Kim Ki-duk (Kim Gidok) Európa legjelentősebb filmfesztiváljain kapta meg a legrangosabb kitüntetéseket. 2004-ben Ezüst Medve díjat érdemelt ki a berlini filmfesztiválon, Az irgalmas lány című drámájáért. 2011-ben egy dokumentumfilmje, az Arirang kapta meg a cannes-i fesztivál egyik rangos elismerését. 2012-ben pedig Velencében diadalmaskodott, a Pietáért zsebelte be az Arany Oroszlánt, azaz a fődíjat.

Kép: soompi.com

2017-ben egy helyi televízió készített oknyomozó riportot, melyben több színésznő is szexuális zaklatással vádolta a dél-koreai rendezőt. Rágalmazási perek sora következett, a bíróság azonban elutasította Kim Ki-duk keresetét. A nemi erőszakra vonatkozó vádakra nem találtak bizonyítékokat, pénzbüntetést azonban kapott, hiszen egy színésznőt többször is megütött, mert az nem volt hajlandó részt venni egy szexjelenetben. A problémás ügyek miatt hazájában és a nemzetközi szintéren karrierje végleg derékba tört. Az idén novemberben Lettországba költözött, sőt, tartózkodási engedélyt is kért. Riga mellett, Jūrmalában szeretett volna házat vásárolni. Sajnos azonban elkapta a fertőzést, és egy lettországi kórházban halt meg.

Alkotásai igen megosztóak. Sokan felkavarónak és túl nehéznek tartják őket, azt azonban kritikusai is elismerik, hogy különleges tehetsége és érzékenysége volt az emberi kapcsolatok pszichoanalitikus elemzéséhez. Műveiben a brutalitás és a szépség találkozik, szimbólumokban gazdag képei pedig garantáltan felejthetetlenek. A nézők a gyakran túlságosan kreatív, kegyetlen erőszakjelenetek miatt sem érezhetik biztonságban magukat. Alkotásaihoz bizony nyitottságra és bátorságra van szükség a közönség részéről.

Több mint húsz filmet rendezett, közülük csupán néhányat emelünk most ki, a teljesség igénye nélkül. Azokat az alkotásokat, amelyeket a kritikusok egybehangzó véleménye szerint is érdemes megnézni, ha a Kim Ki-duk-életműbe szeretnénk bepillantani.

A Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz című munkáját 2003-ban láthatta először a közönség. Egyszerű történet két szerzetessel, aki egy festői helyszínen, egy hegyekkel körülvett tó mellett él remeteként. A film központi témájára már a cím is utal, tehát az évszakok változása áll a fókuszban, benne az emberrel, aki maga is folyamatosan változik: felnő, szerelmes lesz, majd a pusztítás keríti hatalmába.

A Moebius tíz évvel később, 2013-ban született meg, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy betiltsák Dél-Koreában. A rendező kénytelen volt több helyen is megvágni, de még így is az egyik legsokkolóbb filmjének tartják. A történet egy gyermekét megcsonkító anyáról és egy kétségbeesett apáról szól. Valamint Ödipusz-komplexusról, önpusztításról és nőgyűlöletről. Kötélidegek kellenek hozzá.

Egy évvel korábban került a mozikba a talán legtöbbet ünnepelt és legkommerszebb alkotása, a velencei filmfesztivál Arany Oroszlánját is kiérdemlő Pietà. Központi szereplője egy uzsorás, aki kénytelen átgondolni korábbi életét, miután bekopog hozzá egy nő, aki azt állítja, hogy a régóta elveszett édesanyja. A fő téma pedig itt is az Ödipusz-komplexus. A rendezőnek ez a filmje mind a rajongókat, mind a kritikusokat nagyon erős reakciókra késztette.

A hatvanadik születésnapja előtt távozott Kim Ki-duk további ajánlott alkotásai közé tartozik a Bin-jip — Lopakodó lelkek, Az íj és A sziget is.