Negyed évszázad szolgálat ünnepi méltatása

Negyed évszázad szolgálat ünnepi méltatása

„Aki szolgál, az kész az odaadásra, aki szeret, az odaadja magát, aki áldoz, magából ad a másiknak, és ezt a másik el tudja fogadni.”

Karácsony Sándor idézetét választotta mottójául október 20-ai ünnepi összejöveteléhez a huszonöt esztendős, újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE).

 A Nemzeti ima, dr. Tőkéczki László és Jókai Tibor szép emlékű együttműködők előtti néma főhajtás, Szilágyi Zoltán pancsovai lelkipásztornak a 25. zsoltár 15. igeversére épített áhítata, illetve a fiatal nemzedék soraiból sarjadó előadó-művészi tehetségek (verset Bagi Natália középiskolás, továbbá a Nagybecskereki oktatási központ színeit képviselő Barna Léda, Kormányos Ákos és Sziveri Emese elemisták mondtak; énekszámmal a székelykevei Székeli Rigók leánycsapat, suliszínházas jelenettel a nagykikindai anyanyelvápoló csoport, hangszeres blokkal pedig a csantavéri Hunyadi János Udvari Zenekar érkezett) bemutatkozása után elsőként Nagy Margit, a VMPE elnök asszonya mondott köszöntőt. Tartalmi összefoglalót a tovaröppent huszonöt esztendő lényegesebb szakmai mozzanatairól.

— Tizenketten írtuk alá a belépési nyilatkozatot az alakuló ülésen 1993 októberében. A háborúban is végig kitartottunk, mert a munkatársaim hittek a céljainkban. Ma már a tagságunk létszáma megközelítőleg ezer fő. Többen átéltük a hatalom fenyegetéseit, a rendőrségi beavatkozásokat, az anyagi hátrányokat, a pénztelenséget. Nem nézte jó szemmel tevékenységünket az akkori hatalom, és nem csupán az, hanem magyar részről is támadások értek bennünket, mindez sok energiánkat emésztette fel. De átéltük azt is, hogy a gyermekeinkkel való foglalkozás nem volt hiábavaló, hogy még vagyunk a szórványban is, hogy az anyaország felkarolt, és most is támogat. Neki köszönhetően működünk.

A folytatásban a meghívásnak közvetlenül és közvetett formában eleget tevő Kárpát-medencei magyar pedagógusi társegyesületek küldötteinek gondolatai következtek. Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Horvátországból, a Muravidékről és Vajdaságból. Az anyaországi politikumot dr. Lőrinczi Zoltán, a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára képviselte. Rendeltetésüknek megfelelően méltó helyükre kerültek továbbá a Kárpát-medencei Magyar Pedagógusgyűrű Díj, valamint a hazai kollégáknak odaítélt Magyar Pedagógusgyűrű Díj példányai is. Okmányilag is hitelesített lenyomatául a díjazottaknak az egységes magyar nemzet, illetve ezen pedig a vajdasági magyar oktatás megmaradásáért kifejtett tevékenységéért és a kitartó együttműködésért.

Az ünnepi zárszót Pap József költőnk megidézett verssorai („...az üdvösség, amelyért emberbe haraptál, kétrét görnyedtél, és magadra maradtál, most eláraszt, a váratlan kézfogásban”) adták meg, Kollár Mária tolmácsolásában. A szakmai és az emberi egymásra találás ünnepnapját a közösen elénekelt Szózat tette teljessé.


Még több kép:▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink