A bábozás öröme

A bábozás öröme

A bábozással járó szórakozásra, mókára és kacagásra hívták a hétvégén az érdeklődőket a zentai Hófehérke Óvodába, a Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete ugyanis bábfesztivált szervezett. Sorrendben a tizenötödiket. És a dátum sem véletlen, hiszen a Nemzetközi Bábművész Szövetség kezdeményezésére 2003 óta március 21-e a bábszínház világnapja is.

A fesztivál előzménye immár hagyományosan ezúttal is az a téli bábkurzus volt, amelyet januárban tartottak meg Kishegyesen. Az akkreditált képzésre a saját bábjaikkal és az előkészületben levő vagy tervezett előadásuk ötletével érkeznek az óvodapedagógusok, hogy szakemberek segítségével fejlesszék a mindennapi oktatásban is hasznosítható tudásukat.

Szőke Anna, a Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének elnöke elmondta, ez a tevékenység 1996-ban kezdődött.

— Emlékszem, az első bábkurzuson A brémai muzsikusok című történetet dolgoztuk fel. Sokfelől jöttek az óvónők, mert a bábozás, a bábszínház alkalmazása az óvodapedagógiában újnak számított. Az előadó Tóth Irén nagybecskereki bábművész volt. Szinte elvarázsolta a jelenlevőket, hiszen a cselekmény megjelenítéséhez különféle eszközöket, seprőt, partvist és hasonlókat használt. Mi annak idején csak a kesztyűs bábok alkalmazását tanultuk, ő viszont megmutatta, mi mindenből lehet bábot készíteni. Megemlíteném még Szabó Feri bácsit is a szabadkai Gyermekszínházból, aki szintén a tanfolyamok feledhetetlen előadója volt. A képzések azóta is folyamatosak, viszont akadtak olyan évek, amikor a fesztivál elmaradt, ezért tartunk most a tizenötödiknél. Az idén a foglalkozást Gregus Zalán színész, a szabadkai Gyermekszínház művésze vezette, és új színt hozott a munkába. Szorgalmazta például a modern technika alkalmazását, és nagy örömmel fedeztem fel, hogy ezt a tanácsát a ma bemutatkozó csoportok meg is fogadták. Zalán sok ötletet adott a jelenlevőknek, de nem dolgozta ki velük a teljes előadást, inkább rájuk bízta a formába öntését és kivitelezését. Molnár Krekity Olga előadóművész a hangképzés, a kiejtés és a kifejezésmód terén segített, én viszont a nevelői szempontok erősítésére, a néphagyományokra irányítottam a figyelmet. Természetesen nem élhetünk burokban, és nem is várom el, hogy az óvónők csak magyar népmeséket adjanak elő, hiszen tudjuk, hogy a meséink mennyire sokrétűek, összetettek. A bennük szereplő kifejezések sem mindig érthetőek a mai kor gyermekének, de a bábokkal mindezt közelebb hozhatjuk hozzájuk, különösen, ha a kicsiket is sikerül bevonni az előadásba. A bábozás még mindig hézagpótló tevékenységnek számít, mert a főiskolákon a bábjátszás nem szerepel külön tantárgyként, pedig ha okosan és ügyesen használják ezt az eszközt, nagyon fontos szerepe lehet például a visszahúzódó, csendes gyermekek bekapcsolásában a közösségbe. Szerencsére elmondhatom, hogy ma már kiváló bábcsoportjaink vannak, melyek rendszeresen bemutatják az előadásaikat — mesélte Szőke Anna.

A bábfesztiválon hat csoport mutatkozott be, és nem túlzás azt állítani, hogy a kicsinyek szájtátva figyelték a csökönyös kiselefánt, a furcsa kívánsággal előálló királykisasszony vagy éppen a békakirály kalandjait, és maguk is szívesen részt vettek a cselekményben. Válaszoltak a kérdésekre, találgatták, milyen állatokat varázsol eléjük az árnyjáték, vagy csak egy hangos óóóóóó, illetve hűha kiáltással jelezték, tetszik nekik, amit látnak.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Községeink Életéből rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink