home 2024. március 19., József napja
Online előfizetés
A csantavéri lánglovagok
Kartali Róbert
2022.06.14.
LXXVII. évf. 23. szám
A csantavéri lánglovagok

Csantavéren megkezdődött az önkéntes tűzoltók kiképzése, annak érdekében, hogy a 127 éves egyesület operatív egysége megfeleljen az önkéntes tűzoltókról szóló törvény legmagasabb, első kategóriájának. Az egyesület életébe Orovitz Tibor alelnök, Juhász Vilmos tűzvédelmi szakember, az egyesület tagja, valamint Angyal Tibor nyújtott betekintést a Hét Nap olvasóinak.

Csantavéren 1895-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, és azóta megszakítás nélkül működik. A csaknem 130 év alatt számos nehézség adódott, ennek ellenére folyamatosan működött az operatív egység. Jelen pillanatban három tűzoltó-, egy vízszállító tartály- és két rohamkocsi segíti a tevékenységüket, mindhárom jármű üzemképes. Jelenleg 58-an vannak az egyesületben, az operatív egységet 27 fő alkotja.

Szerbiában 2018-ban lépett hatályba az önkéntes tűzoltókról szóló törvény, melynek értelmében három kategóriába osztották be az egyesületeket: elsőbe, másodikba és harmadikba. Az első a legmagasabb szint, a csantavéri egyesület ezt célozta meg. Minden feltételnek megfelel, de eddig a koronavírus miatt elmaradt a kötelező képzés, mely most indult a 20 fős csapat számára. Az önkéntes tűzoltók oktatása négy héten át tart, majd vizsgáznak. Ezután a Csantavéri Önkéntes Tűzoltó Egyesület a legújabb törvény szerint is bír majd azzal a felhatalmazással, hogy nemcsak a külső, hanem az épületen belüli tüzeket is olthatja.


Angyal Tibor, Orovitz Tibor és Juhász Vilmos

— A képzésre már korábban átadtuk a kérvényt a Szerbiai Tűzoltó Szövetségbe, onnan utalták át a belügyminisztériumba, de csak most kerültünk sorra. Az oktatás végeztével a helyi tűzoltó egyesület az új törvények szerint is megkapja az első kategóriát. A törvény egyúttal a technikai eszközök, valamint a védőruhák és a védőfelszerelés vonatkozásában is rendelkezik, a belügyminisztérium már át is nézte az épületet meg a technikai eszközöket, és minden megfelelt az előírásoknak. A szabályzat szerint mindenünk megvan. Az egészségi állapotunk is megfelelő, erre is köteleznek bennünket, az orvosi vizsgára ötvenöt éves korig háromévente, ötvenöt éven felül pedig évente kell mennie egy tűzoltónak hatvanöt éves koráig, ez a felső korhatár — mondta Juhász Vilmos.

A törvény előírja, hogy minimum 18 főnek kell alkotnia az operatív egységet. A tűzoltók felszerelése nem olcsó, egy védőruha ára 7-800, a csizmáé pedig további 300 euró. Egy tűzoltót tetőtől talpig felöltöztetni a megfelelő védőöltözetbe megközelítőleg 2000 euróba kerül. Az önkéntes tűzoltók védőruházata egyébként pontosan olyan, mint a hivatásosoké. Ezek beszerzését a helyi közösség és a helyi vállalkozók is támogatták — hallottuk a tűzoltóktól.

— Kapunk támogatást az önkormányzattól, mely jelen pillanatban fedezi a működésünket. Nem kis összeg ezt az épületet felfűteni, de az állandó készültség miatt ez elengedhetetlen. Már sokan feltették a kérdést, hogy minek fűtjük az épületet, ha nincs bent senki, megfeledkezve arról, hogy a három tűzoltóautó tele van 12-13 000 liter vízzel. Ezek a kocsik a kemény fagyok idején is indulásra készek. További költség az üzemanyag, a tűzoltóautók bejegyzése, azok karbantartása, a fűtés, a villany, a telefon, az internet. Ezeket az alapköltségeket fedezi az önkormányzat. A saját épületünkért viszont bérletet kell fizetnünk a városnak, 13 100 dinárt. Ez tíz évvel ezelőtt kezdődött 6000 dinárral, majd havi 1500 dinárra csökkent, aztán 4000 lett, és most 13 000. Ez szúrja az ember szemét, mert mégiscsak a saját épületünkről beszélünk. Az éves támogatásból így 160 000-et vissza kell fizetni. A helyi tűzoltólaktanyát egyébként a falu még 1978-ban építette, a gond akkor keletkezett, amikor törvényes előírás lett, hogy az egyesületeknek nem lehet vagyonuk. Ezek után kaptuk a nagy adókat, és halmozódtak az adósságok. Az volt a megoldás, hogy a város átvette az épületet, így többé nem lettünk adókötelesek, de lett helyette bérleti díj.

Elhangzott, hogy az idén a vajdasági önkéntes tűzoltó egyesületek munkáját a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság is támogatta, ennek keretében a csantavéri egyesület is sikeresen pályázott. 300 000 dinár jutott védőfelszerelés beszerzésére, ezt az összeget tíz komplett könnyű bevetési ruha megvásárlására fordították.    

Adódik a kérdés: mi történik, ha tűz van Csantavéren, hova fut be a riasztás — a szabadkai központba vagy ide? A tűzoltók szerint valamikor a helyi tűzoltólaktanyában létezett egy lakás, ahol ingyen élt egy gondnok, cserébe ügyelnie kellett a telefonra. De a kommunikációs eszközök fejlődésével már nincs szükség gondnokra. A szabadkai központi szám 193, viszont a csantavériek általában a helyi 782-391-es vezetékes számot hívják. Ha mégis a 193-at, akkor a szabadkai hivatásosok rögtön értesítik a csantavéri önkénteseket. A vezetékes szám pedig át van irányítva az ügyeletes mobiljára, aki baj esetén SMS segítségével aktiválja a szirénát, mely a bajtársakat riasztja. Újabban egy applikációt is használnak, ezzel is riasztják az operatív egység tagjait, hogy tűz van. Ugyanakkor a szabadkai hivatásos tűzoltókat is értesítik, hogy ha kell, küldjenek segítséget.

Az önkéntes tűzoltók elmondása szerint Csantavéren eddig többnyire ház-, tető-, plafon- vagy kéménytüzet kellett oltani, de volt már rá példa, hogy egy nagyobb vállalatnál is tűz ütött ki. Emellett a helyi lánglovagokat Szabadkára is segítségül hívják, például a központban lévő szállodánál és az orosz bevásárlóközpontnál is oltottak, illetve a legutóbbi szeméttelepi tűznél is ott voltak.

A beszélgetés során néhány nagyobb tűzre is visszaemlékeztek. Volt egy olyan januári eset, amikor annyira hideg volt, hogy rájuk fagyott a vizes ruha, de oltás közben a vízpumpa is befagyott. Az a ház annyira leégett, hogy csak a falak maradtak meg. Az idei év kapcsán pedig arról számoltak be, hogy januártól eddig körülbelül húsz helyre riasztották őket. Szabadkára két-háromszor, a faluban volt egy-két kéménytűz, és néhány alkalommal az avar is lángra kapott. Hangsúlyozták, szigorúan tilos avart égetni. Volt, aki felgyújtotta a nádast, ilyenkor a rendőrséget is értesítik.

Mint mondták, ritkán kérnek segítséget a hivatásosoktól, önállóan oltják a tüzet, majd be is jelentik, hiszen minden tüzet be kell vinni a belügyminisztérium rendszerébe. A tűz eloltása után, legyen az éjszaka vagy nappal, a folyamatos készenléti kötelezettség miatt a kocsikat rögtön feltöltik vízzel és üzemanyaggal. A tűzoltóautókat mindig tisztán tartják, és ritkán, csak a nagy fagyok esetén fordul elő, hogy a bevetés után nem mossák le. Ilyenkor másnap, de legkésőbb a hétvégén pótolják ezt a mulasztást, hiszen minden szombaton tartanak munkaakciót. Bejönnek, beindítják a kamionokat, ellenőrzik a felszerelést. Mint mondták, mindig van mit csinálni.

Fényképezte: Kartali Róbert

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..