— A helyzet összetett, de azzal is mindenki tisztában van, hogy a mezőgazdasági, növénytermelői munkálatokat nem lehet elhanyagolni — mondta Molnár Tibor igazgató, és még azt is hozzáfűzte, hogy a kijárási tilalom idején beszerezték a megfelelő engedélyeket azoknak a dolgozóknak, akik nélkülözhetetlen munkát végeztek, mert különben elég sok fennakadás történhetett volna. Persze nem ütköztek ellenállásba, mert az élelemre a közeljövőben is szükség lesz, így a Császárkert termékei a megszokott, kiváló minőségben ezentúl is megtalálhatóak a Gomex üzleteiben, mely lánccal a cég már régóta közreműködik.

Fotók: Császárkert, Molnár Árpád

Immár második éve nevelnek palántát, és bizony a tavalyi sikernek köszönhető, hogy a Császárkertben kitermelt és edzetett palánták nagyon kelendőek. Mintegy 3,5 millió palántára szerződtek, és Szerbia szinte minden részéről érkeznek az igénylők, közöttük pedig vannak nagytermelők, de hobbikertészek is — ezt már Molnár Árpád telepvezető mondja, aki szaktanácsadást is nyújt a vöröshagyma, a szabad földön termesztett paprika és a sárgarépa kapcsán, valamint a fóliába kerülő paprikával és a növényvédelemmel kapcsolatban is tud hasznos tanácsokat adni. A bánáti részt vállalta fel a fiatal szakember, aki a riport egyeztetésekor Nezsényben tartózkodott, a paprika kiültetését felügyelte, és adta ki az instrukciókat. Árpád arról is beszélt, hogy a palánták edzetése kapcsán egyedüli cégnek számít a Császárkert, a tőle vett palánták ugyanis olyan állapotban kerülnek a vásárlókhoz, hogy nyugodtan kiültethetik őket a helyükre, mert a palántaneveldében már megkapják a megfelelő felerősítést. Természetesen állandó felügyelet alatt tartva egy ember mindig gondozza a növényeket, átrakja őket, ha kell, vagy éppen jégvédő hálóval borítja be a fóliát, esetleg lehúzza a hálót, hogy a napsugarak érjék a palántákat, stb. A növényekkel való törődést, az edzetést eddig nem fizettették meg külön a palántákat igénylőkkel, de a jövőben, ha a munka mennyisége tovább növekedik, arra kényszerülnek, hogy ezért is kérjenek valamit.

Május közepén már javában folynak a kinti földekre történő palántálások, a salátaféléket egy olasz cég részére készítették, így a radics, az endívia, a cikória és a jégsaláta is már a földbe került. A cukkinit ötnapos eltolódásokkal palántálták, május második felére pedig a cornichon uborka kipalántálása van tervben, valamint megkezdődik hét—tíz naponként a padlizsán kiültetése is, a káposztafélék pedig hektáronként tíznaponta kerülnek a helyükre. Persze a fóliákban már kiültették a paprikapalántákat is, így most már május közepétől a biológiai növényvédelemre is oda kell figyelni, a ragadozóatkák, a poloskák, a poszméhek betelepítése is megtörténik. Ez egy nagyon fontos tényező, hiszen ha bevizsgáltatják a termékeket, akkor majdhogynem ugyanolyan kerül ki a Császárkert fóliasátraiból, mint egy organikus termelőtől, hiszen ez a cég nem vegyszeres növényvédelemmel termel. Ebben az a jó, hogy az atkák, poloskák, poszméhek megállás nélkül teszik a dolgukat, így a munkájuk, az „alkalmazásuk” végül igencsak kifizetődik, még ha elsőre nem is tűnik olcsónak.

A Császárkert átdolgozóüzemének vezetője Madarász Gábriel, aki a savanyítás részlegéért és a sárgarépa-termelésért vállal felelősséget. A savanyítás lassan a vége felé közeledik, még néhány hordónyi savanyú káposzta vár a becsomagolásra. Ha a munkát elvégzik, két hónapos szünet következik, és addig a részleget teljesen kitakarítják, hogy aztán újult erővel, valószínűleg már júliusban ismét megkezdjék a savanyítási munkálatokat. A cégben azt vallják, hogy nem kívánják túlságosan növelni a kapacitásaikat ezen a téren, inkább megtartanák a házias ízeket, és azt szeretnék, ha megmaradnának kis üzemnek. A termékek a Gomex üzletláncba kerülnek, és csak akkora bővítés volt a Császárkertben, amennyire az üzletlánc is növelte a boltjai számát, vagyis mintegy 20 százalékos. A nyári hónapokban egyébként az emberek kevésbé fogyasztják a savanyúságokat, történetesen a savanyú káposztát, inkább a friss termékeket vásárolják, de a téli időszakban előbbiek is népszerű termékeknek számítanak.

A sárgarépa-termelés egy kicsivel több mint egy éve működik, mondhatnánk, hogy gyerekcipőben járnak ezen a téren, viszont nem így van. Nagyon jól feltalálták magukat a termelők, akik tavaly csak próbára vetettek sárgarépát, de az idén már minden bizonnyal jó nagy területen termelik ezt a kultúrát. A Császárkert a külföldi piacokon is jól tudta értékesíteni ezt a portékát, sőt a környező országokban is elég nagy volt a kereslet. Eddig havi 600 tonna nyersanyagot dolgoztak fel, de a határ a csillagos ég — állítják az illetékesek. Áprilisban még a tavalyi termés felszedésén dolgoztak, szinte folyamatos volt a munka, viszont hamarosan az új sárgarépa szedését is megkezdik.

A dinnyetermelésben is kipróbálták magukat a Császárkertben, eleinte hobbiból fogtak bele, és kis földterületen termeltek a saját részükre — magyarán, hogy a munkásoknak legyen egy kis csemege — görögdinnyét és sárgadinnyét. Közben Molnár Árpád tavaly felfigyelt a magyarországi dinnyetermelők szövetségének versenyére, melyre benevezett, és a muzslyaiak fölényesen meg is nyerték. Mivel nem magyarországi cégről van szó, a Császárkert különdíjat kapott, a szavazóknak ugyanis nagyon tetszett a kisbolt, melyben a dinnye és az egyéb termékek árusítása folyt. Talán ennek köszönhető, hogy amikor az idei terveket szövögették az illetékesek, akkor arra jutottak, hogy miért ne próbálkoznának ezzel a kultúrával is, így öthektárnyi földterületet szántak a görögdinnyének és a sárgadinnyének, 4:1 arányban.

Már túl vannak az első kiültetéseken, kis, alagútszerű fóliákban kaptak helyet a görögdinnye-palánták, május közepén a második turnust is földbe helyezik, ezt már alagutak nélkül palántálják, míg a sárgadinnye egyszerre kerül ki. A terveik pedig a végeredménytől függően alakulnak majd ezen a területen.