Éjjel-nappal öntözzük

A több lábon álló gazdaságokban, ahol a hagyományos szántóföldi növények mellé beiktatták a vetésszerkezetbe az ipari növényeket is, mint például a fűszerpaprikát, a cukorrépát vagy a konyhakerti növényeket, igazából most is idény van — vallja az oromparti Burány Lajos tanyai gazdálkodó.
— A paprikaültetvényünkben folyamatosan gyomtalanítunk, főleg mechanikai úton, a növényfejlődésnek ebben a szakaszában már nem használunk gyomirtót vagy bármilyen más vegyszert. A kukoricákat éjjel-nappal öntözzük, mert az elmúlt hetek trópusi időjárása bizony megpecsételte volna a hozamot. Többletkiadással jár ez persze, de a termés megmentése érdekében ilyenkor mindent megtesz a földműves, az amúgy is szerény forgótőkéjét belefekteti a gazdálkodásba. A csatornáinkban most szerencsére van elég víz az öntözésre, hála a DTD vállalat munkatársainak, mert ők is éjjel-nappal szivattyúznak. A mi szivattyúink viszont drága gázolajra működnek, és bizony jó néhány liter üzemanyag elmegy egy-egy öntözéskor. Számításaim szerint a kukorica ára is alig fogja fedni a termelési költségeket. Gazdaságomon hagymamag-termesztés is folyik, mert együttműködök az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézettel, termelem nekik a vetőmagot. E haszonnövény betakarítása és szárítása is a nyári hónapokra esik, a csépelésre augusztus utolsó harmadában kerül sor. Tehát bőven akad munka a határban, egy földműves ember, ha jövedelemre akar szert tenni, mindig talál teendőt. Nincs időnk a pihenésre, még nyaralni sem jutunk el.
Nálam is van olyan parcella, amelyik megsínylette a nagy meleget és a hosszan tartó csapadékmentes időszakot. Azokat már nem is öntözöm, mert nem történt meg a megtermékenyítés, egy szem kukoricát sem fogok betakarítani arról a területről, úgy látom, még silózásra sem lesz alkalmas az a növényállomány. Az öntözött terültről 70 százalékos hozamot várok, ami nem biztató, főleg a megcsappant ár miatt — mondja Burány Lajos gazda.

A piac még mindig bizonytalan

A konyhakertészetekben is felgyülemlett a munka. Az őszi betakarítású káposztafélék egy hónapja kerültek kipalántálásra, a hőségben az öntözés volt a fő napi teendő, most pedig a növényápolási munkák kerültek előtérbe. Boross László felsőhegyi gazdálkodó gondos agrotechnikát alkalmazva folytatja a gazdálkodást, így az idén is szép hozamra számít, a piac azonban még mindig bizonytalan.
— Húsz hektáron termesztünk őszi káposztaféléket: brokkolit, karfiolt és káposztát. A palántálás véleményem szerint nagyon jól sikerült, szinte nincs is olyan parcella, ahol tőszámhiányt tapasztaltunk volna. Éjjel-nappal öntözzük a fiatal növényeket, hogy átvészeljék a kánikulát, de a káposzta egyébként is vízigényes növény. Szerencsére eddig sikerült biztosítani számára a kellő öntözést meg a tápanyag-utánpótlást is. Mivel másodvetésű növényekről van szó, nagyon ügyelünk az agrotechnikára meg a trágyázásra, a földet és a növényt nem lehet becsapni, meg kell adni neki a szükséges tápanyagot a jó fejlődéshez.
Ha meg tudjuk fizettetni a terményünket, szép eredménnyel jár a konyhakertészet és a káposztatermelés. Ebben az ágazatban lényegesen nagyobb a kiadás és a befektetett munka, mint a hagyományos szántóföldi növénytermesztésben, de az egységnyi területről származó bevétel is nagyobb. Sajnos, a gyár nem emelte a felvásárlási árat, megköveteli viszont a jó minőséget. Erre is külön figyelmet fordítunk, éppen ezért kiváló agrotechnikát kell alkalmaznunk, hogy eleget tehessünk a követelményeknek. Vigyázni kell a növényápolási munkák során, hiszen szermaradványt nem tartalmazhat a termésünk. A tápoldatozással viszont hatni tudunk a fejek színére, tömörségére és nem utolsósorban tömegére. Istállótrágyát, levéltrágyákat, biológiai készítményeket alkalmazunk a tenyészidőszakban, hogy a növényeknek minél könnyebben felvehető állapotban közvetítsük a tápanyagokat, ezzel is serkentve a növekedést és a minőséget — vallja Boross László felsőhegyi gazdálkodó.