ÍTÉLET SZÜLETETT. Tizennégy évvel ezelőtt Bosznia-Hercegovina a hágai nemzetközi bíróság előtt pert indított az akkori Jugoszlávia ellen azzal a váddal, hogy az a boszniai háború idején genocídiumot követett el. A beadvány ügyében Hágában a bíróság a múlt hétfőn, február 26-án hirdetett ítéletet. Az ítélet értelmében az utódállam Szerbia nem marasztalható el a boszniai népirtásáért - Szerbia tehát menetsül a kollektív bűnösség felelőssége alól, s nem kell háborús kártérítést fizetnie. Ugyanakkor az ítélet kimondja: Boszniában történt genocídium, amelyért az elkövetőknek kell felelniük, Szerbiát pedig amiatt terheli felelősség, hogy nem tett meg mindent a népirtás megakadályozása és a srebrenicai mészárlásért felelős személyek megbüntetése érdekében. A hágai hír nyomán Boris Tadić, Szerbia elnöke felszólította a parlamentet: a lehető legrövidebb időn belül fogadjon el egy olyan nyilatkozatot, amelyben egyértelműen elítéli a srebrenicai népirtást. Szerinte a nyilatkozat nemcsak gesztusértékű lenne, de azt a szándékot is tükrözné, hogy Szerbia komoly állam, mely kész a hágai törvényszékkel való azonnali együttműködésre. Belgád megkönnyebbült, hatalmas kő esett le a szívéről, ám a deklaráció ügyében a parlament lapzártáig (hétfő) nem ült össze. A radikálisok és a szocialisták hallani sem akarnak semmiféle bocsánatkérésről, s azt mondják: támogatni csak egy olyan nyilatkozatot tudnak, mely elítél minden háborús bűncselekményt az egykori Jugoszlávia területén.
Szarajevó csalódással, mélységes elkeseredéssel fogadta a hágai döntést: a boszniai fővárosban több ezres tömeg tiltakozott a Szerbiát felmentő ítélet miatt. Ezen a tüntetésen a Srebrenicai és Žepai Anyák nevű egyesület bejelentette: követelni fogja a boszniai Szerb Köztársaság fölszámolását, amely népirtással keletkezett. Az egyesület szerint ,,A hágai bíróság megerősítette, hogy a szerb entitás vérontással és a gyűlölettel eszközölt ki magának köztársaságot, egy ilyen tákolmány pedig nem maradhat fenn, mert a jövőben is csak káros hatással lesz a boszniai etnikai viszonyokra. Nyilatkozatot adott ki viszont Banja Luka: ,,A boszniai Szerb Köztársaság a legmélyebb sajnálatát fejezte ki a legutóbbi boszniai háborúban a nem szerb nemzetiségű lakosság ellen elkövetett bűntettekért, és elítéli mindazokat, akik részt vettek ezek elkövetésében - olvasható a boszniai szerb entitás kormányának közleményében. A nyilvános bocsánatkérésre két nappal azután került sor, hogy a hágai ENSZ-bíróság népirtásnak minősítette az 1995-ös srebrenicai mészárlást, melynek nyolcezer muzulmán esett áldozatául. A bocsánatkérés kapcsán Milorad Dodik miniszterelnök a megbékélés és a kölcsönös bizalom építésének fontosságát hangsúlyozta, a srebrenicai mészárlás fő vádlottjait, a hágai törvényszék által körözött Radovan Karadžićot és Ratko Mladićot pedig felszólította, hogy ,,az egész szerbség érdekében adják föl magukat.
KOMMENTÁROK. A hágai perben Szerbia azzal védekezett, hogy az ENSZ által alapított bíróság nem illetékes ítélkezni Jugoszlávia utódállamának ügyében, mert a per által említett időszakban Kis-Jugoszlávia nem volt tagja az ENSZ-nek. Ljubomir Živkov a B92-n (Retrovizor) ezt úgy kommentálta: ez olyan, mintha a gyilkosság vádjával bíróság elé állított személy azzal védekezne, hogy a tett elkövetésének időpontjában nem volt érvényes személyazonossági igazolványa. Kormolyra fordítva a szót: dr. Várady Tibor, a nemzetközi jog tekintélyes szakembere kijelentette, hogy az ítélet kapcsán nem ünnepelni kellene, hanem elgondolkodni. Azzal kapcsolatban, hogy a bíróság szerint Szerbia nem tartozik anyagi kártérítéssel - Bosznia legmagasabb követelése 300 milliárd, aztán 100 milliárd dollár volt! - dr. Várady azt mondja: ,,Ez több generáció jövőjét meghatározó (vagy megvonó) összeg. Egy ilyen kártérítést - ha megítélik - Szerbia valamennyi polgára fizette volna (tehát a vajdasági magyarok is), és Bosznia valamennyi polgára kapta volna (tehát a boszniai szerbek is).
TÜNTETÉS BELGRÁDBAN. Szarajevóban a boszniai háború túlélői és a háborús áldozatok családtagjai tiltakoztak a hágai bíróság döntése ellen. Belgrádban, az Egyesült Államok nagykövetsége előtt kosovói szerbek tüntettek Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott Kosovo-tervezete ellen. Az Észak-kosovói Szerb Nemzeti Tanács szervezte tüntetésre 80 autóbusznyi ember érkezett a fővárosba, s a negyvenezresre becsült tömeg megmozdulását támogatásáról biztosította az SZRP, az SZSZP, Koštunica SZDP-je és a Velimir Ilić vezette Új Szerbia.
EGERESI BUDAPESTEN. Budapesten az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin fogadta Egeresi Sándort, a vajdasági parlament alelnökét. A megbeszélés témája az Ifjúsági Toleranciatábor megszervezése volt, melyet a Vajdaságban, Topolyán terveznek megrendezni, s arra a Duna menti országok fiataljait is meghívják. Szili Katalin az aktuális politikai kérdések felől is érdeklődött: arról, hogy mikorra várható az új szerbiai kormány megalakulása és a szerbiai parlament új elnökének a megválasztása. A magyar Országgyűlés elnöke ugyanis mielőbb szeretne az új házelnökkel találkozni a két ország együttműködésének a fejlesztése érdekében. Egyébként szombaton Topolyán tartották meg a Mennyit tudunk egymásról? elnevezésű első regionális vetélkedőt, melyen a középiskolások mérték össze tudásukat. A Vajdaság kulturális sokszínűségének bemutatását célzó és a toleranciát terjesztő projektumot a Tartományi Végrehajtó Tanács két évvel ezelőtt indította el, az akció keretében zajló szombati topolyai vetélkedőt Egeresi Sándor nyitotta meg.
A NEGYVENEDIK NAPON. Pénteken, a január 21-ei szerbiai választásokat követő negyvenedik (!) napon ült először tárgyalóasztalhoz a Demokrata Párt és a Szerbiai Demokrata Párt a kormányalakítás kérdésében. A kormányalakítási tárgyalások megkezdése inkább a közvélemény megnyugtatását szolgálják, mintsem a komoly elhatározást a kormány mihamarabbi megalakítására - véli Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője, a VSZL-lel alkotott vajdasági frakció tagja. A képviselő a múlt héten Szabadkán megtartott sajtótájékoztatón úgy értékelte: a demokratikus tömb szégyene, hogy a parlament első ülésén a Milošević család leghűségesebb embere, Borka Vučić elnökölt. A demokratikus tömb szégyene, amely a választások után bő egy hónappal sem volt képes megkezdeni a kormányalakítási tárgyalásokat. Az pedig egyenesen felháborító, hogy Milošević bankárja, Borka Vučić nemrég a szerbiai képviselőház épületében tényleges parlamenti elnökként polgárokat fogadott.
Nos, pénteken a DP és az SZDP-ÚSZ képviselői megállapodtak abban az öt alapelvben, amelyen az új kormány munkájának alapulnia kell. Megállapodtak továbbá abban, hogy folytatják a tárgyalásokat. Magyarán: nesze semmi, fogd meg jól!
REAGÁLÁSOK DR. NYERS JÓZSEF MENESZTÉSE MIATT. Nagy sajtóvisszhangja van a szabadkai Műszaki Főiskolán történteknek. Mint ismeretes: a tartomány eltávolította tisztségéből dr. Nyers József megbízott igazgatót, és a székébe egy másik megbízott igazgatót nevezett ki dr. Takács Márta személyében. Több civil szervezet reagált az esetre, köztük az újvidéki székhelyű VMPE elnöke, Nagy Margit is: ,,A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete sérelmesnek tartja dr. Nyers Józsefnek a szabadkai Műszaki Főiskola megbízott igazgatói tisztségéből politikai okok miatt való eltávolítását. A politikai döntés tényét maga az oktatási főtitkár is megerősítette. Dr. Jeges Zoltán oktatási titkár nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a felmentést nem a VMSZ kezdeményezte, hanem koalíciós döntés volt. Fölmerül a kérdés, hogy milyen magyar párt az, amely ahelyett, hogy megvédené, egyetért az egyik legkiválóbb magyar professzor menesztésével... A dr. Nyers Józseffel történtekhez hasonló módon bántak el dr. Ódry Péterrel is... Ha a Tartományi Végrehajtó Tanács leváltja az iskolaszéket, és nem tartozik magyarázattal, akkor nem kell iskolaszék, nincs szükség pályázatra, nyíltan ki kell mondani, hogy diktatúra van, a vezetőket kinevezik, és ha nem jó pártkatonák, leváltják. Az oktatásban elért eredmények nem lényegesek, egyetemi autonómia pedig nem létezik. Irány Európa, Hantz Péter nyomában, aki - miután politikai okokból eltávolították a kolozsvári egyetemről - külföldi egyetemen dolgozik - olvasható a közleményben.