Alma, dió, mogyoró, gurábli. Nagyanyáinkat ezek az apró finomságok várták december 6-án a gondosan kitisztított lábbelijükben. Később már a csokimikulás, a déligyümölcsök és sok más édesség is megjelent a meglepetéscsomagokban.
Vidékünkön a szokások változatlanok, a gyerekek az ablakba helyezik a csillogó csizmájukat az ünnep előestéjén, és izgatottan várják a reggelt. Ma már a felnőttek is meglepik egymást egy kis figyelmességgel. De ki a Mikulás?
Szent Miklós
Mürai Szent Miklós feltehetően 270. március 15-én született Kis-Ázsiában, és 343. december 6-án hunyt el. Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje. Sok közösség védőszentként tiszteli. Ilyenek a tengerészek, a kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, a gyermekek, a diákok és a nehéz körülmények között élő emberek, de itt említhetjük az eladósorban lévő lányokat, a zivatarok károsultjait vagy az igazságtalanul elítélt személyeket is. Oroszországban, Görögországban és Szerbiában a pálinkafőzők védelmezője. Érdekesség, hogy a magyarországi Kecskemét városa is Szent Miklóst tiszteli védőszentjeként.
Szent Miklóst számtalan legenda övezi, ezekből a történetekből alakult ki a ma ismert piros ruhás bácsi alakja. Miklós megörökölte a szülei vagyonát, és úgy döntött, ezt az emberek javára fordítja Isten dicsőségére. Igyekezett segíteni a szűkölködőkön. Folyamatosan támogatta a gyermekeket, ezért már életében szentnek tartották az emberek.
Legendák
„Miklós, szülei elhaltával azon kezdett gondolkozni, hogyan tudná roppant vagyonát az emberi dicséret helyett isten dicsőségére fordítani. Volt egy szomszédja, nemes ember, aki szükségre jutván, három szűz leányát utcalánynak adni kényszerült, hogy szégyentelen üzletük jövedelméből élelemhez jussanak. A szentnek tudomására jutott a dolog, és elborzadt a gyalázatos bűn miatt. Egy csomó aranyat rejtett egy kendőbe, és az éj leple alatt, az ablakon keresztül, titokban bedobta a házba, majd ugyanolyan titokban távozott. Reggel fölserkenvén az ember megtalálta az aranyat, és Istennek hálát adva, kiházasította elsőszülött leányát.”
Jacobus de Voragine: Legenda aurea
Az egyik legenda szerint amikor Miklós megajándékozta a legkisebb lányt, az éppen a kéménybe akasztotta a harisnyáját száradni, ebbe esett bele az ajándék. Innen ered a kandallóra akasztott zokni vagy az ablakban elhelyezett kipucolt csizma szokása.
Miklós a tengeri vihart is lecsendesítette, amikor zarándokútra ment Jeruzsálembe. Két, vízbe esett fuldoklót is megmentett, köpenye övével az árbóchoz kötötte őket. Gabonát adományozott a rászorulóknak, megmentett három halálra ítélt katonát, akik már a vesztőhelyen térdepeltek, de sok más egyéb jó cselekedetéről is szólnak feljegyzések.
Mikulás vagy Télapó?
Sokan a Télapó szót a Mikulás szinonimájaként használják. Ez azonban nem helytálló, a Télapó ugyanis nem a keresztény hitvilágban meghonosodott meseszerű figura. Magyarországon a Télapó megnevezés a kommunizmussal hozható összefüggésbe. Szélesebb körben az 1950-es években terjedt el a Télapó-várás szokása. 1949-ben Mikulás-vásárról írt a kommunista párt lapja, a Szabad Nép, egy évvel később már Télapó-ünnepélyről számoltak be, melyet december 5-én rendeztek a magyarországi óvodákban és általános iskolákban. A rendszerváltás után az USA-ból ismert figura terjedt el.
Hogyan nevezik?
Az angolszász nyelvterületeken, az Egyesült Államokban és Kanadában Santa Clausnak, többnyire Santának hívják az ajándékosztó bácsit. Az USA-ban azonban december 6-a helyett karácsony reggelére érkeznek meg a meglepetések, melyek a karácsonyfa alatt várják a gyerekeket. Szerbiában az év végén jön a Fagy Apó (Deda Mraz), aki újévi csomagokkal lepi meg a gyerekeket. Angliában Father Christmas, Spanyolországban, Brazíliában és Peruban Papa Noel, Dániában Sinter Klaas, Finnországban Joulu Pukki, Franciaországban Pere Noel, Hollandiában Kerstman, Japánban Jizo, Kínában Shengdan Laoren, Romániában Mos Nicolae, Marokkóban Black Peter, Norvégiában Julienissen, Olaszországban Befana vagy Babbo Natele, Oroszországban Gyed Moroz, Svédországban pedig Julomten.
Érdekesség, hogy Olaszországban és több spanyol ajkú népnél január 6-án, vízkereszt napján is szokás ajándékozni. Az édességeket a háromkirályok szállítják ki.
A Mikulás és a Coca-Cola
Magyar nyelvterületen a Mikulás elnevezés a Miklós név cseh változatából ered. A XIX. század közepén terjedt el az ajándékozás szokása Szent Miklós napján. A ma ismert Mikulás piros ruhát visel, egy kissé pufók, pirospozsgás arcú és ősz hajú, idősebb férfi. Egyes források szerint ez a forma a Coca-Colának köszönhető. Az üdítőitalokat gyártó cég 1931-ben ilyen figurát alkotott meg, ezzel díszítette a palackokat az ünnepek környékén. Habár már az 1920-as évekből származó gyermekkönyvekben is lehet hasonló rajzokat látni. Az azonban tény, hogy az amerikai cég nagymértékben hozzájárult Santa Claus külsejének kialakításához. Ez terjedt el később az egész világon, így vidékünkön is. Az óvodákban és az iskolákban, valamint egyéb közösségekben Mikulás-váró ünnepségeket is szerveznek, ahol a gyerekek versekkel és dalokkal köszönik meg az ajándékokat a Mikulásnak. Több településen beöltözött Télapó vagy Mikulás szállítja ki az ajándékokat a legkisebbeknek.
A Mikulás segítői
A Mikulást régebben krampusz segítette. Németországban ördöghöz hasonló figurát rajzoltak az ajándékosztó mellé. Amerikában kilenc rénszarvas húzza a szánt, mellyel Santa Claus karácsony éjjel az egész világot beutazza. A lengyeleknél lovak helyettesítik Üstököst, Íjast, Csillagot, Táncost, Pompást, Villámot, Táltost, Ágast és Rudolfot, aki 1935-ben állt be szánhúzónak. A köré kialakított mesék szerint Rudolfot kiskorában kiközösítette a többi rénszarvas, mert piros volt az orra. Magyarországon a két világháború között a Mikulás a mennyben élt, onnan figyelte a gyerekeket, munkáját pedig angyalok, manók és krampuszok segítették. Ma már a gyermekek a Lappföldön élő, rénszarvasokkal közlekedő pirosruhásban hisznek.