A Kárpát-medence minden szegletéből összesereglett vőfélyek között hat vajdasági (a rangidős, 68 éves csókai Török Károly, a zentagunarasi Koncz József, a kishegyesi Szilágyi József, és a szabadkai és környékbeli Gyémánt János, Szél Tibor és Soós János) képviseltette magát. A találkozó lehetőséget ad arra, hogy a magyar nyelvterület vidékeiről összesereglő, különböző korú és hagyományú vőfélyek találkozhassanak egymással. A személyes ismeretségek, barátságok kialakulása mellett fontos a tapasztalatcsere, az újdonságok bemutatása, emellett a feledésbe merülő lakodalmi hagyományok felelevenítése is. A vőfélynek több feladatot el kell látnia a lakodalomban: egy személyben ő a rendező, a konferanszié, esetenként pedig a forgatókönyvíró. Összehívja és egybetartja a lakodalmas népet, irányítja az eseményeket, szórakoztatja a vendégeket, s eközben maga is szerepet játszik. Emellett kiveszi a részét a hagyományos lakodalmi szokások mai korba való átmentéséből, a színes menyegzői szokások felelevenítéséből, a lakodalmi dramatikus játékok alkalmazásából, nemzeti viseleteink használatának népszerűsítéséből, a választékos magyar beszéd és tájnyelvek használatából, a közös éneklés elősegítéséből és újraélesztéséből. A földesi találkozó hagyományos programja a néprajzi gyűjtés, s ezeknek az értékeknek az archiválása.

— A találkozón rengeteg barátság szövődött, sok emberrel először találkoztunk, ám mintha már évek óta ismertük volna egymást. A vendégszeretetről és az egész találkozóról csak a legjobbakat mondhatom: pálinkával és pogácsával fogadtak minket, és mindenben igyekeztek a kedvünkben járni. A színpadon felváltva mutatkoztunk be lakodalmas rigmusokkal, énekekkel, azok pedig, akik először vettek részt a találkozón, stúdióba vonultak felvételre. A produkciók közben tanultunk egymástól, újabbnál újabb ismeretlen rigmusokat hallhattunk. Nem maradt el a borkóstolás sem, lakodalmas játékok is szerepeltek a programban a két nap alatt, valamint a különböző tájegységekről hozott lakodalmas kalácsokat is kiállították. A vőfélyekkel úgy éreztük, hogy testvéri kapcsolatban állunk, hiszen egy vér folyik az ereinkben, és a célunk is azonos: lakodalmas szokásaink, hagyományaink megőrzése — mondta Soós János, a földesi vőfélytalálkozó egyik vajdasági résztvevője.

Következő alkalommal január 25-én Szabadkán, a Népkörben rendezik meg a hagyományos vőfélybált.