A Könyvtáros

A Könyvtáros

Heinermann Péter, az újvidéki Szerb Matica tájékoztató osztályának könyvtárosa érdemelte ki az idén a Szenteleky Kornél Irodalmi Díjat.

Évtizedek óta hihetetlen odaadással és szolgálatkészséggel nyújt értékes segítséget a vajdasági magyar irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, bibliográfiai és sajtótörténeti kutatásokhoz, valamint hagyományos és virtuális tárlatok anyagának a válogatójaként, fordítójaként hozzájárul ahhoz, hogy Vajdaság egyik legtekintélyesebb könyvtára a magyar irodalom témáit magas színvonalon tárja a szerb olvasók elé is. Heinermann Péter egyébként kettős jubileumot is ünnepelhetett az idén a Szerb Matica Könyvtárában.

— Nemcsak meglepett, de büszkeséggel is töltött el a hír, hiszen nem számítottam arra, hogy ekkora megtiszteltetésben lesz részem — válaszolta arra a kérdésre, hogy miként fogadta a rangos elismerést. — Hatalmas dicséretnek élem meg, én ugyanis könyvtáros vagyok, aki végzi a munkáját. Nekem mindig az volt a feladatom és célom, hogy a magyar kultúrát a szerb közönség felé közvetítsem, megláttassam a könyvtárba belépő olvasóval a kiállításokon bemutatott anyagokat, azok kapcsolattörténeti jelentőségét.

* Úgy érted, hogy a könyvtárosok mindig háttérben vannak, és soha nem kerülnek rivaldafénybe? 

— Mi egy nagyon jelentős kísérő tevékenységet folytatunk, melynek során csak időnként irányul ránk a figyelem. A könyvtáros dolga az olvasó kiszolgálása, a tudományos igényeinek a kielégítése. Ezt pedig úgy teszi, hogy a könyvtárba befutó, megvásárolt vagy köteles példányként kapott könyveket, folyóiratokat, időszaki kiadványokat feldolgozza, azokat — most már elektronikus módon — elérhetővé teszi, és az adatbázisból merített információkkal segíti az olvasó munkáját. Az engem ért elismerés valójában a könyvtáros-társadalmunk dicsérete, megtisztelése is. Mindazoké a könyvtárosoké, akik a saját munkahelyükön szorgalmasan ténykednek azon, hogy eleget tegyenek a küldetésüknek.

* Az életrajzában olvastam, hogy 1979 óta, vagyis kerek 40 esztendeje dolgozik a Szerb Matica Könyvtárában. Soha nem gondolt arra, hogy más munkahelyen is kipróbálja magát? 

— 1979. augusztus 29-én kerültem a könyvtárba, és ezzel beteljesedett az álmom, mert mindig könyvtáros szerettem volna lenni. Úgy éreztem, ez az én élethivatásom. Valamikor tiszteletdíjas bemondója voltam az Újvidéki TV-nek, szinkronizáltam is, de igazán, szívvel-lélekkel ezt a munkát szeretem végezni.


Heinermann Péter (Dragan Kurucić felvétele)

* Mely a technikai fejlődésnek köszönhetően nagyon sokat változott a négy évtized alatt. 

— Igen, réges-régen katalóguscédulákra gépeltük a könyvek leírását, ezeket katalógusszekrényekben, fiókokban tároltuk. Nálunk 1990-ben kezdődött el a számítógépes feldolgozás, melyben én is részt vettem, olyannyira, hogy a katalógusokban több mint 6000 könyvleírásom található. A Szerb Matica Könyvtárában mostanában mintegy 4 millió könyv-, illetve folyóiratanyag létezik. Ebből másfél millió kötetnyi könyv sorakozik a polcokon, 2 millión felül van a folyóiratok, újságok, időszaki kiadványok, évkönyvek stb. száma, valamint itt vannak még a különgyűjtemények, melyek közé tartozik például a térképtár, az aprónyomtatványok, a klasszikus lemezek, DVD-k, CD-k, kazetták, kiállítási katalógusok stb. 

* Hogyan mutatná be a feladatainak az alakulását? 

— Elsőként a csereosztályon kaptam munkát, mert szükség volt egy olyan emberre, aki a magyar nyelvterületen irányítaná a könyvtárközi cserét. A fő feladatom az volt, hogy az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára, a debreceni, akkor Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára, a szlavisztikai tanszékek, a Szegedi Tudományegyetem könyvtára és más neves magyarországi könyvtárak, valamint az újvidéki Szerb Matica között bonyolítsam le a kiadványok cseréjét. Úgy érzem, én azzal, hogy a Délvidéken megjelent magyar kiadványok begyűjtését szorgalmaztam, a magyar kultúra embereként is helytálltam. Szívügyemnek tekintettem — és tekintem ma is, habár már nem ez a munkafeladatom —, hogy minden magyar nyelvű vagy vonatkozású publikáció meglegyen az Országos Széchényi Könyvtárban is, és nálunk is. Ha minden egy helyen van, és bekerül a központi adatbázisba, akkor elérhető és kutatható. Ha csak adatunk van róla, de nekünk nincs meg, az nagy kár, mert elvész egy fontos dokumentum, mely egyúttal a kultúránk része is. Szerbiában két nemzeti könyvtár működik, Belgrádban a Szerb Nemzeti Könyvtár (Narodna Biblioteka Srbije) és Vajdaságban a Szerb Matica Könyvtára. Mi egymás felé is küldünk a köteles példányként befutó kiadványokból, meg más nagyobb könyvtáraknak is az országban. A másik nagyon fontos feladatomnak mindig is azt tartottam, hogy a könyvtárban minél több magyar könyvet dolgozzak fel és tegyek ezáltal „láthatóvá”. A ’90-es évek elején az úgynevezett modern könyvek — mindaz, ami 1867 után jelent és jelenik meg — feldolgozását vállaltam, aztán áthelyeztek a régi és ritka könyvek osztályára. Itt jegyezném meg, hogy a legrégebbi magyar könyv, melyet a Szerb Matica Könyvtára őriz, Káldy György Szent Bibliája 1626-ból, melynek a történetét szerb és magyar nyelven is megírtam. 1994-ben kerültem át a tájékoztató osztályra, és azóta is itt dolgozom. 

* Még egy jubileum, hiszen már ennek is 25 éve.

— Nekünk mindig nagy megelégedés, ha magunkat a közösségben hasznosnak tudjuk, a könyvtáros ugyanis kapocs az olvasó és az információ között. Azzal, hogy tájékoztató könyvtáros vagyok, nemcsak a vajdasági magyar, hanem a szerb ajkú közönségnek is a rendelkezésére állok. 

* Miközben egyre inkább terjed az az állítás, hogy a XXI. században nemcsak átalakul, hanem meg is szűnik a könyvtár szerepe, mert senki sem olvas könyvet.

— Sajnálattal kell mondanom, hogy már valóban nem járnak annyian a könyvtárba, mint korábban, aminek az az oka, hogy sok minden elérhető a világhálón. Pedig azt sem szabadna szem elől téveszteni, hogy a hagyományos könyv művészi megformálású — legalábbis annak kellene lennie —, van neki teste, borítója, kötése, illata, vagyis maga a könyv egy művészi alkotás. Emellett arról a korról is üzenetet közvetít, amelyben készült. Egyébként a számítógépnél sokkal jobbak az elektronikus könyvolvasók, de ezeknek a használata nálunk még nem igazán terjedt el. Számos előnyük van, de én nagyon szegényes élménynek tartom, ha mindig ugyanazt a szerkentyűt kell a kezünkben tartani. 

* Nem beszélt még a kiállításokról, pedig ezek is a munkája jelentős részét teszik ki.

— A Szerb Matica Könyvtárában csak a születési évfordulókat jegyzik, a kiállítások sora, melyeknek a létrehozásában én is részt vettem, mindig ezek apropójából készült. Arra törekedtem, hogy elsődlegesen a szerb közönség számára be tudjam mutatni, milyen neves íróink vannak, és feltárjam azokat a kapcsolattörténeti vonatkozásokat, amelyek talán nincsenek a köztudatban. Például 2017-ben, Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából az ő és a neves Arany-fordító, Jovan Jovanović Zmaj kapcsolatát is előtérbe hoztam. A Petőfi Sándorról, Csuka Zoltánról, József Attiláról, Radnóti Miklósról, Herceg Jánosról szóló összeállításoknak is mindig külön vetülete volt a szerb—magyar kapcsolatok, műfordítások bemutatása. 2011-ig nyomtattunk katalógusokat, utána már csak virtuálisan állítottunk ki, számítógépen készítettünk prezentációt, és ezekbe építettük be a kiállítási egységeket. Ezek mindegyike is megtalálható a Szerb Matica Könyvtára honlapján. Végezetül azt is szeretném megemlíteni, hogy a könyvtárosi munkám ugyancsak fontos szegmense a publikálás, például könyvtárunk évkönyvében szerb nyelven írtam a magyar irodalomról, magyar könyvekről, kiadókról, kapcsolattörténeti témákról, értekeztem az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának és a Szerb Matica Könyvtárának kapcsolatairól, a 2003-ban Sárospatakon megtartott, a Határon Túli Magyar Könyvtárosok IX. Zempléni Nemzetközi Konferenciáján az újvidéki Szerb Matica Könyvtárának kincseiről stb.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink