A programsorozat részeként a délelőtti órákban lebonyolították a Kosztolányi-talány elnevezésű vetélkedőt, amely az idén a Magyarország—Szerbia IPA határon átnyúló együttműködési program keretében valósult meg. Vajdaságból és Magyarországról összesen harmincöt középiskolás csapat jelentkezett a versenyre.  A részvevőket Lovas Ildikó író, a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa üdvözölte. Mint kifejtette: Kosztolányiban megvolt az a fajta humor, szabadság és újszerűség, ami szemben a Bovaryné vagy Anna Karenina írójával, a Pacsirtát olyan nővé tette, aki vállalta sorsát. Az már a versenyzők feladata, hogy a ma Szabadkájában felfedezzék azokat a nyomokat, amelyek többek között erre a női sorsra is utalnak.

A Kosztolányi-talány harmadik díját a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, a másodikat a szegedi Deák Ferenc Gimnázium, az első díjat szintén a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulói vihették haza. A versenyzők valamennyien könyvjutalomban részesültek.

A délutáni folytatásban kerekasztal-tanácskozást tartottak Sárszegi káprázatok a Pacsirtában címmel. A Kosztolányi Dezső Napok szervezőbizottsága és a Városi Könyvtár nevében Ágoston Pribilla Valéria köszöntötte a közönséget.
A kerekasztal-beszélgetést Pomogáts Béla, a Kosztolányi Dezső Napok tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Elmondása szerint Kosztolányi nagyon jóindulatú, megértő és szeretetteljes ember volt. Erre a megértésre és szeretetre ebben a XXI. századi világban is nagy szükségünk van, ezért (is) fontos, hogy életben tartsuk Kosztolányi emlékét, és az irodalmi érdemein kívül európai szellemiségének, keresztény erkölcsiségének és emberi mivoltának értékeit is felfedezzük.

A tanácskozás részvevői Pomogáts Béla, Hózsa Éva és Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Utasi Csilla egyetemi docens, Heinrich Eisterer műfordító, Marko Čudić irodalomtörténész és műfordító, valamint Thierry Loisel író és műfordító voltak.