott el, hogy hol maradt fenn legtovább a technika, így a szakirodalomban mindenfelé kutakodtam a sprang technika után. Én soha nem használtam elektronikus eszközöket, számítógépet vagy okostelefont, 2000-ben sem, és ma sem, tehát „gyalogosan” kutattam, leveleztem, kértem időpontot. Amikor megtudtam, hogy a történelmi Magyarország területén az említett négy településen gyűjtötte be a XX. század elején Garay Ákos magyarországi festő, etnográfus a fennmaradt tizenegy főkötőt, a férjem vitt el autóval. Sajnos már nem találtunk adatközlőt, sőt, azt sem értették, mit is keresek…

* Hogyan tudott továbblépni?

— A budapesti múzeumban megnézhettem az említett főkötőket, megszámoltam, hány sorból készültek, tanulmányozhattam, hogyan vethették fel őket. Annyit lehetett tudni, hogy egy állókereten fonva készültek. Én egy szék lábára vetettem fel a fonalakat, így próbálkoztam hónapokon át, majd később egy szúnyogháló nélküli ablakkeretet használtam, ott már kezdett összeállni a dolog, ám sok kis lyuk, hiba volt benne, ez sejtette meg velem, hogyan kell kialakítani a csipkemotívumot. Végül egy nemesmiliticsi ismerősünk készítette el számomra az általam megálmodott keretet. Rengeteg gyakorlás után valahogy rájöttem a titkára — a csipke tanított meg engem fonni, ő az én tanítómesterem.

* Nemcsak megfejtette a technika titkát, hanem le is írta.

— A főkötő 8 cm-ében 180 szál van elöl, és ugyanennyiből készül a hátsó fele, ezeket a szálakat el kell dolgozni, aztán a két részt összevarrni. Lehetetlenség leírni a 180 szál útját, próbáltam összeragasztott újságszélekre, átláthatatlan volt. Amikor sikerült néhány motívumot megismételni, mire legközelebb odajutottam, hogy ezzel foglalkozhatok (nagy kertünk, veteményesünk van), elfelejtettem. Egyszerűen nem lehet kinézni, visszaolvasni, számolni. Akkor jutottam el odáig, hogy elkészítettem egy motívum leírását, így ezt most már annyiszor ismétlem, ahányszor akarom. Huszon-egynéhány motívumot jegyeztem így le. Ezek a csipkeminták úgy készültek, hogy próbáltam az eredetit utánozni, ám mivel nem számolható le, így újabbnál újabb motívumok keletkeztek. Ez lesz a jövőben a nagy kérdés: ez szlavóniai vagy szabadkai csipke?


…avagy szlavóniai-szerémségi fonott csipke újragondolva: boleró és öv

* Nem először díjazzák a fonott csipkéit.

— 2015-ben ezüstoklevelet kaptam az Országos Népművészeti Kiállításon. A most online megnyílt tárlatnak is volt egy előválogatója, Magyarországon hét megyében gyűjtötték be az anyagot, a zsűri onnan juttatta tovább az arra érdemes munkákat, ezekből díjazták a legkiválóbbakat. Arra ösztönöznek bennünket, hogy ne varrogassuk rakásra a régi szerkesztésű dolgokat, hanem bontsuk fel a mintát, és próbáljuk felismerhető módon mai viseleten, lakástextileken, azaz modern formában kivitelezni. Így járt a főkötő is: egy vastagabb fonalból készítettem egy övet meg egy bolerót. Viszont a hagyományos fonott csipkét és tüllkendőt is bemutattam egy babafejen, hiszen nagyon kevesen tudják, hogyan festhetett egykoron, csak néhány soros leírásokból — Penavin Olga egyik könyvében is olvashatunk róla. Ami a történetét illeti, az új asszony az esküvője utántól az első gyerek születéséig hímzett tüllkendőt hordott azért, hogy látsszon, milyen főkötői vannak, melyeket a kontyán viselt, és az anyóstól kapott. Télen-nyáron tüllkendőben járt, amíg az első gyermeke meg nem született. Én tehát elkészítettem a babafejet a konttyal, a kis főkötővel vagy kontykötővel, valamint a tüllkendővel, amint az az 1800-as években szokás volt. A boleró és az öv pedig azt mutatja, hogy a fonott csipke mai viseletre is alkalmas, akár táskabetétként, párnadíszként is. Nagyon sokféle felhasználási módja létezhet, bár készítése nagyon kötött. Engem hímzőként ismertek el, a csipkét sokáig nem ismerték, nem zsűrizték, számtalan esetben a csipkemunkáimra is hímzés kategóriában kaptam díjat. Most megkaptam a legmagasabb elismerést. Nagyon váratlanul ért, mert amikor reménykedtem benne, elmaradt. Az online kiállítás megnyitása előtt egy órával értesültem róla, örülök neki, hiszen huszonegyedik éve készítem a munkáimat, sőt gyerekeknek is tanítom a technikát, nekik is vannak zsűrizett darabjaik. Néhányan megtanulták tőlem, tehát lesz kire hagyjam ezt a fajta elkészítési módot.

Honlapunkon megtekinthetik Sebők Valéria díjnyertes és más csodálatos alkotásait, az elonepmuveszet.hagyomanyokhaza.hu oldalon pedig bebarangolhatják a kiállítást.

Sebők Valéria felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..