Talán keveseknek mond valamit ez az idézet, pedig egy igen szívmelengető vers első soráról van szó. Aki pedig megismerteti velünk a vajdasági költészet szépségeit, a csókai Kónya Sándor. Joggal nevezhetjük őt polihisztornak, mivel a természettudományokban és a művészetekben egyaránt jártas.
* Hogyan függ össze a zene és a tudomány?
- Valójában igen szoros a kapcsolatuk. Okleveles gépészmérnök vagyok, középiskolában tanítok műszaki rajzot, a gépelemeket, valamint - mivel a középiskolánk vegyészeti és élelmiszeripari - az alapvető vegyészeti, élelmiszeripari műveleteket, illetve a műveletekhez szükséges gépeket ismertetem. Ezt a kérdést gyakran felteszik nekem, ha meglátnak a színpadon verseket énekelni. Megkérdezik, mi a foglalkozásom, és amikor megmondom, eltűnődnek rajta. Pedig szerintem semmi furcsa nincs ebben! Talán azt mondanám, hogy a zene tiszta matematika, illetve fizika. A húrok, rezgések stb. És hát nem is csak erről van szó! Attól, hogy az ember befejezett valamilyen természettudományi középiskolát, egyetemet, még szeretheti a verseket vagy a zenét. Nekem az a feladatom, hogy népszerűsítsem a mi vajdasági költészetünket. Én ezt szeretem, természetes, hogy ezzel is foglalkozom. Amit sajnálni szoktam néha, hogy nem főállásban zenélek, hanem csak a szabadidőmben.
* Mit szólnak ahhoz a diákjai, hogy a tanáruk gitárt, hegedűt ragad és dalokat játszik?
- A tanulók nagy része erről tudomást sem vesz. Van úgy, hogy rendhagyó magyarórákat tartanak, s meghívnak muzsikálni, vagy a diákjaim megkérnek, hogy az óráimon csináljunk valami mást.
* Volt-e a családjában zenész?
- Igen, az öregapám tamburás volt. Sajnos, nem ismertem személyesen, de fennmaradt egy nagyon szép kép róla, tamburával van lefényképezve.
Igazából nem ez ösztökélt a versek megzenésítésére. Már egészen fiatal koromban bánáti magyar népdalokat gyűjtöttem. Ekkor a megzenésítés még eszembe sem jutott. Kovács Nándor A megtört apa balladája című versének elolvasása után azt gondoltam, hogy sokkal jobban megérintené a hallgatót, ha zenével együtt szólalna meg. Ez úgy harminc évvel ezelőtt történt, ekkor zenésítettem meg az első verset. Igazából ez nem a saját feldolgozásom volt. A régi magyar népzene egyes motívumait próbáltam összepárosítani a szöveggel, és így született meg az első ilyen munkám. Lényegében Kovács Nándornak köszönhetem, pedig vele csak később ismerkedhettem meg.
* A megzenésített versek előtt foglalkozott-e más zenei műfajjal is?
- Foglalkoztam népzene gyűjtésével, utána sokáig muzsikáltam lakodalmas zenekarban. A versek megzenésítése után énekeltem vallásos énekeket is. Ezzel párhuzamosan volt egy Oázis nevű kiszenekarunk, amely vajdasági magyar költők verseit, valamint vajdasági magyar népénekeket játszott.
* Ha jól tudom, három könyve is megjelent...
- Igen. Az első lényegében a néprajzi gyűjtésem. A népénekeket Észak-Bánságból a Harmatozzatok, egek! című kötetemben gyűjtöttem össze. A mű címe egy adventi ének kezdete. A kötet 200-nál is több éneket foglal magában. A Vers/Ének című könyvem délvidéki magyar költők megzenésített verseit tartalmazza. Valamint megjelent a Mit arat a holdsarló? c. is, amely szintén vajdasági költők verseiből állt össze, ezúttal gyerekeknek írtakból. Mindkét verseskötetben vannak vallásos versek, talán ez bennük a rendhagyó és az érdekes. A szülőföldről, a szeretetről, szerelemről szóló költeményekkel együtt a vajdasági problémák is megjelennek.
* Mi a véleménye, mennyire elismert az Ön munkássága?
- Ezt talán úgy tudnám felmérni, ha a könyveimről valaki bírálatot írna, jelentene meg. Ez a megzenésített versek műfajában nem jellemző. Az előadói munkásságom értékeléséről pedig csak annyit mondanék, hogy nekem elegendő az is, ha egy ember meghallgat. Ha annak az egyetlenegynek tetszik az, amit én abban a pillanatban eléneklek, akkor már boldog vagyok.
A vajdasági könyvkiadás hátránya, hogy a kiadványokat nem lehet megkapni minden könyvesboltban. A második és a harmadik könyvem egyáltalán nem került bolti eladásba. Könyvbemutatókon vesznek belőle, vagy közvetlenül a kiadónál megrendelik. A kiadás után még pár hónapig megtalálhatóak, de úgy gondolom, ma már egy példány sincs belőlük.
* Milyen díjakat kapott eddig?
- Azt mondják, hogy a díj már önmagában elég gyanús dolog. Nem mintha számomra hullanának a díjak. Kaptam egy Kálmány Lajos-emlékplakettet a Kiss Lajos Néprajzi Társaságtól 2005-ben, a néprajzi tevékenységemért.
* Milyen tervei vannak?
- Most éppen népénekekkel kapcsolatos tanulmányokat írok, a Hídban és a Létünkben jelent meg egy-egy írásom. Emellett pedig továbbra is verseket zenésítek meg.
* Gondolt-e arra, hogy ír egy negyedik könyvet is, amelyben a népdalgyűjtéssel foglalkozik?
- Lehet, hogy a tanulmányokból összeáll egy negyedik könyv, de attól is függ, hogy találok-e rá kiadót. A megzenésített versekből összejött már még egy könyvnyi, de még dolgoznom kell rajta, hogy felkínálhassam valamelyik kiadónak. Remélem, lesz hozzá erőm, hogy ezt is nyélbe üssem.