A bánáti települések krónikásai

A bánáti települések krónikásai

Jó gyakorlatnak, már-már hagyománynak számít, hogy időnként találkoznak a Bánátban megjelenő helyi, magyar, illetve kétnyelvű lapok szerkesztői, munkatársai. Ezt a kezdeményezést folytatta a hétvégén a Hét Nap Bánáti Újság melléklete a Csóka Művelődési és Oktatási Központ támogatásával, mely kiváló házigazdának bizonyult.

A csókai könyvtárban meghirdetett összejövetelen sajnos a vártnál kevesebben jelentek meg, de az egybegyűltek örültek a lehetőségnek, a beszélgetésnek. Alkalom ez arra — mondták, hogy bátorítsák, kitartásra biztassák egymást, a problémák sorolása mellett jó ötletekről is halljanak, megvitassák az együttműködés lehetőségét. A rendezvényről távol maradtak a Tordai Újság, az Ittabéi Újság és a Kisoroszi Hírmondó képviselői, míg Csókán és Székelykevén ideiglenesen szünetel a helyi lap megjelentetése. Dicséretesnek számít, hogy Bánátban egy-két hírportál, például a muzslyai és a lukácsfalvai, szintén feladatának tekinti olvasói tájékoztatását, de a Nagybecskereki Egyházmegyei Sajtóiroda munkatársai is nagy odaadással gondozzák a honlapjukat. Sőt, az utóbbi időben a közkedvelt közösségi oldalak is hozzájárulnak az információk áramoltatásához, feltöltött híreik, fotóik nem egy esetben forrásként szolgálnak a helyi tájékoztatási eszközöknek.
Tóth Lívia, a Bánáti Újság szerkesztője bevezetőjében összegezte, melyek azok a bánáti rádiók, televíziók és lapok, amelyek magyarul vagy magyar nyelven is megjelennek, műsort közvetítenek. A felsorolásból kitűnt, az egyébként sem rózsás helyzet az utóbbi időben nem javult, inkább romlott. Ezt a felszólalók is megerősítették.
Kormányos László, a Csóka Művelődési és Oktatási Központ igazgatója alátámasztotta, hogy a kétnyelvű Csókai Krónika már hónapok óta nem jut el az olvasókhoz. A község lakosságától még egy kis türelmi időt kért, ugyanis folyamatban van a lap tartalmi és műszaki újragondolása.
Kónya-Kovács Otília, aki nemcsak a Bánáti Újságnak, hanem a Muzslyai Újságnak is a munkatársa, hanem a falu honlapján is dolgozik, nem szolgálhatott igazán jó hírekkel. A Muzslyai Újság, amely decemberben ünnepli fennállásának a 15. évfordulóját, a korábbi havi rendszeresség helyett 2-3 havonta kerül ki a nyomdából, pontosabban akkor, ha támogatásból, pályázatból sikerül rávalót találni. A település honlapja négy évvel ezelőtt indult, ketten készítik, teljesen díjmentesen. Arra a megjegyzésre, hogy mostanában ritkábban frissítik, Otília elmondta, talán várható némi változás, minthogy volt két nyertes pályázatuk.
A nagybecskereki, magántulajdonban lévő Zrenjanin hetilap egy, de inkább fél oldalt szán a magyar lakosság anyanyelvű tájékoztatására. Jenovay Lajos tiszteletdíjasan végzi ezt a munkát. A szerkesztéspolitika értelmében egész Közép-Bánátot fednie kellene, de mivel erre nincs lehetősége, inkább a helyi eseményekre helyezi a hangsúlyt.
A Csernyei Újság a Csernyeiek Klubjának alapításában és kiadásában 1996 óta jelenik meg. Kezdetben 8-10 munkatársa volt, mostanra azonban a számuk 2-3-ra apadt. A nyolcszáz kinyomtatott példányt ingyenesen kapják meg a háztartások, de szerkesztői gondoskodnak arról is, hogy a nagyvilágba elszármazott magyarcsernyeiekhez is eljusson, honfitársaik ugyanis szomjazzák az itthoni híreket. Nagy Erzsébet, Deák Lídia és Halász György kitért arra is, hogy az évi négy megjelenés háromra csökkent, általában húsvétra, falunapra és karácsonyra sikerül újsággal kedveskedni a kis falu polgárainak.
A nagy múltú, 37 éve létező kétnyelvű Törökkanizsai Újságról sem mondhatjuk már el, hogy kéthetente vehetik kezükbe a községben élők, inkább csak havonta. A helyi Tájékoztatási Közvállalat a nyomtatott lap helyett az internetes változatot fontolgatja, ami Magyar Szuzanna újságíró szerint nem jó ötlet, hiszen az olvasóik többsége az idősebb korosztályból kerül ki. 
Martinek Imre, a Hét Nap dél-bánáti munkatársa a régióban formálódó tudósítóhálózatról számolt be, amire elsősorban azért volt szükség, mert fizikailag képtelen egyik nap Versecre, másnap Székelykevére, aztán esetleg az északi peremre eljutni. Ebben nagy segítségére van a világháló, de számolni kell azzal is, hogy Ürményháza, Székelykeve és Torontálvásárhely kivételével az egész térségben nincs magyar nyelvű oktatás, esetleg csak anyanyelvápolás.
Hogy miért népszerűek a helyi lapok? Erre a kérdésre a jelen lévő bánáti krónikások pontosan tudták a választ: mindenki szeret a saját környezetéről olvasni, magát, szomszédját vagy az ismerőseit látni az újságban. A kistérségi médiát viszont az anyagiakon kívül az utánpótlás hiánya is fojtogatja. Ezt a gondot, egyre fogyatkozó falvaink láttán, nehéz lesz orvosolni. Az újságírás iránt érdeklődő fiatalokat továbbra is várja a Bánáti Újság nyári újságíró-iskolája, melyet évről évre Tiszaszentmiklóson, a helybeli magyar kultúrkör szervezésében tartanak meg. A találkozón felmerült az az ötlet is, hogy a Bánátban megjelenő lapok munkatársainak gyakrabban, évente akár többször is szervezzenek egy-két napos tréninget, továbbképzést. Az elképzelés merésznek tűnhet, de érdemes megfontolni, hiszen közös pályázatokkal akár meg is lehetne valósítani. 
 

Címkék: Bánát, krónikás
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A bánáti települések krónikásai
Heti Interjúnk
  • MIHÓK Anikó
  • 2012.10.31.
  • LXVII. évfolyam 44. szám
A bánáti települések krónikásai
Bánáti Újság
  • B. S.
  • 2012.10.24.
  • LXVII. évfolyam 43. szám
Facebook

Támogatóink