home 2023. február 06., Dóra napja
A cimbalom és a népművészet ezer arca
Szilágyi Edit
2022.11.25.
A cimbalom és a népművészet ezer arca

Tizenkilencedik alkalommal szervezték meg a hétvégén a Ricsaj Népművészeti Találkozót, melynek az idén is az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör adott otthont.

Az esemény első napján A cimbalom ezer arca címmel Allaga Géza-emlékestre várták a közönséget. Az est fellépője Balogh Kálmán Prima Primissima és Magyar Örökség díjas cimbalomművész és Farkas Rózsa cimbalomművész volt.


A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör és a Pannon RTV felvételei

Allaga Géza gordonkaművész, cimbalomtanár, zeneszerző, a magyar cimbalomoktatás atyja Óbecsén született 1841-ben. 1857-ben a bécsi konzervatóriumon tanult. Nevéhez fűződik A szerelmes kántor című első magyar operettje, melynek dalai országszerte elterjedtek. 1880-tól a cimbalom került érdeklődése középpontjába, javítását is vállalta, cimbalomiskolát írt két részben, több zeneművet a haladók számára, 1890-től szerkesztette a Cimbalom Családi Körben című havilapot. Blaha Lujza állandó cimbalomkísérője volt.

A cimbalmot a XVII—XVIII. században Nyugat–Európában divatos női, sőt templomi hangszerként emlegették. Erkel Ferenc 1861-ben bemutatott Bánk bánjában kiemelkedő szerepet kapott, amivel Magyarországon új fejezet nyílt a cimbalom klasszikus zenei használatában. A XX. században Sztravinszkij, Debussy, Kodály, Bartók járult hozzá műveivel a hangszer népszerűvé válásához.

A cimbalom 2016-ban lett hivatalosan is hungarikum, és manapság reneszánszát éli, már nemcsak a cigány- és a népi zenekarok zenéjének fontos része, hanem a klasszikus zenében, a jazzben, a világzenében is megjelenik.

Az óbecseiek ezt a csodálatos hangszert hallhatták Balogh Kálmán és Farkas Rózsa cimbalomművészek előadásában, akik elvarázsolták a közönséget. Fellépésüket szűnni nem akaró tapssal jutalmazták. Ahogyan a művész fogalmazott, számára fontos a cimbalom műfaji határainak bővítése, és a kiindulópont a szívéhez közel álló népies dallamvilág marad. Farkas Rózsa tízévesen kezdett zongorázni, és később áttért a cimbalomra. Pályája során a 100 Tagú Cigányzenekar szólistája is volt. A klasszikus szólókoncertek mellett szimfonikus zenekarok szólistájaként is játszott. Kettőjük zenéje egybefonódott, a hangok átjárták a színházterem falait, és hazakísérték a hallgatóságot.

Másnap a nem versenyjellegű rendezvény gyermekegyütteseknek, énekcsoportoknak, szólistáknak egyaránt alkalmat teremtett a fellépésre, valamint a jelenlévőknek szórakozási, barátkozási és egyúttal tanulási lehetőséget is adott. Az egész napos program során a legkisebbek népi gyermekjátékokat, néptáncot, népdalokat tanulhattak, és részesei lehettek a népi kézművesmesterségek bemutatásának. A találkozó része volt a kirakodóvásár, melynek során a látogatók megtekinthették a vajdasági kézművesmesterek termékeit.

Ugyanekkor mutatkozott be az ötéves Csermely zenekar is. A fiatalokból álló csapat a helyi Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör oszlopos tagjaiból tevődik össze, akik hegedűn és zongorán játszanak. Koncertjükön ízelítőt adtak az elmúlt fél évtized muzsikáiból. A remek zenei élményt táncos szólisták fellépése tette teljessé.

A gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesek gáláján fellépett a Csibész táncegyüttes, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör alsós néptánccsoportja. A magyarországi Somogy megyéből, Szennáról érkezett a Zselic Művészeti Iskola Dönöge és Csiperke csoportja. A Futkáncok a Hűcs ki, disznó című produkciójukkal mutatkoztak be. A közönség tapssal köszöntötte a Szikra táncegyüttest, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ felsős tánccsoportját, mely jászsági táncokat mutatott be. A Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ legnépesebb táncegyüttese a Hadik című műsorát hozta el. A zentai Parázs táncegyüttes perzselő tánca nem hagyta hidegen az egybegyűlteket. Bukovinai táncokat adott elő a Tűzrevaló táncegyüttes. Az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Csicsóka táncegyüttesének tagjai alsós és felsős gyermekek. Állandó résztvevői és díjazottjai a Kőketáncnak, az idén kiemelt arany oklevelet kaptak előadásukért. Emellett a helyi kultúrkör Kisbekecs táncegyüttese sem maradhatott ki a programból.

Az idei Ricsaj Népművészeti Találkozót szervezőként a Forrás Magyar Népművészeti és Kulturális Oktató Központ jegyezte, a támogatásért köszönet illette a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkört, a Hagyományok Háza hálózatát, a Nemzeti Kulturális Alapot, a Magyar Nemzeti Tanácsot, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárságot, Óbecse Önkormányzatát, valamint az óbecsei Lux nyomdát.

A két csodálatos nap ígérettel fejeződött be: jövőre ismét találkozunk a XX. Ricsajon. Úgy legyen!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..