Ft. Szungyi László esperesplébános fogadja az újkenyeret

Egy igen érdekes történet fűződik Illés próféta napjához. A legenda úgy tartja, hogy 1854-ben ülte meg a városka először ezt az ünnepet. Azóta Temerin minden évben - kisebb-nagyobb megszakításokkal, az aktuális politikai helyzettől függően - megemlékezik erről a hagyományról, és átörökíti gyermekeire. A népszokást az egyházközösség, a civil szervezetek s a helyi közösség élesztette újjá.
- Az 1848-as szabadságharcban a szerb csapatok felgyújtották a falut Járekkel együtt, s ezután a falu lakossága elmenekült a szélrózsa minden irányában, szétszóródott a környező helységekben. A világosi fegyverletétel után, 1849-ben kezdett visszaköltözni az elüldözött lakosság. A házak romokban hevertek, sok épület teljesen leégett. Akkor kihirdették országszerte, hogy a temeriniek térjenek vissza otthonaikba, mert aki nem tér vissza, az elveszíti a földjét, és gyűjtést is szerveztek a környező falvakban a visszatérő temeriniek megsegítésére. Először csak néhány család tért vissza, de az 1850-es években többen is visszajöttek. A hazaköltözött lakosság sorsa azonban nem javult, mert éveken át különböző elemi csapások érték a falut. 1853-ban érte a legnagyobb szerencsétlenség Temerint, amikor a jég elverte az évi termést. Ez a katasztrófa Illés próféta napja környékén történt. Ekkor fogadták meg a tameriniek, hogy Illés napját megülik, nem dolgoznak, imádkoznak, hogy az elemi csapásokat elkerüljék - sorolta Magyar Attila, a Temerini Múzeum munkatársa.
Az Illés-napi sokadalom elnevezésű rendezvényre szinte az egész város pompába, önneplébe öltözött, alig akadt olyan közintézmény, ahol ne rendeztek volna valamilyen tárlatot, kiállítást. A Kókai Imre Általános Iskola, egy-egy tanteremében mutatkoztak be a temerini festők, a kézimunkázó szakkörök tagjai, a faszobrászok. Az iskolában terménybemutató és fényképkiállítást is rendeztek. Az I. helyi közösség otthonának nagytermében Baranyi Károly és Baranyi Markov Zlata emlékgyűjteményét, valamint Matuska Ferenc alkotásait is kiállították. A temerini fogadalmi ünnepségsorozat keretáben helytörténeti vetélkedőt is rendeztek, amelyet a Pázmány Péter Diákklub szervezett, volt agyaggalamb-lövészet, a Temerini Kertbarátkör szervezésében, könyvbemutató, fényképkiállítás, táncház és kézműves foglalkozás gyerekeknek.
Az ünnepségsorozat zárónapja az ünnepi menettel kezdődött. A száznyolcvan éves kálváriáról indult a menet a tíz órakor kezdődő szentmisére. A felvonulókat a temerini lovas bandérium vezette, a fiákerek mellett több civil szervezet, majorettek, fúvósok, népviseletbe öltözött iskolások, a parasztszövetség néhány tagja, a Temerini Kertbarátkör képviselői, több hazai és határon túli település képviselői, és még sokan mások is felvonultak. A menet az Újvidéki utcán haladt a Szent Rozália-templomig. A bejáratnál az újkenyeret ft. Szungyi László esperesplébános fogadta. A szentmisét ft. Verebélyi Árpád újmisés atya celebrálta. A mise után a lovas kocsik és a lovas bandérium a telepi iskola udvarába vitték a felszentelt kenyeret. A program délután háromkor folytatódott a Trianon film vetítésével. Tizenhét órától alkalmi műsorral kedveskedtek a vendégeknek a teleki iskola udvarában, majd este ugyanitt művelődési műsor és kenyérszegés, majd mulatság volt reggelig.