Az amerikai választások estéjén a választási műsort két tényező árnyékolta be a médiában: Izraelben Netanjáhú leváltotta védelmi miniszterét, valamint Szerbiában tüntetéseket tartottak. Az ország szeme azonban mégis az új amerikai elnök személyére tekintett.
Az első urnazáráskor Trump simán nyerte Indiana, Kentucky és Nyugat-Virginia államokat, melyek hagyományosan republikánusak. A szenátusba az egykori nyugat-virginiai kormányzó, Jim Justice jutott be, így csökkentette a demokraták előnyét a felsőházban. Indianában pedig az eddigi szenátor a kormányzói tisztségbe vonult át.
Az első exit pollok alapján, vagyis azon közvélemény-kutatások szerint, amelyek a szavazat leadása után készülnek a választókkal, az emberek harmadának a demokrácia és az állam állapota, másik harmadának pedig a gazdaság helyzete volt a legfontosabb szempont. A maradék egyharmad pedig az abortuszt, a bevándorlást és a külpolitikát nevezte meg fő szempontnak. A felmérés azonban fura eredményekre is rámutatott. Nem maradtak meg azok a koalíciók, amelyek évtizedek óta bizonyos pártokra szavaztak. Így a fehér, 65 év felettiek nagyobb számban szavaztak Harrisre, mint az előző választások során. Ebben a kategóriában főként a nők emelkednek ki. A demokraták emellett egyes rurális vidékeken is jobban szerepeltek. Trumpnak sikerült a fiatal férfiak és a latinok körében növelnie támogatását. Az először szavazók körében pedig szintén Trump győzedelmeskedett, hiszen 53%-uk választotta őt. Míg Harris Washington D.C.-ben, addig Trump, Robert Kennedy és Elon Musk társaságában, Mar-a-Lagóban várja a végleges eredményeket.
Közép-európai idő szerint 2-kor a hagyományosan demokrata és republikánus táborba tartozó államokban már lehetett eredményt hirdetni, ám ami az előző évekhez képest meghökkentő volt, a demokraták szörnyű szereplése Floridában, főleg Miami közelében. Példaként: 2000-ben még csak 537, az idén viszont már több mint 1 millió szavazattal nyert a republikánus jelölt. Ezzel kijelenthető, hogy a harmadik legnagyobb államban megsemmisültek a demokraták. Az úgynevezett öreg délen Trump tarolt, míg Harrisnek New England térségében sikerült ugyanígy szerepelnie.
Az este nagy kérdése emellett az osztott szavazatok, vagyis angolul a split ticket kérdése volt. Ennek során a választók nem ugyanannak a pártnak a jelöltjére adták le a szavazatukat az elnökválasztás során, mint állami szinten, vagyis a szenátori és a kormányzóválasztás során. Ez csak Észak-Karolina esetében vált be, itt ugyanis a kormányzó több mint 10 ponttal verte republikánus ellenfelét, aki pornóoldalakon néger nemzetszocialistának nevezte magát. Így ez nem is volt meglepetés. Közép-európai idő szerint 4 körül Trumpnak hirdették Ohiót, fél órával később Iowát is az ő általa megnyert államok közé sorolták. 6 óra körül Észak- Karolinát, fél 7-kor pedig Georgiát, a két leginkább Trump felé húzó billegő államot is neki jósolták. Így már nagyon közel került a 270 elektori szavazathoz, mely a Fehér Házhoz szükséges. Ezután a Harris-főhadiszálláson bejelentették, hogy Harris ma nem mond beszédet — hasonlóan Hillary Clintonhoz 2016-ban.
Ami a kongresszust illeti, a szenátusnak már bizonyosan republikánus többsége lesz, 52—54 képviselővel. Történelmi pillanatoknak is lehettünk tanúi, az idei évben ugyanis két afroamerikai nőt is a szenátusba választottak, erre még soha nem volt példa. Andy Kim lett az USA történetének első koreai származású szenátora, míg Sarah McBride az első transznemű képviselő lesz az USA történelmében.
Az utolsó állam, mely befejezte a szavazást, Alaszka volt, közép-európai idő szerint reggel 7-kor.
A kék tűzfalként is ismert Pennsylvaniát, Wisconsint és Michigant Harrisnak biztosan meg kellett volna nyernie, hogy megszerezze a 270 elektorikus szavazatot. Azonban Trump behozhatatlan előnyre tett szert a kisebb településeken a két első államban, ezáltal 277 elektorral már biztosan ő lesz az USA 47. elnöke, és a második olyan ember a történelemben Grover Cleveland (1885-1889, 1893-1897) óta, aki két nem egybefüggő, folyamatos mandátumot tudott magáénak. Ehhez még biztosan hozzáadhatjuk Alaszka 3 szavazatát, mellyel 280-ra növeli előnyét- Harris annak ellenére, hogy jobb eredményt ért el Clintonnál, Trump túlszárnyalta minden eddig teljesítményét. Elemzők szerint ennek az is lehet az oka, hogy a három kampánya közül ez volt a legintenzívebb. Az alsóház összetétele azonban még mindig nem teljes, s nem tudjuk melyik párt fog felülkerekedni.