— Ez egy óriási jelentőségű kettős ünnep, hiszen nemcsak a gyülekezet 220 éves jubileumát ünnepeljük, hanem hálát is adunk Istennek azért, amit még nem reméltünk néhány évvel ezelőtt, hogy külsőleg és belsőleg teljes egészében megújul a templom — fogalmazott Orosz Attila bácsfeketehegyi református esperes, lelkipásztor. — Tervezgettük már évekkel ezelőtt, ám meghaladta az anyagi lehetőségeinket, majd — hála a Jóistennek és a magyar kormánynak — meghallgatásra talált szándékunk, s a Kárpát-medencei templomfelújítási program keretében jelentős pénzeszközöket bocsátottak rendelkezésünkre. 2018-ban az épületkülsőt sikerült felújítani — a tetőzet kivételével, hiszen az már megvolt —, teljes festés történt, majd 2020-ban a régi toronyóra szerkezetét modern elektronikus óraszerkezetre cseréltük. A legnagyobb horderejű munkálat pedig az idén, az év elején ment végbe: a teljes templombelső felújítása. Szeretném hangsúlyozni, hogy helybeli magyar református vállalkozók végezték ezt a munkát, azt gondolom, ez nagyon fontos.

— A bácsfeketehegyi reformátusok 237 esztendővel ezelőtt települtek el Kunhegyesről — elevenítette fel a kibocsátó gyülekezet lelkipásztora, Nagy Kálmán, aki a kunhegyesi gyülekezet képviselőinek társaságában látogatott Bácsfeketehegyre a jeles ünnep alkalmából. — 233 család, mintegy 1000 ember. Hat hónap alatt építették meg a falut, és nagyon fontos volt számukra, hogy amit otthon elkezdtek, azt itt is tudják folytatni, tehát hozták magukkal a gyülekezet akkori segédlelkészét saját lelkésznek, illetve azokat a szertartásokhoz szükséges edényeket, amelyekkel el tudták kezdeni a gyülekezeti életet. Néhány nappal a letelepedés után már kereszteltek is gyermeket, és ezután kezdődött el a templomnak az építése.

Kunhegyes egy körülbelül 7000 lelkes település Magyarországon, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Büszkeségük a Magyarországi Református Egyház talán legnagyobb befogadóképességű temploma: a kéttornyú, kétkarzatos, hatalmas épület, melynek kivitelezését Homályossy Ferenc tervei alapján Grizner József hevesi építész kezdte meg, majd a kor egyik leghíresebb építésze, Hild József tervei alapján fejezték be. 2011-ben egy nagy felújítás keretében hatalmas munkát végeztek, s így régi-új fényében tündökölnek a 48 méter magas tornyok, majd 2020-ban a járvány alatt egy teljes külső felújítást kapott a gyönyörű épület, jelenleg pedig a templomtető renoválása van folyamatban.

— A gyülekezetnek bölcsődéje, óvodája, iskolája van, mintegy 400 gyermekről gondoskodunk, illetve egy nagy szociális ellátórendszert működtetünk, bentlakásos idősotthont, ahol 56 embert ápolunk, a házi segítségnyújtás, illetve a támogatószolgálat által pedig a sérült emberek életminőségének javítása érdekében tevékenykedünk, továbbá van egy szenvedélybetegek számára fenntartott nappali intézményünk is — részletezte Nagy Kálmán, majd hozzátette, a korábbi népszámlálás alapján 4300 személy vallotta magát reformátusnak Kunhegyesen.

Mindkét beszélgetőtársam arról számolt be, hogy a korábbi kiváló és élénk kapcsolatokat nagyon megnyirbálta a koronavírus-járvány, emellett mindkét gyülekezet megérzi a generációváltást. Az utóbbi néhány évtized kiemelkedő kapcsolattartói közül már kevesen vannak az élők sorában, vagy nagyon idősek, viszont a leszármazottak közül sokan nem élnek Kunhegyesen vagy Bácsfeketehegyen, így nagyon-nagyon nehéz ezeket a kapcsolatokat újra feléleszteni, arról nem is beszélve, hogy korábban sokkal nyitottabbak voltak az emberek, és nemcsak az ajtók nyíltak meg, hanem azt tapasztaltuk, hogy a szívek is. Most valahogy a szívek bezárultak — és ezzel együtt az ajtók is.

— Megállapodtunk abban, hogy mi, lelkészek vagyunk a zászlóvivői a kapcsolattartás jövőjének. Teljes erőbevetéssel kell majd mindannyiunknak dolgozni rajta, hogy terelgessük a nyájat, hogy ezt a nagyon régi történelmi kapcsolatot újból felelevenítsük — tette hozzá a házigazda.

1785-ben Kunhegyesről, a Nagykunságból 963 lélek telepedett le a mai Bácsfeketehegyen, s először egy vályogból készült épület volt az istenháza, a jelenlegi templom pedig később, 1802-ben épült meg, akkor is közösségi összefogással, hiszen akkortájt elsődlegesen iskolát meg templomot építettek maguknak a hívek — foglalta össze a 600 férőhelyes református templom történetét dióhéjban a lelkipásztor. Hosszú ideig a bácsfeketehegyi reformátusság volt a harmadik legnagyobb gyülekezet az egykori Jugoszlávia területén, mára pedig 1650 főre becsülik létszámát, és továbbra is az egyik legnagyobb közösségről beszélhetünk, bár a társadalom elöregedése és az elvándorlás itt is megmutatja hatását. A hálaadó istentiszteletre megtelt Vajdaság legrégebbi barokk stílusú temploma.

— A legnagyobb öröm, hogy 220 év után is szól az Úr, és magyarul hangzik el az evangélium — hangsúlyozta a hálaadó istentiszteleten Nagy Kálmán, a kunhegyesi gyülekezet lelkipásztora, aki az igét hirdette. Arra biztatta a gyülekezet tagjait, hogy ne legyen fontosabb dolguk, mint Isten útján járni, s hirdetni az evangéliumot. 

Az eseményen tiszteletét tette Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi parlament elnöke, valamint Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.